Munkavállaló és munkáltató közötti – különleges – megállapodások
II.rész
Tanulmányi Szerződés
Cikkünk első részében bemutatásra került a munkavállaló és a munkáltató közötti – különleges – szerződések közül a versenytilalmi megállapodás, cikkünk jelen részében egy, a mai korban egyre népszerűbb megállapodás kerül bemutatásra, a tanulmányi szerződés.
Világunk egyre gyorsabb fejlődése megköveteli, hogy az adott szakterületen dolgozó emberek tudása is párhuzamosan fejlődjön az innovációkkal, így mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak érdekében áll szellemi tudás gyarapítása.
Ennek egyik eszköze a tanulmányi szerződés, amelynek a részletszabályozását a felek a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt”) rendelkezései szem előtt tartásával szabadon állapíthatják meg.
Tanulmányi szerződés legfontosabb szabálya, hogy írásba kell foglalni.
A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt a munkavállalója részére, munkavállaló pedig vállalja, hogy elvégzi a szerződés szerinti tanulmányokat, a képzettség megszerzését követően pedig a támogatás mértékével arányos időn belül, de legfeljebb 5 évig a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.
Magában a szerződésben tehát rögzítésre kerül, hogy pontosan milyen tanulmányokat fog folytatni a munkavállaló, a munkáltató milyen támogatásokat fog részére nyújtani és ezek ellenértékeként a munkavállaló mennyi ideig fog a munkáltatónál dolgozni.
Támogatással kapcsolatosan fontos leszögezni, hogy az nem kizárólag pénzbeli támogatás lehet, így támogatás lehet:
- tandíj munkáltató általi megfizetése,
- utazási költségek térítése,
- lakhatási támogatás,
- szükséges könyvek megvételének támogatása,
- vizsgadíjak térítése,
- plusz szabadság biztosítása,
- mentesítés a munkavégzés alól stb.
Azt, hogy a képesítés megszerzését követően a munkavállaló mennyi ideig köteles a munkáltatónál dolgozni a felek szabadon állapíthatják meg, az Mt. annyi kikötést tartalmaz, hogy ez az idő nem lehet hosszabb, mint öt év.
A munkaviszonyban töltött idő kiszámítására – azaz jelen esetben a képesítés megszerzését követően még a munkáltatónál töltendő időre – vonatkozóan az Mt. lehetőséget biztosít a feleknek, hogy azt szabadon szabályozzák, amennyiben azonban a felek ezt nem teszik meg, úgy az Mt. alapján az alábbiak sorolhatóak munkában töltött időnek:
- a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
- a szabadság,
- a szülési szabadság,
- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §) első hat hónapjának,
- a keresőképtelenség,
- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
- a munkavégzés alóli mentesülésnek az Mt. 55. § (1) bekezdés b)-l) pontban meghatározott tartama alapján:
- a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint
- a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá
- a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
- a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
- hozzátartozója halálakor két munkanapra,
- általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
- önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,
- bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
- a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra,
- a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá
- munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.
Az előbb felsoroltak közül külön kiemelendő, hogy a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság, ugyanis ezek is beleszámítanak a munkában töltött időbe. Azonban ahogy kiemeltük ezen szabályok csak akkor alkalmazandóak, ha a felek ezt a kérdéskört nem szabályozták a szerződésben.
Fontos kiemelni továbbá, hogy olyan képzések vonatkozásában nem köthető tanulmányi szerződés, amelyet a munkáltató kötelezően ír elő a munkavállalói részére, ebben az esetben minden, a képzéssel felmerült költséget a munkáltató köteles megtéríteni.
A tanulmányi szerződés ideális esetben az abban foglalt határidő végével szűnik meg, azonban előfordulhat, hogy a felek között olyan események következnek be, amelyek miatt a szerződés fenntartása az egyik vagy mindkét fél által nem elvárható.
Abban az esetben, ha a munkavállaló követ el szerződésszegést, akkor a munkáltató elállhat a szerződéstől és a támogatás arányos részét visszakövetelheti. Magát, hogy mi minősül szerződésszegésnek azt a felek szabályozhatják a szerződésben, ilyen lehet például, ha a munkavállaló nem fejezi be a képzést, olyan magatartást tanúsít, amely miatt a munkáltató felmondja a munkaszerződést, avagy a munkavállaló mondja fel a munkaszerződést. Ilyen esetben a munkáltató jogosult visszakövetelni a támogatás arányos részét, vagyis, ha a felek négy évre kötötték a szerződést és a munkavállaló szerződésszegése a 2. évben következik be, akkor a munkáltató csak az arányos részt követelheti, a teljes támogatást nem.
Lehetséges azonban olyan eset is, hogy a munkáltató tanúsít szerződésszegő magatartást, ilyen lehet például, ha nem fizeti meg a képzési díjat, nem engedi el a munkavállalót a képzésre, vagy a vizsgára. Ezekben az esetekben a munkavállaló mentesül a szerződés szerinti kötelezettségeitől.
Az Mt. mindkét fél részére lehetőséget biztosít arra, hogy azonnali hatállyal felmondják a szerződést, amennyiben olyan lényeges változás következett be, amely miatt a kötelezettségük teljesítése a továbbiakban nem várható el. Ilyen lehet pl. a munkavállaló oldalán komolyabb egészségügyi ok, míg munkáltató részéről, ha a képzés finanszírozása a munkáltató anyagi biztonságát veszélyeztetné. Munkavállaló felmondása esetén a munkáltatót arányosan megilleti a támogatás visszakövetelése.
Irodánk vállalja tanulmányi szerződések elkészítését, valamint a már meglévő tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos jogi tanácsadás nyújtását mind a munkavállalói, mind a munkavállalói oldal részére.
Amennyiben tanulmányi szerződéssel kapcsolatosan jogi kérdése vagy problémája merülne fel, úgy keresse irodánkat bizalommal!