Bármikor bárkivel előfordulhat, hogy miközben autózik egyik városból a másikba, rendőri intézkedéssel találkozik – ilyenkor a vezetőt általában igazoltatják, néha még a szondát is meg kell fújni, és ha minden rendben van, mehetünk is tovább. De mit tehetünk, ha a rendőr mégis valami kifogásolni valót talál, és meg akar minket bírságolni? Egyáltalán: milyen jogai vannak a rendőrnek egy igazoltatás során, és mit tehet az, akit igazoltatnak? Milyen más rendőri intézkedésekkel találkozhatunk? Az alábbiakban ezeket a szabályokat vesszük sorra.
Az igazoltatás szabályos menete
A rendőr az igazoltatás megkezdésekor a köszönés után köteles nevét, rendőri mivoltát, szolgálati helyét, az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Ez a cél lehet például a közúti ellenőrzés. Tehát ha a rendőr megállít, majd felteszi a kérdést, hogy „Ugye tudja, hogy miért állítottuk meg?”, az nem szabályos igazoltatás, ilyenkor mindenképpen kérjük, hogy nevezze meg és igazolja magát, továbbá azt is, hogy ő maga válaszoljon erre a kérdésre.
A rendőr a bemutatkozást követően kérni fogja, hogy személyazonosságunkat arcképes igazolvánnyal igazoljuk. Ez tehát nem csupán a személyi igazolvány vagy a jogosítvány lehet, hanem bármilyen más arcképes hatósági igazolvány – de természetesen ha vezetés közben állítanak meg, fontos, hogy a jogosítvány nálunk legyen. Fontos tudni, hogy igazoltatásra nem csupán autóvezetés közben kerülhet sor, hanem bármely más élethelyzetben is, például ha csak sétálunk az utcán vasárnap délután. Ezért nem árt, ha mindig van nálunk valamilyen arcképes igazolvány.
Az igazoltatás során átadott okmányról a rendőr ellenőrző kérdéseket tehet fel: például megkérdezheti az igazoltatott születési adatait, anyja nevét stb. Ennek az a célja, hogy meggyőződjön arról, hogy az igazoltatott nem hamis, vagy hamisított okmánnyal rendelkezik. A rendőr ezt követően minden esetben összeveti az okmányban szereplő személyes adatokat a körözési- és a schengeni információs rendszer adataival, hogy megállapítsa, hogy az igazoltatott személyt nem körözik-e. Amennyiben a rendőr indokoltnak látja – például további intézkedésekre lehet szükség – ún. igazoltató lapon rögzíti az igazoltatott személyes adatait.
Ha valaki nem tudja magát igazolni, mert nincs nála semmilyen igazolvány, akkor könnyen bajba kerülhet, ugyanis ilyenkor a rendőr előállíthatja, tehát bekísérheti a kapitányságra. Fontos tudni azonban, hogy az előállítás – tehát az az idő, amit a kapitányságon kell töltenünk – csak a személyazonosság megállapításának idejéig tarthat. Fontos tudni, hogy a rendőr azt is elfogadhatja, ha valaki személyazonosságát a vele együtt lévő személy elmondása alapján tudja csak igazolni, de erre nem köteles. Tehát hiába mondjuk a rendőrnek, hogy „de ő a férjem/feleségem”, ha a rendőr nem hisz nekünk, irány a kapitányság.
Nem tanácsos megtagadni a személyazonosság igazolását, ugyanis a rendőr ilyenkor feltartóztathat minket, elő is állíthat, továbbá ujjlenyomatot és fényképfelvételt is készíthetnek rólunk, ugyanúgy, mintha valami bűncselekmény gyanúsítottjai lennénk. Azonban ha az ügy nem folytatódik szabálysértési vagy büntetőeljárással, az igazoltatás során rögzített adatot az intézkedéstől számított 180 napon belül meg kell semmisíteni.
Az igazoltatás célja
Az igazoltatás természetesen nem történhet minden cél nélkül, csak azért, mert például elsétálunk egy rendőr mellett, akinek „nem tetszik a képünk”. Mint ahogyan arról fentebb már szóltunk, az igazoltatás előtt a rendőrnek közölnie kell annak célját, ami a következő lehet:
– közrend, közbiztonság védelme
– bűnüldözési vagy bűnmegelőzési cél
– tartózkodás jogszerűségének megállapítása
– közlekedési ellenőrzés
– az igazoltatott személy, más személy vagy szervezet jogainak védelme
Még ha úgy is érezzük, hogy a fenti okok egyike sem áll fenn, akkor se szegüljünk ellen az igazoltatásnak, vagy más rendőri intézkedésnek, hanem az intézkedést követően éljünk panasszal, vagy más jogorvoslati lehetőséggel, ha úgy érezzük, hogy sérültek a jogaink. Ha ugyanis bármilyen ellenállást tanúsítunk, annak könnyen szabálysértési vagy büntetőeljárás lehet a vége, amit semmiképpen sem érdemes kockáztatni.
Mit jelent a rendőri intézkedés?
