A polgári eljárásjogi szabályokat meghatározó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2022. szeptember 1. napjától módosult, melynek elsődleges célja a személyi állapotot érintő perek lefolytatásának gyorsítása volt.
A Pp. személyi állapotot érintő perek közé sorolja a gondnoksági pereket (pl. gondnokság alá helyezés iránt indított per), a házassági pereket (pl. házassági bontóper), a származási pereket (pl. apaság vélelmének megdöntése), a szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási pereket (szülői felügyelet gyakorlásának rendezése), és az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos pereket.
A jogalkotó a kiskorú gyermekek érdekeit szem előtt tartva akképp módosította az eljárásjogi szabályokat, hogy azokban a perekben, amelyekben a bíróságnak kiskorú gyermeket érintő kérdésben is határoznia kell, az általános intézkedési határidő az eddigi 30 napról 15 napra [Pp. 431. § (5)], a tárgyalás kitűzésére vonatkozó 4 hónapos határidő 2 hónapra rövidül [Pp. 432. § (3a) és 434. § (8)].
A személyi állapotot érintő ügyekben változott az ideiglenes intézkedésre (pl. szülő és gyermek közötti kapcsolattartás) vonatkozó szabályozás is [Pp. 435.§]. A bíróság az ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelmet annak benyújtásától számított 3 munkanapon belül megküldi az ellenérdekű félnek, akinek a kézbesítéstől számított 8 munkanapon belül van lehetősége nyilatkozatot tenni. A bíróság a kérelemben foglaltakról legfeljebb 30 napon belül határoz. További módosítást jelent, hogy – amennyiben a kiskorú gyermek érdekében szükséges – a bíróság a Pp. általános részében foglalt feltételek hiányában is elrendelheti az ideiglenes intézkedést.
A jogszabályi módosítás további nóvuma (és ez nem csak a személyi állapotot érintő perekre vonatkozik), hogy 2022. szeptember 1. napjától a bíróság már a perfelvételi tárgyalásokat is több, akár egymást követő tárgyalási napra tűzheti [Pp. 226. §]. Erre az eddigiekben kizárólag az érdemi szakban volt lehetőség.
Lerövidülhetnek a házassági bontóperek is, mert a jogszabályi módosításnak köszönhetően a bíróságnak lehetősége nyílik a perfelvétel lezárását követően akár azonnal áttérni az érdemi tárgyalásra, majd érdemben döntést hozni [Pp. 456. § (4) bek.].
Összegezve tehát elmondható, hogy a jogszabályi módosításra a perkoncentráció elvének, valamint a felek – és főként a kiskorú gyermekek – érdekvédelmének szem előtt tartásával került sor, annak reményében, hogy a családjogi ügyekben minél előbb érdemi döntés születhessen. Remélhetőleg a módosítás beváltja a hozzá fűzött reményeket, és a családjogi perek valóban elbírálhatóak lesznek akár egy tárgyalás alatt.
Amennyiben családjogi kérdése lenne, forduljon hozzánk bizalommal!