Vállalkozással szemben fennálló követelés érvényesítése során sok esetbe ütközhet a hitelező abba a problémába, hogy az adós gazdasági társaság felszámolás alá kerül. De mit jelent ez pontosan és milyen teendői és lehetőségei vannak a hitelezőnek annak érdekében, hogy a követelését esetlegesen még érvényesítse az adóssal, vagy harmadik személlyel szemben?
Mit jelent az, ha egy társaság felszámolás alá kerül?
A felszámolási eljárás egy végső eszköz, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélkül szűnjön meg, és a hitelezőket a törvényben leírtak szerint kártalanítsák. A felszámolás alá került társaság részére felszámolót rendelnek ki, aki arra törekszik arra, hogy a társaság vagyonát értékesítve a befolyt összegekből a hitelezőket kifizesse egy meghatározott sorrend szerint, melynek kereteit a törvény szabályozza.
Honnan tudjuk, hogy az adós ellen felszámolási eljárás indult?
Nagyon fontos, hogy időben értesüljünk egy esetleges felszámolási eljárás megindulásáról, ezért a legbiztonsabb az, ha a hitelező 1-2 heti rendszerességgel ellenőrzi partnereinek státuszát. Az ellenőrzést bárki megteheti a cegkozlony.hu oldalon, itt ingyenesen ellenőrizhető az egyes társaságokat érintő fontosabb változások.
Ha egy társaság felszámolását elrendelték, fejezet cím alatt szerepel fog szerepelni ennek ténye . De nemcsak a felszámolás elrendeléséről értesülhetünk a cégközlöny oldalán, hanem arról is, ha egy céggel szemben csőd-, végelszámolási-, vagy kényszertörlési eljárás indult, illetve, ha a társaságot törölték).
Mi a teendő, ha elrendelték az adós felszámolását?
Ha az adott adós felszámolás alá került, a vele szemben fenálló követelések már csak a felszámolási eljárás keretein belül érvényesíthetők, amennyiben az igényt előterjesztette a hitelező. Ezért fontos annyira, hogy egyfelöl időben, másfelöl megfelelően, a szabályok szerint terjesszük elő hitelezői igényünket. Amennyiben nem időben értesülünk a felszámolás tényéről, és csak később sikerül előterjeszteni a hitelezői igényt, akár el is búcsúzhatunk a pénzünktől.
A jogszabály a következőképpen rendelkezik:
- A felszámolás elrendelésétől számított 40 napon belül bejelentett hitelezői igény határidőben benyújtott igénynek minősül, így a törvényben meghatározott sorrend szerint kerülnek nyilvántartásba vételre;
- A felszámolás elrendelésétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett hitelezői igény határidőn túl bejelentett igénynek minősül, így csak valamennyi, határidőben bejelentett követelést követően elégíthető ki;
- A felszámolás elrendelésétől számított 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, azaz az így bejelentett követelések nem kerülnek sem nyilvántartásba vételre, sem kielégítésre.
A hitelezői igény bejelentését a kirendelt felszámolónál kell előterjeszteni. A hitelezői igény bejelentésével egyidőben meg kell fizetni a regisztrációs díjat, a hitelezői igény előterjesztését csak ekkor fogadják be. A regisztrációs díj a bejelentett tőkekövetelés 1%-val megegyező mértékű, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb pedig 200.000,- Ft. A bejelentés során továbbá csatolandó minden olyan okirat, amely alátámasztja a hitelező követelésének jogalapját és összegszerűségét.
Mi a teendő a hitelezői igény bejelentését követően?
A felszámoló az igénybejelentést követően megvizsgálja a kapott iratokat és annak függvényében dönt a hitelezői igény nyilvántartásba vételéről, illetve besorolásáról. Ezt követően célszerű kapcsolatot tartani a felszámolóval annak érdekében, hogy információt kapjunk arról, hogy hol tart a felszámolási eljárás, milyen vagyonnal rendelkezett az adós, mekkora esélye van, és milyen mértékben várható a hitelezői követelés megtérülése. A felszámolási eljárás során több alkalommal közbenső mérleg, majd végül zárómérleg is készül, amelyek szintén segítik a hitelezőket a felszámolási eljárás során történtek megismerésében.
Térülés sorrendje, behajthatatlansági igazolás
A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény pontosan tartalmazza, hogy a hitelezői igények a típusuk alapján milyen sorrendben kerülnek megtérítésre. Általánosságban elmondható, hogy felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi az összes bejelentett igényt, sőt, sok esetben arra sem elegendő, hogy a felszámoló költségei megtérüljenek. Ilyenkor, sajnálatos módon a követelés leírása szükséges. Cégek esetén könyvelési szempontból a követelés leírásához szükséges a felszámoló által kiállított behajthatatlansági igazolás (ennek díja 2.000,- Ft+ÁFA ), amely igazolja, hogy a felszámolási eljárásban a követelés egy része, vagy egésze nem behajtható.
