Ugrás a tartalomhoz
  • Home
  • Munkatársaink
  • Szakterületeink
    • Társasági jog
      • Alapítvány alapítása
      • BT alapítás
      • Cégalapítás (Kft., Bt., Rt.)
      • Cégmódosítás
      • Egyesület alapítása
      • KFT alapítás
      • Törvényességi felügyeleti eljárás
      • Változásbejegyzési eljárás
      • Végelszámolási eljárás
    • Ingatlanjog
      • Adásvételi szerződések
      • Ajándékozási szerződés
      • Birtokvédelmi eljárás
      • Csereszerződés
      • Elbirtoklás
      • Életjáradéki szerződés
      • Ingatlan ügyvéd
      • Ingatlan adásvételi szerződés
      • Társasház alapítás, társasházi ügyek
    • Öröklési jog
      • Hagyatéki ügyvéd
      • Öröklési szerződés elkészítése
      • Öröklési szerződés megtámadása
      • Végrendelet készítése
      • Végrendelet megtámadása
    • Végrehajtási ügyvéd
      • Felszámolási eljárás
      • Fizetési meghagyásos eljárás
      • Követeléskezelés
      • Végrehajtási eljárás
      • Végrehajtási kifogás
      • Végrehajtás megszüntetése elévülése miatt
    • Polgári peres eljárás
      • Munkajogi ügyvéd
      • Családjogi ügyvéd
    • Gazdasági büntetőjogi ügyvéd
      • Feljelentés
    • Házassági szerződés
    • Ittas vezetés
    • Jogi tanácsadás
      • Munkajogi tanácsadás
      • Online ügyvéd, online jogi tanácsadás
      • Telefonos jogi tanácsadás
    • Kártérítési ügyvéd
    • Bejelentővédelmi ügyvéd
  • Hírek
  • Kapcsolat
  • Ügyvédi díjak
  • Home
  • Munkatársaink
  • Szakterületeink
    • Társasági jog
      • Alapítvány alapítása
      • BT alapítás
      • Cégalapítás (Kft., Bt., Rt.)
      • Cégmódosítás
      • Egyesület alapítása
      • KFT alapítás
      • Törvényességi felügyeleti eljárás
      • Változásbejegyzési eljárás
      • Végelszámolási eljárás
    • Ingatlanjog
      • Adásvételi szerződések
      • Ajándékozási szerződés
      • Birtokvédelmi eljárás
      • Csereszerződés
      • Elbirtoklás
      • Életjáradéki szerződés
      • Ingatlan ügyvéd
      • Ingatlan adásvételi szerződés
      • Társasház alapítás, társasházi ügyek
    • Öröklési jog
      • Hagyatéki ügyvéd
      • Öröklési szerződés elkészítése
      • Öröklési szerződés megtámadása
      • Végrendelet készítése
      • Végrendelet megtámadása
    • Végrehajtási ügyvéd
      • Felszámolási eljárás
      • Fizetési meghagyásos eljárás
      • Követeléskezelés
      • Végrehajtási eljárás
      • Végrehajtási kifogás
      • Végrehajtás megszüntetése elévülése miatt
    • Polgári peres eljárás
      • Munkajogi ügyvéd
      • Családjogi ügyvéd
    • Gazdasági büntetőjogi ügyvéd
      • Feljelentés
    • Házassági szerződés
    • Ittas vezetés
    • Jogi tanácsadás
      • Munkajogi tanácsadás
      • Online ügyvéd, online jogi tanácsadás
      • Telefonos jogi tanácsadás
    • Kártérítési ügyvéd
    • Bejelentővédelmi ügyvéd
  • Hírek
  • Kapcsolat
  • Ügyvédi díjak
TELEFON: 06 1 365 1000
TELEFON: 06 1 365 1000
  • Home
  • Munkatársaink
  • Szakterületeink
    • Társasági jog
      • Alapítvány alapítása
      • BT alapítás
      • Cégalapítás (Kft., Bt., Rt.)
      • Cégmódosítás
      • Egyesület alapítása
      • KFT alapítás
      • Törvényességi felügyeleti eljárás
      • Változásbejegyzési eljárás
      • Végelszámolási eljárás
    • Ingatlanjog
      • Adásvételi szerződések
      • Ajándékozási szerződés
      • Birtokvédelmi eljárás
      • Csereszerződés
      • Elbirtoklás
      • Életjáradéki szerződés
      • Ingatlan ügyvéd
      • Ingatlan adásvételi szerződés
      • Társasház alapítás, társasházi ügyek
    • Öröklési jog
      • Hagyatéki ügyvéd
      • Öröklési szerződés elkészítése
      • Öröklési szerződés megtámadása
      • Végrendelet készítése
      • Végrendelet megtámadása
    • Végrehajtási ügyvéd
      • Felszámolási eljárás
      • Fizetési meghagyásos eljárás
      • Követeléskezelés
      • Végrehajtási eljárás
      • Végrehajtási kifogás
      • Végrehajtás megszüntetése elévülése miatt
    • Polgári peres eljárás
      • Munkajogi ügyvéd
      • Családjogi ügyvéd
    • Gazdasági büntetőjogi ügyvéd
      • Feljelentés
    • Házassági szerződés
    • Ittas vezetés
    • Jogi tanácsadás
      • Munkajogi tanácsadás
      • Online ügyvéd, online jogi tanácsadás
      • Telefonos jogi tanácsadás
    • Kártérítési ügyvéd
    • Bejelentővédelmi ügyvéd
  • Hírek
  • Kapcsolat
  • Ügyvédi díjak
  • Home
  • Munkatársaink
  • Szakterületeink
    • Társasági jog
      • Alapítvány alapítása
      • BT alapítás
      • Cégalapítás (Kft., Bt., Rt.)
      • Cégmódosítás
      • Egyesület alapítása
      • KFT alapítás
      • Törvényességi felügyeleti eljárás
      • Változásbejegyzési eljárás
      • Végelszámolási eljárás
    • Ingatlanjog
      • Adásvételi szerződések
      • Ajándékozási szerződés
      • Birtokvédelmi eljárás
      • Csereszerződés
      • Elbirtoklás
      • Életjáradéki szerződés
      • Ingatlan ügyvéd
      • Ingatlan adásvételi szerződés
      • Társasház alapítás, társasházi ügyek
    • Öröklési jog
      • Hagyatéki ügyvéd
      • Öröklési szerződés elkészítése
      • Öröklési szerződés megtámadása
      • Végrendelet készítése
      • Végrendelet megtámadása
    • Végrehajtási ügyvéd
      • Felszámolási eljárás
      • Fizetési meghagyásos eljárás
      • Követeléskezelés
      • Végrehajtási eljárás
      • Végrehajtási kifogás
      • Végrehajtás megszüntetése elévülése miatt
    • Polgári peres eljárás
      • Munkajogi ügyvéd
      • Családjogi ügyvéd
    • Gazdasági büntetőjogi ügyvéd
      • Feljelentés
    • Házassági szerződés
    • Ittas vezetés
    • Jogi tanácsadás
      • Munkajogi tanácsadás
      • Online ügyvéd, online jogi tanácsadás
      • Telefonos jogi tanácsadás
    • Kártérítési ügyvéd
    • Bejelentővédelmi ügyvéd
  • Hírek
  • Kapcsolat
  • Ügyvédi díjak
  • Szerző: Dr. Újváry Zsolt

