Mi minősül munkahelyi balesetnek?
2018-08-28
Rágalmazás, becsületsértés – mikor tegyünk feljelentést
2018-09-12

Az autóvásárlás buktatói – Mire figyeljünk használtautó vásárlásakor?

Új autó vásárlásakor részletes tájékoztatást kapunk arról is, mennyi időre és milyen garanciát vállal a kereskedő, ha valami elromlik. A használt autóknál azonban az eladó általában nem köti az orrunkra, melyek a gépjármű hibái, így azokat a vásárlás előtt lehetőség szerint magunknak kell felmérnünk. Így is előfordulhat azonban, hogy egy hibát csak utólag észlelünk, holott valószínű, hogy az már a vásárláskor is megvolt. Jó, ha tudjuk, hogy a szavatossági szabályok használt autókra is érvényesek, ezért ne féljünk felkeresni az eladót és bevasalni rajta a költségeinket.

 

Az autó adásvétel menete

 

Használt autót vagy magánszemélytől, vagy kereskedéstől vásárolhatunk: mindkét variációnak vannak előnyei és hátrányai is. Ha magánszemélytől veszünk autót, nagyobb eséllyel kapunk valós képet a gépjármű előéletéről és tényleges műszaki állapotáról, hiszen a tulajdonos általában tudja, milyen sérülései voltak az autónak korábban, milyen alkatrészeket kellett cserélni stb. Ilyen esetben a kilométeróra visszatekerésének esélye is kisebb. Ugyanakkor, ha magánszemélytől vásárolunk, alaposabban meg kell néznünk a kiszemelt autót; a későbbi szavatossági igényeket ugyanis ilyen esetben nehezebb érvényesíteni, mint ha az autó egy kereskedő adja el.

 

Az autó adásvételhez – ellentétben például az ingatlanokkal – nem szükséges ügyvéd, mindössze két tanú kell, továbbá a szerződésben csupán az autó legfontosabb adatait kell rögzíteni (pl. alvázszám, rendszám kilométeróra állása stb.) emellett meg kell adni a felek személyes adatait és a vételárat is. Ne felejtsük el, hogy a szerződést legalább három példányban készítsük, hiszen egy példány kell az okmányirodának is, a gépjárművet ugyanis kötelesek vagyunk 15 napon belül magunkra íratni. Emellett gondoskodnunk kell a kötelező felelősségbiztosítás megkötéséről is (ez online már néhány kattintással megoldható, a csekk pedig később érkezik).

Az adásvételi szerződés formanyomtatványa az interneten számos oldalon elérhető, például itt: www.kormanyhivatal.hu/download/f/7a/a0000/gepjarmu_adasveteli_szerzodes.doc

 

Az adásvételi szerződés kötelező alaki és tartalmi elemeit a 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet határozza meg.

 

Szavatossági jogok

 

Ha megvolt az adásvétel, de később mégis előjön valamilyen hiba, az első kérdés annak megállapítása, hogy ez a hiba fennállhatott-e már a vásárláskor, vagy a kizárólag a mi használatunk során keletkezhetett. Fontos tudni, hogy használt autó vásárlásakor az eladó egy bizonyos ideig ugyanúgy köteles szavatolni, hogy az autó rendeltetésszerű használatra alkalmas, mintha új autót vettünk volna. A törvény alapján az eladót a vásárlástól számított 1 évig terheli szavatossági kötelezettség, tehát az ezen idő alatt felmerült hibák esetén, amennyiben bizonyítani tudjuk, hogy az már az adásvétel pillanatában is megvolt, az eladónak kell állnia a javítás költségeit.

 

Ha magánszemélytől vásárolunk, akkor a bizonyítási kötelezettség minket terhel. Ha tehát elromlik valami, semmiképpen ne álljunk neki magunk megjavítani a járgányt, hiszen így később a hiba fennállását és okát nem fogjuk tudni bizonyítani. Ha gyanítható, hogy régebb óta fennálló hibáról lehet szó (tehát nem egy defektes gumira gondolunk), először értesítsük mielőbb az eladót, mondjuk el neki mi történt, ha pedig vonakodik attól, hogy állja a költségeket, elgondolkodhatunk a jogi megoldások igénybe vételén.

 

Ha kereskedéstől vásárolunk, a jogszabály fogyasztóként véd minket és a szavatossági jogainkat. Ez azt jelenti, hogy a kereskedő alap esetben nem egy, hanem két évig köteles helytállni, a vásárlást követő első hat hónapban felmerült hibát pedig olyannak kell tekinteni, mint ami már a vásárláskor is fennállt. Ilyen esetben tehát minket terhel a bizonyítási kötelezettség.

 

Mikor nincs szavatosság?

 

Az autókereskedések a szavatossági kötelezettségeiket nem zárhatják ki, azonban szerződésben legfeljebb egy évre korlátozhatják a jogszabály szerint őket két évig terhelő szavatossági kötelezettségeiket. Magánszemélyek közötti szerződésben azonban a későbbi szavatossági helytállás akár ki is zárható, ha a szerződésbe egy ilyen pontot belefogalmaznak a felek. Vevőként ebbe természetesen soha ne egyezzünk bele, még akkor se, ha egy nagyon régi és ócska gépjárművet vásárolunk.

 

A későbbi szavatossági helytállást ki lehet zárni azzal is, ha az eladó részletesen és teljeskörűen tájékoztatja a vevőt az autó hibáiról, a tájékoztatás megtörténtét pedig írásos dokumentum rögzíti. Az eladó ugyanis nem köteles helytállni olyan hibák miatt, amelyekről a vevőt a vásárláskor már tájékoztatta, és a vevő ennek ellenére döntött az adásvétel mellett. Az autókereskedők ezért sokszor több tíz oldalon keresztül részletezik az autók hibáit, még olyanokat is belevéve, amelyek egyébként egyáltalán nem észlelhetők, hiszen így akarják kicselezni a későbbi szavatossági jogok érvényesítését. A vevőknek ezért azt javasoljuk, hogy az adásvételi szerződésbe csak olyan hibák felvételét hagyják jóvá, amit maguk is észlelnek, és amelynek javítási módjával, vagy az autó működésére gyakorolt hatásával teljeskörűen tisztában vannak. Vigyázzunk a túl általános megfogalmazásokkal is: például az, hogy „motorhiba”, sok mindent jelenthet, és ha vásárláskor semmilyen problémát nem észlelünk, ami a motorral kapcsolatos, akkor ezt a hibát húzzuk ki a szerződésből, vagy erre tekintettel kérjünk jelentős árcsökkentést.

 

A szavatossági jogok gyakorlása

 

Ha felmerült a hiba, a legfontosabb dolgunk, hogy azonnal értesítsük az eladót, a késedelmes értesítésből eredő kárért ugyanis mi vagyunk a felelősek. Ha azonban kereskedőtől vásárolunk, a hiba felmerülését követő két hónapon belüli közlés is megfelelő időben történő közlésnek minősül.

 

Szavatossági jogaink alapján az eladótól elsősorban azt kérhetjük, hogy a hibát javítsa ki maga, vagy viselje annak költségeit. Ha olyan hiba merül fel, amely miatt az autó már használhatatlanná válik, kérhetjük az eredeti állapot helyreállítását is, tehát elállhatunk a szerződéstől, azaz visszaadjuk az autót, az eladó pedig visszaadja a pénzt. Jelentéktelen hiba miatt azonban nincs helye elállásnak.

 

Ha nem akarunk várni arra, hogy az eladó hajlandó-e helytállni, hiszen használni szeretnénk az autót, mindenképpen márkaszervizbe vigyük el, ne magunk álljunk neki a javításnak. Ha ugyanis később pereskedni szeretnénk, a hiba fennállását és jellegét a márkaszervizben történő javítással igazolni tudjuk. A márkaszerviz továbbá meg tudja erősíteni azt is, hogy valóban egy régebb óta fennálló hiba jött-e ki az autón, vagy mi nem használtuk megfelelően.

