Tisztelt Érdeklődő!
Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda Budapest nevében köszönjük megkeresését. Az öröklési jog egyik leggyakrabban felmerülő és legtöbb kérdést generáló jogintézménye a kötelesrész. Irodánk tapasztalatai alapján az alábbiakban összegezzük Önnek a legfontosabb tudnivalókat a hatályos magyar jogszabályok, különös tekintettel a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései alapján.
Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk, mit is jelent ez a fogalom, és kik tarthatnak rá igényt.
Mi a kötelesrész?
A magyar öröklési jog főszabálya a végintézkedési szabadság, ami azt jelenti, hogy az örökhagyó vagyonáról halála esetére szabadon rendelkezhet. Ezt a szabadságot azonban a törvény korlátozza a legközelebbi hozzátartozók védelmében: ez a korlát a kötelesrész.
A kötelesrész tehát az a vagyoni minimum, amely az örökhagyó legközelebbi rokonainak mindenképpen jár, még akkor is, ha az örökhagyó végrendeletében másra hagyta a vagyonát, vagy életében ajándékozással kiürítette a hagyatékot. Fontos hangsúlyoznunk: a kötelesrészre jogosult nem örökös, hanem hagyatéki hitelező, tehát igényét pénzben követelheti az örökösökkel szemben.
Kiknek jár a kötelesrész?
A törvény szigorú sorrendet és feltételrendszert állít fel. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó:
- Leszármazóját (gyermekét, unokáját),
- Házastársát,
- Szülőjét.
Azonban van egy nagyon fontos feltétel: A fenti személyek csak akkor jogosultak kötelesrészre, ha az öröklés megnyílásakor (az örökhagyó halálakor) ők az örökhagyó törvényes örökösei lennének, vagy végintézkedés hiányában azok lennének.
Például: Ha az elhunytnak van gyermeke, akkor az elhunyt szülei nem törvényes örökösök, így ők kötelesrészre sem tarthatnak igényt.
Mennyi a kötelesrész mértéke?
A hatályos Ptk. alapján a kötelesrész mértéke a kötelesrész alapja szerint számított törvényes örökrész egyharmada. (Korábban ez a fele volt, de a szabályozás változott).
A kötelesrész alapjának kiszámításakor mi nemcsak a hagyaték tiszta értékét vesszük figyelembe, hanem az örökhagyó által a halálát megelőző 10 évben bárkinek juttatott ingyenes adományok (ajándékok) értékét is. Ezzel a szabállyal akadályozza meg a jogalkotó, hogy valaki a vagyona elajándékozásával játssza ki a rokonok igényeit.
Mikor nem jár kötelesrész?
Szakmai gyakorlatunk során gyakran találkozunk a kizárás és a kitagadás fogalmának keveredésével. Szeretnénk tisztázni a különbséget:
- Ha az örökhagyó valakit egyszerűen kihagy a végrendeletből (kizárás), az illetőnek a kötelesrész továbbra is jár.
- A kötelesrész csak akkor nem jár, ha az örökhagyó az illetőt érvényesen kitagadta. A kitagadásnak szigorú törvényi okai vannak (pl. súlyos bűncselekmény elkövetése az örökhagyó sérelmére, tartási kötelezettség elmulasztása, erkölcstelen életmód), és ezt a végrendeletben kifejezetten indokolni kell.
Miben tudunk Önnek segíteni?
Az Újváry Ügyvédi Irodánál mi minden esetben egyedileg vizsgáljuk meg az ügyfeleink helyzetét. Legyen szó végrendelet készítéséről, ahol biztosítani szeretné a kötelesrészre vonatkozó szabályok betartását, vagy egy hagyatéki eljárásról, ahol Ön érvényesíteni kívánja kötelesrész iránti igényét, készséggel állunk rendelkezésére.
Reméljük, válaszunkkal segítettünk eligazodni ebben az összetett jogi kérdésben. Amennyiben konkrét ügyben van szüksége jogi képviseletre vagy tanácsadásra, irodánk munkatársaival örömmel egyeztetünk időpontot egy személyes konzultációra.
Tisztelettel:
Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda Budapest
Felhívjuk figyelmét, hogy ez csak általános tájékoztatás. A válasz nem teljeskörű, és nem tudja figyelembe venni az Ön egyedi körülményeit.
Annak érdekélben, hogy az Ön egyedi körülményeit figyelembe vevő teljes szakvéleményt kapjon, vegye fel a kapcsolatot az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda Budapest szakjogászaival.
Irodánk személyre szabott megoldást tud nyújtani az Ön helyzetére.