Mi történik, ha nincs végrendelet?

Tisztelt Kérdező!

Köszönjük megkeresését. Az alábbiakban összefoglaljuk, miként alakul az öröklés rendje Magyarországon, amennyiben az elhunyt nem hagyott hátra végrendeletet. Ebben az esetben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai lépnek életbe, amelyet szaknyelven törvényes öröklésnek nevezünk.

Irodánk tapasztalata alapján a legfontosabb tudnivalókat az alábbi pontokban összegezzük Önnek:

1. Kik az elsődleges örökösök? (Leszármazók és a házastárs)
A törvényes öröklés rendjében az első helyen az elhunyt gyermekei állnak.

• A gyermekek: Fejenként egyenlő arányban örökölnek. Ha valamelyik gyermek már nem él, az ő részét az ő leszármazói (azaz az unokák) kapják meg.
• A házastárs helyzete: A jelenlegi Ptk. alapján a túlélő házastárs öröklése jelentősen megváltozott a korábbiakhoz képest. Végrendelet hiányában a házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az elhunyttal közösen lakott lakáson és annak berendezési tárgyain. Ezen felül a hagyaték többi részéből egy gyermekrésznyit örököl (tehát tulajdonjogot szerez, nem csak haszonélvezetet), mintha ő is az elhunyt egyik gyermeke lenne.

2. Mi történik, ha nincsenek gyermekek?
Amennyiben az elhunytnak nincs leszármazója, a házastárs öröklési pozíciója erősödik, de nem feltétlenül örököl mindent egyedül.

• Ilyenkor a házastárs örökli a közösen lakott lakást és a berendezési tárgyakat.
• A fennmaradó hagyaték felét szintén a házastárs örökli, a másik felét azonban az elhunyt szülei kapják meg (fejenként egyenlő arányban). Ha a szülők már nem élnek, a házastárs örököl mindent.

3. Szülők és oldalági rokonok öröklése
Ha az elhunytnak sem házastársa, sem gyermeke nem volt, akkor a törvényes öröklés rendje szerint a felmenők (szülők), illetve azok kiesése esetén az oldalági rokonok (testvérek, majd azok gyermekei, azaz az unokaöcsök, unokahúgok) következnek a sorban.

4. A magyar jog sajátossága: az ági öröklés
Fontosnak tartjuk kiemelni egy speciális magyar jogintézményt, az ún. ági öröklést. Ha nincs leszármazó, a törvény megvizsgálja, hogy a hagyatékban van-e olyan vagyontárgy, amely az elhunytra valamelyik felmenőjéről (pl. szülőről, nagyszülőről) hárult. Ezek a vagyontárgyak „visszaszállnak” arra az ágra, ahonnan érkeztek, így ezeket nem feltétlenül a házastárs örökli, hanem a szülők vagy testvérek. Ezt az eljárások során minden esetben külön vizsgáljuk.

5. Végső örökös: az Állam
Amennyiben semmilyen felkutatható törvényes örökös nincs, a hagyaték szükségszerű örököse a Magyar Állam.

Hogyan tudunk segíteni?
A törvényes öröklés rendje egyszerűnek tűnhet, ám a gyakorlatban – különösen a házastársi haszonélvezet, a közös vagyon megosztása vagy az ági vagyon kérdésekor – számos jogvita merülhet fel. Irodánkban vállaljuk a hagyatéki eljárás során a jogi képviseletet, segítünk az örököstársakkal való egyezkedésben, hogy az ügyet a lehető legmegnyugtatóbban zárjuk le.

Amennyiben konkrét ügyben van szüksége segítségre, készséggel állunk rendelkezésére budapesti irodánkban személyes konzultációra.

Tisztelettel:

Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda
Budapest

Felhívjuk figyelmét, hogy ez csak általános tájékoztatás. A válasz nem teljeskörű, és nem tudja figyelembe venni az Ön egyedi körülményeit.

Annak érdekélben, hogy az Ön egyedi körülményeit figyelembe vevő teljes szakvéleményt kapjon, vegye fel a kapcsolatot az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda Budapest szakjogászaival.

Irodánk személyre szabott megoldást tud nyújtani az Ön helyzetére.