 

Jogi lépések

 

Ha az eladó nem hajlandó az együttműködésre, és nem ismeri el a szavatossági felelősségét, nincs más lehetőségünk, mint jogi útra terelni az ügyet. Ha kereskedőtől vásároltunk, kezdjük az eljárást egy felszólító levéllel, amelyben hivatkozunk arra is, hogy a Ptk. 6:158 § alapján a vásárlástól számított hat hónapon belül felmerülő hiba esetén vélelmezni kell, hogy a hiba már a vásárláskor is fennállt. A levélben lehetőleg minél részletesebben írjuk le a hibát, illetve amennyiben már intézkedtünk a javításról, az erről szóló számlát is mellékeljük.

 

Ha a felszólítás eredménytelen marad, több lehetőség közül választhatunk. A költséghatékonyabb megoldás, hogy az eladóval szemben fizetési meghagyás kibocsátását kérjük. A fizetési meghagyáshoz szükséges formanyomtatványt mi magunk is kitölthetjük, de ügyvédet is megbízhatunk ennek elkészítésével. Ha magunk akarjuk megoldani, elmehetünk egy közjegyzőhöz, ahol személyesen tölthetjük ki a kérelmet, és egyben az eljárási díjat is befizethetjük, vagy letölthetjük a nyomtatványt az https://fmh.mokk.hu oldalon a letöltések menüpont alatt, amit aztán feladhatunk postán. A fizetési meghagyásos eljárásról, annak menetéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

 

Ha szerencsénk van, a fizetési meghagyás jogerőssé válik, és kezdődhet a végrehajtás, ha azonban nincs szerencsénk, az ügy a bíróságon, peres eljárásban folytatódik. Ekkor lép elő a bizonyítottság kérdése: mindenképpen szakértőt kell ugyanis kirendelni annak megállapítására, hogy a hiba milyen jellegű, mi okozhatta, és milyen összegű kártérítésre tarthat igényt a vevő (ehhez általában elfogadják a javítási számlát).

 

Ha időt akarunk nyerni, egy úgynevezett előzetes bizonyítással is megpróbálkozhatunk. Ilyenkor az eljárás szintén a közjegyzőnél kezdődik, de nem a fizetési meghagyás kibocsátását kérjük tőle, hanem előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását. Ilyenkor a szakértőt közjegyző rendeli ki, ha pedig a szakvélemény meggyőz minket arról, hogy valóban nem mi okoztuk a hibát, a bizonyíték egy későbbi peres eljárásban felhasználható. Sokszor azonban a perre már nem is kerül sor. Ha ugyanis az eladó elé tárjuk az előzetes bizonyítási eljárás szakértői eredményét, és közöljük, hogy ennek alapján egy esetleges pernyertesség aligha lenne kétséges, valószínű, hogy magától is fizetni fog. Ilyen esetben természetesen mindenképpen hajtsuk be az eladón az előzetes bizonyítás miatt felmerült költségeinket is.

 

***

Használt autó vásárlásakor tehát mindig nagyobb a kockázata annak, hogy az autó nincs tökéletes állapotban, ilyenkor is fontos azonban, hogy vásárláskor lehetőség szerint minden hibával tisztában legyünk, és ennek mérlegelésével hozhassunk döntést a vételről. Ha később mégis új meghibásodást észlelnénk, akkor pedig nyugodtan kérjük számon ezt az eladón, hiszen a használt autók esetén ugyanúgy szavatosság terheli az eladókat, mintha újat vásárolnánk. Amennyiben egyedül nem akarunk nekivágni a jogi lépéseknek, mindenképpen keressük fel követeléskezelésben jártas ügyvédünket.

 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest