A cégvezetés büntetőjogi kockázatai
2018-10-08
A gyermekeknek is jár a jogvédelem
2018-10-24

Ki örököl utánam? Az öröklési jog alapszabályai

 

Egy hosszú élet munkájával felhalmozott vagyon sorsa egyetlen ember számára sem közömbös, ezért mindenkiben előbb vagy utóbb felmerül a gondolat, hogy vajon kié lesz a vagyona halála után. Vannak, akik ezt előrelátóan végrendelettel igyekeznek meghatározni, legtöbben azonban rábízzák magukat a törvényes öröklés rendjére, amely azonban az örökösök között sokszor félreértéseket eredményezhet. Ebben a cikkben sorra vesszük az öröklési jog legfontosabb szabályait.

 

Az öröklés időpontja

 

Az mindenki számára egyértelmű, hogy örökölni valakinek a halála után lehet, sokszor azonban nem mindegy, hogy mely időpontban válunk valamely vagyontárgy tulajdonosává. Ha örökösök vagyunk, akkor a tulajdonjogunk kezdő időpontja az örökhagyó halálának napja, tehát a tulajdon megszerzésének időpontja szempontjából nem számít az, hogy mikor van a hagyatéki tárgyalás, és mikor kelt a közjegyzői hagyatékátadó végzés.

 

De mégis mi a célja akkor a közjegyzői hagyatéki eljárásnak – merül fel jogosan a kérdés. A hagyatéki eljárás célja a hagyaték átszállásának tanúsítása. A közjegyző tehát csupán tanúsítja, hogy az egyes vagyontárgyak tulajdonosa megváltozott, azonban a közjegyzői hagyatékátadó végzés szükséges ahhoz, hogy a tulajdonjogunkat az egyes nyilvántartásokba (ingatlan-nyilvántartás, gépjármű nyilvántartás stb.) bejegyeztethessük.

 

Az öröklés rendje

 

Örökölni a törvény szabályai alapján, vagy az örökhagyó végrendelete szerint lehet. Az öröklési jogot szabályozó törvény a Polgári Törvénykönyv, amelynek Hetedik Könyve szól az öröklési jogról. Ha van végrendelet, akkor elsősorban ez határozza meg az öröklés rendjét, és a fennmaradó vagyonra (melyet a végrendelet nem szabályoz) vonatkoznak csupán a törvény szabályai. Ha nincs végrendelet, a törvényi szabályok érvényesülnek.

 

A törvényes öröklés

 

A törvényes öröklés legfontosabb szabálya, hogy az elhunyt után elsősorban gyermekei örökölnek, egyenlő arányban. Ha az örökhagyó egyik gyermeke már korábban meghalt, helyébe az ő gyermekei lépnek, ha ilyen nincs, akkor a vagyont csak az életben maradt testvérek osztják fel. Ezért például az elhunyt testvér házastársa nem örököl, ő ugyanis nem léphet az elhunyt helyébe.

 

Sokan gondolják azt, hogy ha az elhunytnak voltak gyermekei, akkor csupán ők örökölnek, és senki más, ez azonban nem így van. A gyermekek mellett ugyanis az elhunyt házastársa is törvényes örökös. Ő örökli az elhunyttal közösen lakott lakás haszonélvezeti jogát, továbbá örököl még a többi vagyonon egy gyermekrészt. A lakáson kívüli vagyontárgyakon tehát osztozni kell a gyermekeknek a házastárssal, egyenlő arányban.

 

Ha nincs gyermek, akkor alapvetően a házastárs és a szülők örökölnek. A házastárs örökli az örökhagyóval közösen használt lakást és az abban található berendezési és felszerelési tárgyakat, a többi vagyonon pedig a házastárs és az örökhagyó szülei osztoznak fele-fele arányban.

 

Ha csak szülők vannak, tehát nincs házastárs, sem pedig gyermek, akkor a szülők fele-fele arányban örökölnek. Amennyiben csak az egyik szülő él már, akkor a „kiesett szülő” helyén annak leszármazói örökölnek. Tehát az örökhagyó testvére csak abban az esetben örököl, ha az örökhagyónak se gyermeke, se házastársa nincs, és a szülők közül már csak az egyik, vagy egyik sem él.

 

Mi az az ági öröklés?

Az előbbiekben leírtak az öröklés általános szabályait jelentik. Előfordulhat azonban, hogy a hagyatékban olyan vagyontárgyak is vannak, amelyek mondjuk már évszázadok óta a család tulajdonát képezik, ezért nem lenne szerencsés, ha azokat egy „kívülálló”, mondjuk a házastárs örökölné. Erre az esetre vezette be a törvény az ági vagyon fogalmát.

 

Az örökhagyó hagyatékát általában fel lehet osztani szerzett és ági vagyonra. A szerzett vagyon jelenti mindazt, amit az örökhagyó maga szerzett életében, saját munkája eredményeként, az ági vagyon pedig azt, amit a családjától kapott ajándékba, vagy örökölt. A törvény fogalma szerint ági vagyontárgy a felmenőtől kapott vagy örökölt, illetve a testvértől vagy testvér leszármazójától kapott vagy örökölt vagyontárgy, amennyiben azt maga a testvér is korábban az örökhagyóval közös felmenőjétől kapta vagy örökölte.

 

És hogy miért érdekes mindez? Azért, mert ha például az örökhagyó testvére, aki alapesetben nem örököl az örökhagyó után, a családi örökséget szeretné menteni a „gonosz mostoha” elől, akkor hivatkozhat arra, hogy az az adott vagyontárgy ági vagyon, és így őt illeti. A vagyontárgy ági jellegét a közjegyző nem veszi figyelembe, arra annak kell hivatkozni, aki ezáltal a vagyontárgy örökösévé válna, és neki kell az ezt alátámasztó bizonyítékokat is rendelkezésre bocsátani.

 

 

Mit jelent az osztályra bocsátás?

 

Az örökhagyó halálának időpontjában a teljes vagyona képezi azt a hagyatékot, amit az örökösök között fel kell osztani, alapesetben egyenlő arányban. Előfordulhat azonban, hogy lesznek olyan örökösök, akik már életükben is sokat kaptak az örökhagyótól, mondjuk nagy értékű ajándékot, ingatlant stb. Ha az ilyen személyek az örökségből is ugyanannyit kapnának, mint akiket az örökhagyó életében megajándékozott, az igazságtalansághoz vezetne, amelyet a törvény igyekszik kompenzálni, ezért vezette be az osztályra bocsátás kötelezettségét.

 

Az osztályra bocsátás fogalma tehát azt takarja, hogy mindenkinek, aki életében nagyobb értékű ingyenes juttatást kapott az örökhagyótól, hozzá kell számítania azt a hagyatékhoz, és ezt a vagyontömeget kell aztán elosztani egyenlő arányban. Nézzünk egy egyszerű példát: az örökhagyó hagyatéka a halálakor három ingatlan. Az örökhagyónak két gyermeke van, ők egyenlő arányban örökölnek. Azonban az egyik gyermek már életében kapott egy ingatlant. Ezt hozzá kell adni a hagyatékhoz (osztályra kell bocsátani), így az örökösök között felosztandó vagyon négy ingatlan. Az a gyermek, aki korábban már kapott egy ingatlant, így az örökléskor csak egyet kap, és a másik gyermek fog kapni kettőt, aki korábban nem kapott semmit.

 

A végrendeleti öröklés

 

A fentiekben már utaltunk arra, hogy ha az örökhagyó után végrendelet maradt, akkor elsősorban az határozza meg az öröklés rendjét. Előfordulhat azonban az az eset, hogy az örökhagyó a végrendeletben a vagyonának csak egy részéről rendelkezik, ekkor a többi vagyonra szintén a már említett törvényes öröklési szabályok alkalmazandók.

 

Ha a végrendelet a teljes vagyon öröklését szabályozza, akkor is figyelembe kell venni a kötelesrészre vonatkozó szabályokat. Ez azt jelenti, hogy ha valaki törvényes örökös lenne (például az örökhagyó gyermeke), de a végrendeletben neki semmi sem jut, akkor is jogosult valamilyen örökrészre. Ez a kötelesrész. A kötelesrész egyharmada annak, mint ami egyébként az örökösnek a törvény szerint járna (ha nem lenne végrendelet). Persze ha a gyermeknek súlyos bűnei vannak, akkor végrendeletben akár ki is lehet tagadni, ebben az esetben pedig a kötelesrész sem jár. A kitagadásról ebben a cikkünkben írtunk korábban.

 

Mi az öröklés tárgya

 

A legtöbb ember nem csupán vagyont halmoz fel életében, hanem sok esetben tartozásokat is. A hagyaték tehát nem csak vagyon lehet, hanem teher is, ugyanis az örökhagyó után annak tartozásait is megörököljük. Fontos azonban tudni, hogy a tartozásokért való felelősség nem teljeskörű, hanem csupán a ránk hagyományozott örökség erejéig terjed. Tehát ha szüleink deviza alapú jelzáloghitelt vettek fel a házukra, amely mostanra többszörösére emelkedett, a ház azonban nem ér sokat, akkor ha megörököljük a házat, csak annak értékéig felelünk a szüleink által felvett hitelért. Ha a házat átadjuk a banknak, a bank a fennmaradó tartozást kénytelen lesz leírni, mivel nem kötelezhet minket arra, hogy a teljes tartozást megfizessük.

 

Lemondás az örökségről, az örökség visszautasítása

 

A két fogalmat a gyakorlatban sokszor szinonimaként használják, holott eltérő jogi nyilatkozatról van szó. Nézzük elsőként a lemondást. Az örökös a neki járó örökrészről előre lemondhat, akkor, amikor az örökhagyó még él. Ehhez kell egy szerződés az örökhagyó és a lemondó örökös között, amelyben a leendő örökös előre kijelenti, hogy az örökrészéről lemond. A gyakorlatban ez olyan házastársak között fordul elő, akik második házasságot kötöttek, és előző kapcsolatukból már vannak saját gyermekeik. Ebben az esetben egy ilyen szerződés megkönnyíti a gyermekek dolgát, ha öröklésre kerül a sor – mindenki örököl saját szülője után, akármelyikül is hal meg előbb, a házastársak pedig egymás után nem örökölnek, így nem kell az özvegyi joggal bajlódni. Érdemes tudni, hogy az örökségről való lemondás történhet más javára is, de nem kell ennek feltétlenül így lennie. Le lehet mondani úgy is, hogy nem nevezünk meg senkit, aki helyettünk örököljön.

 

Az örökség visszautasítása csak az örökhagyó halála után történhet meg. Fontos tudni, hogy nem lehet egyes vagyontárgyak öröklését visszautasítani, míg másokat elfogadni, az örökség csak egyben, teljes egészében utasítható vissza. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy a jelzálogjoggal terhelt ingatlan nem kell, az újonnan vásárolt autó azonban jöhet. Van azonban egy kivétel: a mezőgazdasági termelés céljára szolgáló föld, állatállomány és munkagépek megöröklése külön is visszautasítható.

 

A visszautasítás különbözik a lemondástól abban is, hogy ez a nyilatkozat más javára nem történhet meg. Ha tehát visszautasítjuk az örökségünket, akkor nem jelölhetjük meg azt a személyt, aki helyettünk örököljön. A gyakorlatban a visszautasítás akkor merül fel, mikor az örökölt tartozások összege jelentősen meghaladja az örökölt vagyon értékét – ilyenkor érdemes a teljes örökséget visszautasítani. Ha visszautasítás után nem marad örökös, akkor végső soron a Magyar Állam örököl, őt pedig a visszautasítás joga nem illeti meg.

 

***

Az öröklési szabályai tehát egyszerűek, ha a családi viszonyok rendezettek, és a családtagok jó viszonyban vannak egymással, de számos bonyodalom adódhat abból, ha a kapcsolatok nem problémamentesek. Ezért a legjobb és legbiztosabb megoldás minden esetben a végrendelet készítés, amellyel az örökhagyó pontosan meghatározhatja vagyonának sorsát. Ahhoz, hogy érvényes és szakszerű végrendeletet készíthessünk, mindenképpen kérjük ügyvéd segítségét.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest