Nagyon sok jogügyletnél találkozhatunk a birtok fogalmával, azonban mégis sok esetben az állampolgárok nincsenek tisztában annak pontos fogalmával. Például egy ingatlan adásvételi szerződés esetében sem maradhat el az ingatlan birtokának átruházása, de sok más szerződés esetében is felmerül a birtok kérdése és szükséges az arról való rendelkezés.
Jelen cikkünkben a birtok, birtoklás fogalmát kívánjuk röviden áttekinteni.
A hatályos polgári törvénykönyvünk a birtokos fogalmát akként határozza meg, hogy az az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja. A Ptk. tehát nem határozza meg konkrétan a birtok fogalmát, azonban az előbbi fogalom alapján levezethető, hogy a dolog birtokát megszerzi, aki a dolgot a tényleges hatalmában tartja. A birtoklás tehát egy olyan tényhelyzet, amelyhez különböző joghatások fűződnek, például annak védelmi és jogosító hatása, de beszélhetünk akár tulajdonkeletkeztető hatásról is az elbirtoklás esetében.
Vannak olyan helyzetek, amikor a birtok alanyi oldalról kettéválik, és a jog megkülönbözteti az albirtokost és a főbirtokost, azaz a tényleges hatalmi pozíciótól elválik annak a személye, akitől a tényleges hatalmat gyakorló fél a dolog birtokát származtatja. Ebben a relációban a birtokost albirtokosnak, azt a személyt pedig, akitől a dolog birtokát származtatja főbirtokosnak tekintjük. A főbirtokos és az albirtokos közötti különbségtétel azokban a helyzetekben szükséges, amelyekben a dolog feletti fizikai uralom és a jogi értelemben vett birtok egymástól elválik.
A birtokhelyzet létrejötte alapulhat egyoldalú (önhatalmú) vagy kétoldalú (ügyleti) cselekményen. A kétoldalú jogcselekmény által létrehozott birtokhelyzetet nevezzük birtokátruházásnak. Fontos megjegyezni, hogy a birtok nem kizárólag egy tényhelyzet, hanem alanyi jognak is tekintendő.
A birtok átruházása a dolog feletti tényleges hatalomnak az erre irányuló megállapodás alapján való átengedésével valósul meg, amelyre a szerződés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ezen kívül a birtokátruházás megvalósul akkor is, ha a birtokot megszerző fél már albirtokosként birtokában tartja a dolgot, vagy az átruházó fél a dolgot albirtokosként továbbra is a birtokában tartja és mindkét esetben a felek a birtokátruházásról megállapodnak.
A fentiekből adódóan a Ptk. különbséget tesz a jogos (törvényes) birtokos, és a jogalap nélküli birtokos között, és annak szabályait külön részletezi. A jogalap nélküli birtokos köteles a dolgot visszaszolgáltatni annak, aki a birtoklásra jogosult. A jogalap nélküli birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik. Kivételt képez ez alól, amennyiben a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg. Előfordul azonban olyan eset is, amikor a jogalap nélküli birtokos jóhiszeműnek minősül, például mert nem tudja és arról nem is kell tudnia, hogy az adott dolog mást illet meg, ez esetben követelheti a költségei megtérítését. Amennyiben azonban a jogalap nélküli birtokos rosszhiszemű volt, akkor a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést.
Fontos kiemelni a birtokhoz kapcsolódó joghatások között a birtokvédelmet, tekintettel arra, hogy a birtokhoz kapcsolódóan ez a leggyakoribb jogintézmény, amelyet az állampolgárok igénybe vesznek, amennyiben a birtoklásukban jogalap nélkül háborítják, vagy a birtokuktól megfosztják, ugyanakkor ennek részleteit következő cikkünkben fogjuk ismertetni.
Amennyiben felkeltettük érdeklődését, úgy forduljon Irodánkhoz bizalommal.