Jelen cikkünkkel egy szakmaibb oldalt szeretnénk „konyhanyelven” bemutatni. Ez a keresethalmazat, amikor több személy által, vagy több személlyel szemben kerül megindításra peres eljárás, vagy több kereseti kérelem merül fel ugyanabban a peres eljárásban. A cél tehát az, hogy hatékonyan több igényt egyszerre érvényesítsünk, vagy több személy egyszerre indítson, vagy több személlyel szemben egyszerre kerüljön megindításra peres eljárás. Ez a keresethalmazat.
Az úgynevezett keresethalmazat és a kereseti követelések egymáshoz való viszonya szerint megkülönböztethetünk személyi és tárgyi keresethalmazatot. A jogintézményt az egyes tényezők egymáshoz való viszonya alapján elhatárolva lehet a legjobban megérteni, amit ezen cikkünkben törekszünk egyszerre elmagyarázni.
A keresethalmazat típusai:
Az úgynevezett keresethalmazat és a kereseti követelések egymáshoz való viszonya szerint megkülönböztethetünk személyi és tárgyi keresethalmazatot, azaz a szerint különítjük el, hogy azt vizsgáljuk, hogy több alperes/felperes van a perben, vagy több igényt érvényesítünk.
A személyi keresethalmazatot a jog pertársaságként nevesíti. Ilyenkor több személyt akár felperesi, akár alperesi oldalon közös jog vagy kötelezettség terheli, vagy jogosítja és így az adott jogvita csak valamennyi pertárs perben állása esetén dönthető el. Ezt részletesen majd egy másik cikkben törekszünk tárgyalni.
A másik nagy kategória a tárgyi keresethalmazat. Ebben az esetben több kereseti kérelmet kerül előterjesztésre a keresetben, vagy a viszontkeresetben.
A tárgyi keresethalmazaton belül elkülönítünk valódi tárgyi keresethalmazatot, illetve látszólagos tárgyi keresethalmazatot. Jelen cikkünk célja ezen jogintézmények bemutatása.
A valódi keresethalmazat:
A valódi keresethalmazat esetén több azonos oldali (tehát alperes/felperes) kereseti kérelem kerül előterjesztésre úgy, hogy valamennyi kereseti kérelem együttes teljesülését kívánja az adott Fél.
Konyhanyelvre lefordítva úgy képzeljük el, hogy egy forró nyári napon sorban állunk a fagyiárusnál és minden fagylalt ízletesnek tűnik, és minden ízből kérünk egy-egy gombócot egy tölcsérbe (egyszerűség kedvéért vaníliát, csokoládét és pisztáciát). Minden gombócból egyet-egyet egyszerre, nincs kérdés, mohón szeretnénk az összeset.
A peres fél ezen hasonlattal elmagyarázva kéri a keresetlevelében a bíróságtól, hogy a kereseti kérelmei közül mindet teljesítse.
A látszólagos keresethalmazat:
A látszólagos keresethalmazat esetében pedig szintén egy kereseten belül több kérelem elbírálását kéri az érdekelt viszont nem mindegyik teljesülését kívánja a Fél, hanem – az alábbiak szerint – vagy sorrendben, vagy sorrendtől független valamelyiket.
Az analógiát folytatva tehát nem mind a három fagylaltra tartunk igényt, hanem VAGY csokoládére, VAGY vaníliára, VAGY pisztáciára.
A látszólagos tárgyi keresethalmazaton belül elkülönítünk még vagylagos vagy eshetőleges esetkört attól függően, hogy érdekel-e minket, hogy milyen fagyit kapunk.
Ha válogatósak vagyunk akkor meghatározzuk, hogy melyik ízt szeretnék leginkább. Ekkor eshetőleges látszólagos keresethalmazatról beszélünk, vagyis azt mondjuk, elsődlegesen vaníliára tartunk igényt, ha az nincs csokoládéra, ha pedig az is elfogyott akkor pisztáciára (tudjuk az általában elfogyott, de itt még maradt). Ebben az esetben tehát a bíróság a peres fél által felállított sorrend alapján először az elsődleges kereseti kérelmet vizsgálja, annak elutasítása esetén foglalkozik a másodlagos kérelemmel és annak elutasítása esetén a harmadlagossal.
Ha igazi Gombóc Artúrok vagyunk, úgy abban az esetben nekünk mindegy az íz, csak fagyi legyen. Vagyis ebben az esetben vagylagos látszólagos tárgyi keresethalmazat van, ami azt jelenti, hogy mindegy, hogy a három ízből melyiket kapjuk, csak az egyikhez jussunk hozzá. Ebben az esetben a több megjelölt kérelem közül azt kérjük, hogy valamelyik teljesüljön – az már mindegy, hogy melyik.
Összegezve:
- valódi tárgyi keresethalmazatnál mindhárom ízre igényt tartunk,
- eshetőleges látszólagos tárgyi keresethalmazatnál csak egy ízből kérünk, de sorrendet állítunk fel, hogy melyiket szeretnénk a legjobban, míg
- vagylagos látszólagos tárgyi keresethalmazatnál szintén csak egy ízből kérünk, de mindegy, hogy melyikből.