Adófizetési biztosíték, avagy ami valóban megpecsételheti egy cég sorsát

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Jelen cikkünkben az adófizetési biztosíték szabályait kívánjuk összefoglalni, és eligazítást nyújtani a bonyolult adójogszabályokban, amely sok vállalkozás számára jelenthet nagyon kellemetlen meglepetést.

 

 

Mi is az adófizetési biztosíték, és mikor jogosult a NAV annak megfizetésére kötelezni az adózót?

A NAV abban az esetben jogosult adófizetési biztosíték megfizetését előírni, amennyiben az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja vagy 50 (ötven) százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített befolyással rendelkező tagja, részvényese olyan, más adózó volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, egymillió forintot – a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében kettő millió forintot – meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg (vagyis amikor megszűnt a vállalkozás a NAV fele tartozott még több, mint 1.000.000,- Ft-al).

 

További feltétel, hogy a más adózóban fennálló jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, és az adóregisztrációs eljárás megindításának időpontjáig az adótartozás nem térült meg (vagyis, ha egy évnél korábban vagyunk a cégben a fenti személyek bármelyike). Az adófizetési biztosíték összege megegyezik a jogutód nélkül megszűnt cég túlfizetéssel csökkentett adótartozásával.

 

A fentiekre tekintettel tehát a NAV adóregisztrációs eljárás keretében vizsgálja, hogy fennállnak-e az adófizetési biztosíték megfizetésének feltételei, tehát cég alapításakor, továbbá vezető tisztségviselő váltás esetén a változásbejegyzési eljárás során.

 

Az adófizetési biztosíték feltételei fennállásának esetében az új cég kap adószámot, majd a NAV határozattal kötelezi az adózót a biztosíték összegének megfizetésére.

 

 

Hogyan lehet eleget tenni az adófizetési biztosíték megfizetésének?

Az adófizetési biztosíték megfizetésének az állami adó- és vámhatóság erre a célra megnyitott elkülönített letéti számlájára történő egyösszegű befizetéssel, illetve a kiállításától számított 12 hónapon keresztül érvényes, az előírt adófizetési biztosíték összegéről szóló, az állami adó- és vámhatóság mint kedvezményezett javára, a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásában szereplő, vagy az Európai Unió más tagállamában honos, bejegyzett pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által kiállított garancialevél benyújtásával lehetséges eleget tenni.

 

Nagyon fontos szabály, hogy az egyösszegű befizetést, valamint a garancialevél nyújtását az adófizetési biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó határozat kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül kell teljesíteni. Ki kell emelni, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, tehát ezen határidő betartása mindenképpen fontos, olyannyira, hogy akár egy napos késedelmet sem méltányol az adóhatóság.

 

 

Milyen jogorvoslattal lehet élni az adófizetési biztosítékkal szemben?

Először is az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adófizetési biztosítékot előírta, a határozat közlésétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. Fontos, hogy ezen határidő elmulasztásának esetén sincs helye igazolási kérelem előterjesztésének, tehát nagyon figyelmesen kell számítanunk a határidőket.

 

A kimentési kérelmen kívül a határozattal szemben lehetőség van fellebbezéssel élni szintén a határozat közlésétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül. Azonban fontos kiemelni, hogy a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a biztosíték letételére. Ez azt jelenti, hogy amennyiben fellebbezünk is a határozat ellen, és szeretnénk elkerülni a határozatban foglaltak nem teljesítésének következményeit, úgy a biztosíték összegét a 30 napos határidőn belül be kell fizetnünk.

 

Beszélhetünk még egy végső jogorvoslati lehetőségről a közigazgatási peres eljárás kivételével, amely a felügyeleti intézkedés. Ezen kérelem a döntés véglegessé válásától számított 1 (egy) éves határidőn belül kérhető. A határidő szintén jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az elkésett kérelmet a felettes adóhatóság visszautasítja. Nincs helye felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek, ha az adózó feltételes adóbírság kedvezményt vett igénybe.

 

A határidő elmulasztásának jogkövetkezményei

Amennyiben a megjelölt határidőn belül nem kerül befizetésre az adófizetési biztosíték, úgy a NAV haladéktalanul rendelkezik a cég adószámának törléséről, amelynek további következménye, hogy a céggel szemben kényszertörlési eljárás fog kezdődni, valamint a cég vezető tisztségviselőjét 5 év időtartamra eltiltják a vezető tisztségviselői feladatok ellátásától, amely meglehetősen megbéníthatja egy társaság működését.

 

Sok esetben a társaságok akként próbálnak “kibújni” a biztosíték megfizetése alól, hogy amint kézhez vették az adóhatóság határozatát vezető tisztségviselőt váltanak. Azonban sajnos a jogszabály erre az esetre is tartalmaz rendelkezéseket, és nem minden esetben megfelelő megoldás a cégmódosítás.

 

Az adózás rendjéről szóló törvény akként rendelkezik, hogy az adófizetési biztosíték kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a biztosíték véglegessé vált megállapítását követően a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag, vagy részvényes személyében történt változás következtében az adófizetési biztosíték előírásának valamely oka már nem állapítható meg. A hangsúly a véglegessé váláson van, ugyanis amennyiben a fenti szabályokat vesszük figyelembe, úgy megállapítható, hogy a határozat fellebbezés hiányában 8 napon belül véglegessé válik. Így ha cserével kívánjuk megoldani a biztosítéki kérdéskört érdemes mielőbb túlesni a cégmódosításon.

 

Sok esetben előfordul, hogy valamilyen okból a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó határozatról a társaság nem szerez tudomást, hanem már csak az adószám törléséről rendelkező határozatból szembesülnek azzal, hogy lett volna egy ilyen kötelezettségük. Ez esetben – amennyiben fennállnak a feltételek – kézbesítési kifogás előterjesztésére van lehetőségünk. Amennyiben a kifogás sikeres, az adóhatóság ismételten kézbesíti a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó határozatot, amely során az eljárási határidők ismét elkezdődnek a fent részletezettek szerint.

 

Amint látható, az adóhatóság meglehetősen szigorúan jár el, amennyiben adófizetési biztosíték megfizetésére kötelez egy társaságot, így cégalapításkor, vagy vezető tisztségviselő váltáskor érdemes nagyon körültekintően eljárni a megválasztott tisztségviselő vonatkozásában.

 

Amennyiben felkeltettük érdeklődését a fenti témában, keresse Ügyvédi Irodánkat bizalommal.

 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest