Ismerje meg, mire jó a kötbér, mint a szerződő biztosítéka. Mik a kötbér szabályai? Mire jó a kötbér?
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:186. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy bármely szerződő fél pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbér fizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. Az előzőekben említettek értelmében tehát kötbért kikötni csak írásban lehet. A kötbér egy önkéntesen vállalt kötelezettség.
Ebből látszódik, hogy a kötbér kikötése a Felek szabad akaratán múlik. Amennyiben erre a szerződésben nincs kötelezettségvállalás a másik fél nem is követelhet a későbbiekben kötbért.
A kötbér jogintézményét, mint szerződésbiztosító mellékkötelezettséget a régi ptk is ismerte.
Fontos, hogy bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet érvényesíteni. Ilyen lehet például valamilyen fogadást biztosító kötbér.
Szerződésszegés esetén kikötött kötbér
Adásvételi szerződéseknél gyakori, hogy a felek kötbért kötnek ki arra az esetre, ha nem teljesítik időben szerződéses kötelezettségeiket. Egy ilyen kikötés mindkét fél számára biztosítékul szolgálhat. A leggyakoribb megoldás, hogy a felek kötbérrel igyekeznek rászorítani az eladót arra, hogy az előre megállapodott időpontban költözzön ki az ingatlanból. Ha az eladó késlekedik, minden késedelmes nap után kötbért kell fizetnie. Ugyanígy nincs akadálya annak sem, hogy kötbért határozzunk meg arra az esetre, ha az eladó nem tehermentesíti az ingatlant. Továbbá kötbért köthetünk ki arra az esetre is, ha a vételár megfizetésével késedelembe esne. A vételár fizetés elmaradása természetesen az eladó részéről elállási ok is lehet. Ha szerződésben meghatározhatunk egy türelmi időt, amíg az eladó vár, és csak a vevő kötbér fizetési kötelezettsége nő. Ennek elteltével az eladó elállhat a szerződéstől, megtarthatja a foglalót, a kötbért pedig peres eljárásban követelheti. Amennyiben a kötelezett a szerződésben kikötött kötbér összegét eltúlzottnak tartja, kérheti a bíróságtól a mérséklését.
Meghiúsulási és hibás teljesítési kötbér
Meghiúsulási kötbér: A kötbér ezen típusát szerződésben arra az esetre lehet kikötni, ha a meghatározott szolgáltatást a kötelezett szerződő fél nem teljesíti.
Ha nem teljesít a kötelezett, akkor a teljesítés helyett ezen kötbér – kikötött – kötbér összeg követelhető. A kötbér érvényesítése a teljesítés követelését már nemteszi lehetővé.
Hibás teljesítés esetére kikötött kötbér: Ezen kötbér típus esetében a kötbért fizető szerződésszegő fél meghatározott pénzösszeg fizetését vállalja arra az esetre, ha a szerződésben vállalt kötelezettségét hibásan teljesíti.
Mikor teljesít valaki hibásan? Például, ha a szolgáltatása nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ilyen lehet, ha a megrendelt műanyag ablak nem megfelelő minőségű. Ebben az esetben természetesen a teljesített szolgáltatást nem kell visszaadni. De, a hibás teljesítési kötbér mellett szavatossági jogok már nem érvényesíthetőek. De a szolgáltatás teljesesítésének követelése érvényesíthető!
Mekkora lehet az összege?
Az összeget a Felek több módon is meghatározhatják, például konkrét pénzösszegben vagy százalékos mértékben is. Ha a szerződés úgy rendelkezik, akkor meghatározhatjuk egy összegben, de állhat több részletből is, illetve függhet az eltelt időtől. Az eltelt idő egyik leggyakoribb példája a késedelmi kötbér, amelyet a késedelmes időszakkal arányosan szoktak meghatározni.
Kártérítés kötbér mellett
A kötbér egyik legfontosabb jellemzője, hogy átalány jellegű kártérítésként funkcionál. Hogy ez valójában mit is jelent? Azt, hogy a jogosult akkor is követelheti a kötbér megfizetését, ha a szerződésszegés következtében nem érte kár vagy a kötbérnél is nagyobb összegű kár érte. Ebben az esetben a jogosult a kötbér összegét meghaladó kárát is érvényesítheti a kártérítés szabályai szerint, azonban ez egy jogosultság és nem kötelezettség. Tehát a jogosult nem köteles arra, hogy a kötbérigényét is érvényesítse. A jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette.
Kötbér kikötése esetén a jogosultnak nem kell bizonyítania azt sem, hogy kár érte és ennek összege mennyi volt.
Kötbér esetén további késedelmi kamat
Kötbér után ügyleti kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni. Az előbbiek alapján jól látszik, hogy a kötelezett tartozását a kötbér utáni további késedelmi kamat is növeli!
Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda segítsége szerződéskészítés során
Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda áll rendelkezésére, ha szerződés teljesítése vagy megszegése kapcsán bármilyen kérdése lenne.