Tanulmányi Szerződés

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Munkavállaló és munkáltató közötti – különleges – megállapodások

II.rész

Tanulmányi Szerződés

 

Cikkünk első részében bemutatásra került a munkavállaló és a munkáltató közötti – különleges – szerződések közül a versenytilalmi megállapodás, cikkünk jelen részében egy, a mai korban egyre népszerűbb megállapodás kerül bemutatásra, a tanulmányi szerződés.

 

Világunk egyre gyorsabb fejlődése megköveteli, hogy az adott szakterületen dolgozó emberek tudása is párhuzamosan fejlődjön az innovációkkal, így mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak érdekében áll szellemi tudás gyarapítása.

 

Ennek egyik eszköze a tanulmányi szerződés, amelynek a részletszabályozását a felek a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt”) rendelkezései szem előtt tartásával szabadon állapíthatják meg.

 

Tanulmányi szerződés legfontosabb szabálya, hogy írásba kell foglalni.

 

A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt a munkavállalója részére, munkavállaló pedig vállalja, hogy elvégzi a szerződés szerinti tanulmányokat, a képzettség megszerzését követően pedig a támogatás mértékével arányos időn belül, de legfeljebb 5 évig a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

 

Magában a szerződésben tehát rögzítésre kerül, hogy pontosan milyen tanulmányokat fog folytatni a munkavállaló, a munkáltató milyen támogatásokat fog részére nyújtani és ezek ellenértékeként a munkavállaló mennyi ideig fog a munkáltatónál dolgozni.

 

Támogatással kapcsolatosan fontos leszögezni, hogy az nem kizárólag pénzbeli támogatás lehet, így támogatás lehet:

  • tandíj munkáltató általi megfizetése,
  • utazási költségek térítése,
  • lakhatási támogatás,
  • szükséges könyvek megvételének támogatása,
  • vizsgadíjak térítése,
  • plusz szabadság biztosítása,
  • mentesítés a munkavégzés alól stb.

 

Azt, hogy a képesítés megszerzését követően a munkavállaló mennyi ideig köteles a munkáltatónál dolgozni a felek szabadon állapíthatják meg, az Mt. annyi kikötést tartalmaz, hogy ez az idő nem lehet hosszabb, mint öt év.

 

A munkaviszonyban töltött idő kiszámítására – azaz jelen esetben a képesítés megszerzését követően még a munkáltatónál töltendő időre – vonatkozóan az Mt. lehetőséget biztosít a feleknek, hogy azt szabadon szabályozzák, amennyiben azonban a felek ezt nem teszik meg, úgy az Mt. alapján az alábbiak sorolhatóak munkában töltött időnek:

  • a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
  • a szabadság,
  • a szülési szabadság,
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §) első hat hónapjának,
  • a keresőképtelenség,
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
  • a munkavégzés alóli mentesülésnek az Mt. 55. § (1) bekezdés b)-l) pontban meghatározott tartama alapján:
  • a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint
  • a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá
  • a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
  • a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
  • hozzátartozója halálakor két munkanapra,
  • általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
  • önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,
  • bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
  • a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra,
  • a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá
  • munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.

 

Az előbb felsoroltak közül külön kiemelendő, hogy a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság, ugyanis ezek is beleszámítanak a munkában töltött időbe. Azonban ahogy kiemeltük ezen szabályok csak akkor alkalmazandóak, ha a felek ezt a kérdéskört nem szabályozták a szerződésben.

 

Fontos kiemelni továbbá, hogy olyan képzések vonatkozásában nem köthető tanulmányi szerződés, amelyet a munkáltató kötelezően ír elő a munkavállalói részére, ebben az esetben minden, a képzéssel felmerült költséget a munkáltató köteles megtéríteni.

 

A tanulmányi szerződés ideális esetben az abban foglalt határidő végével szűnik meg, azonban előfordulhat, hogy a felek között olyan események következnek be, amelyek miatt a szerződés fenntartása az egyik vagy mindkét fél által nem elvárható.

 

Abban az esetben, ha a munkavállaló követ el szerződésszegést, akkor a munkáltató elállhat a szerződéstől és a támogatás arányos részét visszakövetelheti. Magát, hogy mi minősül szerződésszegésnek azt a felek szabályozhatják a szerződésben, ilyen lehet például, ha a munkavállaló nem fejezi be a képzést, olyan magatartást tanúsít, amely miatt a munkáltató felmondja a munkaszerződést, avagy a munkavállaló mondja fel a munkaszerződést. Ilyen esetben a munkáltató jogosult visszakövetelni a támogatás arányos részét, vagyis, ha a felek négy évre kötötték a szerződést és a munkavállaló szerződésszegése a 2. évben következik be, akkor a munkáltató csak az arányos részt követelheti, a teljes támogatást nem.

 

Lehetséges azonban olyan eset is, hogy a munkáltató tanúsít szerződésszegő magatartást, ilyen lehet például, ha nem fizeti meg a képzési díjat, nem engedi el a munkavállalót a képzésre, vagy a vizsgára. Ezekben az esetekben a munkavállaló mentesül a szerződés szerinti kötelezettségeitől.

 

Az Mt. mindkét fél részére lehetőséget biztosít arra, hogy azonnali hatállyal felmondják a szerződést, amennyiben olyan lényeges változás következett be, amely miatt a kötelezettségük teljesítése a továbbiakban nem várható el. Ilyen lehet pl. a munkavállaló oldalán komolyabb egészségügyi ok, míg munkáltató részéről, ha a képzés finanszírozása a munkáltató anyagi biztonságát veszélyeztetné. Munkavállaló felmondása esetén a munkáltatót arányosan megilleti a támogatás visszakövetelése.

 

Irodánk vállalja tanulmányi szerződések elkészítését, valamint a már meglévő tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos jogi tanácsadás nyújtását mind a munkavállalói, mind a munkavállalói oldal részére.

 

Amennyiben tanulmányi szerződéssel kapcsolatosan jogi kérdése vagy problémája merülne fel, úgy keresse irodánkat bizalommal!

 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest