Jelen cikkünk a világban jelenleg zajló események hatására készült, összefoglaljuk a Magyarország területén hatályos szabályokat a különleges jogrend vonatkozásában, e körben kiegészítésként megtekinthető a témában készült podcastünk.
https://www.facebook.com/watch/?v=281412787440437
Az Alaptörvényünk szabályozza azokat az élethelyzeteket, melyek kiválthatják a különleges jogrend bevezetését.
Rendkívüli állapot kihirdetésére leginkább veszélyeztető háborús helyzetben kerül sor, a kihirdetéshez az Országgyűlés minősített kétharmadának döntésére van szükség, azaz az összes képviselő kétharmadára. Ekkor az ország vezetésének érdekében létrehozásra kerül a Honvédelmi Tanács.
Két esetben hirdethetik ki a rendkívüli állapot:
- az egyik, ha hadiállapot áll fenn, ebben az esetben már arról beszélhetünk, hogy az ország hadüzenetet kapott, vagy esetleg már hadban is áll egy másik országgal
- másik esetben arról beszélhetünk, hogy háborús helyzet még csak fenyegeti az országot.
A szükségállapot az ország életében egy olyan szituáció bekövetkezte esetén szükséges, mikor egy belső konfliktus alakul ki. Fegyveres-erőszakos cselekmény, ilyen cselekmény lehet, ha egy csoport a törvényes rend megdöntésére törekszik, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, azaz polgárháború alakul ki.
A szükségállapot kihirdetéséhez hasonlóan az Országgyűlés kétharmados többsége szükséges. Viszont a rendkívüli állapot kihirdetésével ellentétben itt nem jön létre egy külön irányító szerv, mint a Honvédelmi Tanács, azonban a köztársasági elnök hatáskörei szélesednek ki.
A megelőző védelmi helyzet bevezetését külső fegyveres támadás veszélye válthatja ki vagy szövetségi kötelezettség érdekében kerülhet bevezetésre. Ami azt jelenti, hogy másik állam védelmében segítség nyújtásra kerül sor.
Ez a legújabb kategória a különleges jogrend esetei között, 2004 óta létezik. A kiváltó oka politikai jellegű volt, azaz arra vezethető vissza, hogy a hadkötelezettség 2004. november 3. napján, 136 éves hagyomány után, megszűnt. Így a megelőző védelmi helyzet, arra szolgál, hogy a hadkötelezettség békeidőszakban ne legyen visszaállítható, de az államnak hadiállapot estén lehetősége legyen lépéseket tenni.
Hadkötelezettség
Ilyen téma esetén nagy érdekeltsége szokott lenni, hogy ki a hadköteles személy, ami még érdekesebb lehet, ki nem hívható be katonai szolgálatra. Főszabály szerint, az a férfi hadköteles, aki magyar állampolgár, 18. élet évét betöltötte, de az 50. életévét még nem töltötte be. A hadkötelesek behívása behívóparanccsal történik.
Viszont nem hívható be, aki katonai szolgálatra alkalmatlan, ilyen helyzet áll fenn súlyos betegség esetén, vagy, akivel közös háztartásban, olyan egyenes ági rokon él, aki ápolásra, gondozásra szorul. Nem hívható be, aki kiskorú gyermekét egyedül tartja el. (példálózó jelleggel)
Fontos megemlíteni, hogy bevonuláskor a hadköteles külföldre utazásra jogosító összes okmányát a bevonulás helyén köteles átadni.
Ebben a témában megint csak ajánljuk a podcastünk meghallgatását.
A fent említett szabályok megsértése esetén, bűncselekmény elkövetésére kerülhet sor. A Büntető Törvénykönyv szabályozza a Bevonulási kötelezettség megszegésének esetét. Aki ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény akkor valósul meg, ha a személy a behívóparancsban megjelölt helyen és időben nem jelenik meg. Érdekességképpen megjegyezzük jelen cikkünkben, hogy a rövid késés esetén is megvalósulhat a bűncselekmény, ha emiatt a késve érkező eredeti szolgálati helyre történő beosztása meghiúsulhat.
Emellett a törvény nevesíti a Kibúvás a katonai szolgálat alól bűncselekményét.
Ebben az esetben a hadköteles személy, kivonja magát a katonai szolgálat alól:
- egyrészt nem tesz eleget a bevonulási kötelezettségének, a katonai szolgálati kötelezettség járulékos feladatainak nem tesz eleget, azért, hogy ne kelljen bevonulnia, pl. valaki adatszolgáltatásnak, orvosi vizsgálatoknak nem tesz eleget.
- valamint ezt a bűncselekményt valaki elkövetheti testének megcsonkításával, vagy egészségének károsításával, ez a mindennapokban az az eset, amikor valaki olyan sérülést okoz, hogy alkalmatlanná teszi a katonai szolgálat teljesítésére.
Tipikus bűncselekmény, ilyen helyzetben még a szökés, mely esetben a tettes szolgálati viszonyban álló katona és kivonja magát katonai szolgálatának teljesítése alól, szolgálati helyét önkényesen elhagyja.
Az államnak ilyen helyzetben szüksége van minden humanitárius segítségre, óvóhelyek létesítésére, lelki gondozásra, a polgári védelem kialakítására. Az említett feladatokra az állam kötelezheti a polgárait, a Büntetőtörvénykönyv tartalmazza ezeknek a feladatok megszegésének szankcionálását.