Az igazoltatás is egyfajta rendőri intézkedés, emellett azonban a rendőröknek más intézkedésekre is lehetőséget ad a törvény. Ilyen például a ruházat, csomag, jármű átvizsgálása – ha közbiztonságot veszélyeztető cselekmény megelőzése vagy megakadályozása, továbbá bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében a rendőr szükségesnek tartja, elrendelheti ezeknek az intézkedéseknek az elvégzését. Rendőri intézkedésnek minősül emellett például a közforgalom irányítása, a közlekedési szabályok betartásának ellenőrzése, az elővezetés, vagy akár a helyszín biztosítása is. A rendőri intézkedéseket és azok szabályait a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény részletezi, ezért ezt a törvényt kell tanulmányoznunk, ha meg akarjuk tudni, hogy jogszerűen intézkedtek-e velünk szemben.
Fontos tudni, hogy ha a rendőr valakivel szemben intézkedik, köteles az intézkedés végén közölni azt is, milyen jogorvoslati lehetőséggel lehet élni az intézkedéssel szemben, és azt milyen határidőn belül lehet megtenni. Ezért soha ne szegüljünk ellen, hiszen így akár kényszerítő eszközöket is bevethetnek velünk szemben, illetve eljárás indulhat ellenünk. Utólag azonban tehetünk panaszt, ha bármilyen okból sérelmesnek tartjuk a velünk szemben alkalmazott intézkedést. Panaszt az intézkedéstől számított 30 napon belül bármely rendőrkapitányságon, vagy 20 napon belül a Független Rendészeti Panasztestületnél is tehetünk.
Ha a rendőr nem csupán igazoltat, de intézkedik is velünk szemben, arról mindenképpen kérjünk valamilyen írásos dokumentumot, jegyzőkönyvet, ami rögzíti a megtörtént eseményeket. Ezt az iratot jól őrizzük meg – ha később panaszt akarunk benyújtani, akkor a jegyzőkönyvre még szükségünk lesz. Amennyiben rendőri bántalmazásra is sor kerül, azonnal tegyünk feljelentést az illetékes ügyészségen, a sérülésünkről pedig haladéktalanul vetessünk fel látleletet.
Ha panasszal éltünk, de elutasították, akkor az ellen 15 napon belül fellebbezést nyújthatunk be, ha pedig a fellebbezésnek sem adnak hely, akkor a határozat bíróság felülvizsgálatát kell kérnünk, azaz bírósághoz kell fordulnunk.
Mikor lehet valakit előállítani?
Ahogyan arról fentebb már szó volt, akkor is elő lehet állítani valakit, ha igazoltatáskor nincs nála megfelelő arcképes igazolvány, amellyel személyazonosságát igazolná. Előállításra azonban számos más okból is sor kerülhet. Ezeket az okokat szintén a rendőrségről szóló törvény sorolja fel.
Vannak olyan esetek, amikor egy rendőr számára az előállítás kötelező, például ha valakit szándékos bűncselekmény elkövetése közben tetten érnek, vagy ha valakivel szemben elfogatóparancs van érvényben, vagy szökésben van, de elő kell állítani azt is, aki az ország területén jogellenesen tartózkodik. Vannak olyan esetek azonban, amikor az előállítás nem kötelező, így rendőri mérlegelés kérdése. Ide tartozik a már fentebb említett személyazonosság igazolásának hiánya, de az az eset is, amikor ittas vezetés miatt megállít minket a rendőr, és a véralkoholszint mérése céljából vérvétel vagy vizeletminta vétel válik szükségessé. A rendőrnek joga van továbbá előállítani a nevelőintézetből vagy nevelőszülőtől megszökött kiskorút, vagy azt a személyt, aki megszegi a pártfogó felügyelet szabályait, továbbá minden olyan személyt, aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható.
Mivel a fenti körülmények sajnos bárkivel megtörténhetnek, akár úgy is, hogy valaki csupán ránk fogja, hogy bűncselekményt követtünk el, ezért nem árt ismerni az előállítás szabályait, és azt, hogy milyen jogaink vannak ennek során.
Melyek az előállítás szabályai?
A rendőrség az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Az előállítás érdekében kényszerítő eszköz is alkalmazható, ha valaki ellenáll. Természetesen a kényszerítő eszköz használatának mindig arányban kell állnia az ellenállással, tehát ha valaki nem akar kiszállni az autójából, hogy vérvételre menjen a kapitányságra, nem lehet rögtön fegyver fogni rá. Előállítás során az előállítottat egy elkülönített rendőrségi szobában kell elhelyezni, ezt megelőzően pedig ruházata vagy csomagja átvizsgálható.
Ha az előállítás célja nem valósul meg a fentebb írt 8 órai időtartam alatt, indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani. Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani. Fontos tehát, hogy mindig kérjünk írásos dokumentumot arról, hogy ki, mikor és milyen célból állított elő minket, és az mettől meddig tartott, továbbá az előállítás során milyen intézkedéseket tettek velünk szemben.
***
Mivel bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy igazoltatás, vagy más rendőri intézkedés alá vonnak minket, ezért nem árt ismernünk ezeknek a szabályait. Ha pedig úgy érezzük, hogy az intézkedő rendőr túllépte a hatáskörét, indokolatlanul járt el velünk szemben, vagy nem adott tájékoztatást a minket megillető jogokról, mindenképpen nyújtsunk be panaszt. A panasz benyújtásának módjáról részletes felvilágosítást találhatunk a Független Rendészeti Panasztestület honlapján (www.repate.hu), azonban ha a panasz nem volt sikeres, és bírósághoz kell fordulnunk, mindenképpen kérjünk ügyvédi segítséget.