Az épületkárokért fennálló fellelőség egyes kérdései. Ki a felelős az épületről lehulló tárgyakért?

Egyre többször fordul elő – főleg Budapest utcáin –, hogy egy régi, leromlott állapotú épületről kisebb-nagyobb vakolatdarabok, tetőcserepek hullanak le a járdára és az úttestre.  Az ilyen esetekben az emberi élet, testi épség könnyen veszélybe kerülhet, illetve gyakran rongálódnak meg az utcán parkoló gépjárművek.. Ennek okán tartottuk fontosnak, hogy beszéljünk az épületkárokért fennálló felelősség egyes kérdéseiről.

Az épület fogalmát a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) nem szabályozza. A fogalmat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló az 1997. évi LXXVIII. törvény tartalmazza, mely alapján az épület a „jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.”

A Ptk. szerint az épület tulajdonosa felelős főszabály szerint az épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból származó kárért. Ennek szabálynak az alkalmazására abban az esetben van lehetőség, ha az épület nyugalmi helyzetben van, azaz éppen nincsenek folyamatban építési, felújítási munkálatok. A vihar következtében az épületről lehullott alkotórész okozott károk esetén is a fenti szabály alkalmazása szükséges.

Kiemelendő, hogy az épület felújítása, bővítése fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség körébe tartozó eseménynek minősül, ebben az esetben a kivitelező tartozik felelősséggel.

A törvény szabályozza azt az esetet is, amikor az épületen kifüggesztésre kerülnek tárgyak, ez az eset a mai világban egyre gyakoribb, pl.: hirdetési felületként használnak akár épületek oldalát. A Ptk. szóhasználata szerint az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért – a tulajdonossal egyetemlegesen – az is felelős, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették, így az épület tulajdonosától eltérő személy is lehet, akit felelősség terhel. Akinek kára keletkezik mind a tulajdonostól, mind attól, akinek érdekében kifüggesztésre került a tárgy az épületen kérheti kárának megtérítését.

A Ptk. által szabályozásra került a tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért ki tartozik felelőséggel. Ennek bekövetkezése esetén, a károsult részére a lakás vagy más helység bérlője vagy használója tartozik főszabályként felelőséggel. A bérlő által, ha megnevezésre kerül az a személy, aki tényleges kár eseményt okozta, pl. kiöntött valamit az ablakon, akkor a bérlő vagy a lakás használója ebben az esetben is kezesként fog felelni. A felelősség alól mentesülhet, kimentheti magát az a személy, aki bizonyítani tudja, hogy hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben, nem ő engedte be, esetlegesen betörés történt.

Az épület közös helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével okozott károkért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felel. Azonban itt is fennáll annak a lehetősége, hogy a tulajdonos megnevezze azt a személyt, aki a károkozó volt, ilyen eset bekövetkezésekor kezesként felel a tulajdonos. Amennyiben társasházról van szó, az épület tulajdonosának a tulajdonostársak közössége minősül.

Az épületkárokért való felelősség alóli mentesülés körében általánosságban elmondható, hogy valójában sokkal szigorúbb helytállási kötelezettségről van szó, mint az általános magatartási mérce, ugyanis a kimentésnek két konjunktív feltétele van:

  • Egyrészt azt kell bizonyítani, hogy az építkezés vagy a karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan, azaz úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
  • másrészt annak bizonyítása is szükséges, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg. Amit fontos kiemelni, hogy nem elegendő, hogy az illető személy, vagy akinek magatartásáért felelős nem sértették meg e szabályokat, mivel mentesülésről csak abban az esetben lehet szó, ha senki nem tanúsított ezeket a rendelkezéseket sértő magatartást.

Fontos megemlíteni, hogy az épület hiányosságai vagy lehulló részei által okozott károk témakörén belül két esetet különböztetünk meg.

Egyrészt, amikor az épület nyugalmi állapotában következik be a káresemény, amelyekről a fentiekben ejtettünk már szót bővebben, ennek megfelelően a Polgári Törvénykönyv 6:560.§ (1) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

Másrészt viszont fontos, ahogy korábban is írtuk, ha építési munkálatok közben következik be a kár, ekkor a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség megállapításosa áll fenn. Ilyen esetben az adott szituációt vizsgálni kell, munkálatok folyamatban voltak-e még, vagy már befejeződtek. Abban az esetben, ha több felelősségi tényállás is megvalósul, a károsult eldöntheti, hogy melyikre alapítja keresetét, avagy mindegyikre hivatkozik.

Abban az esetben, ha hasonló helyzetbe kerül, azaz egy épület hiányossága okozott Önnek kárt, vagy az épület karbantartásának hiányossága miatt került abba helyzetbe, hogy Önnek vagy hozzátartozójának kára keletkezett, keresse Irodánkat bizalommal és mindent megteszünk annak érdekében, hogy károsulti jogait érvényesíteni tudja.

  • Ingatlanjog

Legfrissebb tartalmak

Öröklési bizonyítvány, az európai öröklési bizonyítvány és a hagyatéki eljárás

Átláthatósági Törvény Veszélyei

Használati megosztás: ingatlan használati megállapodás osztatlan közös tulajdon esetén

ÁSZF – általános szerződési feltételek

Bánatpénz – minden, amit érdemes tudni a bánatpénzről

Közokirat – Mi az okirat, milyen szabályok vonatkoznak a közokirat kiállítására?

Munkaszerződés kötelező elemei

A szabadság kiadásának szabályai – szabadság mértéke, szabadság kiadása 2025

Önkormányzati lakás bérleti jog átruházása: Tudnivalók, feltételek

Egyszemélyes Kft. tagjának felelőssége, hogyan lehet egyszemélyes kft.-t alapítani?

Kérdése van? Személyes konzultációért hívja a 06-1-365-1000-es telefonszámot!

A használati megosztás és használati megosztási szerződés

Használati megosztás: ingatlan használati megállapodás osztatlan közös tulajdon esetén

2025.05.14.
Önkormányzati lakás bérleti jog átruházása: Tudnivalók, feltételek

Önkormányzati lakás bérleti jog átruházása: Tudnivalók, feltételek

2025.04.28.
Balatoni ingatlan árak - nem érthető piaci folyamatok

Balatoni ingatlan árak – nem érthető piaci folyamatok

2025.03.25.
Folyamatos ingatlanárverési hirdetmények, ingatlan végrehajtás

Folyamatos ingatlan árverés, végrehajtás szabályai

2025.03.07.
Ingatlan tulajdonjog-fenntartás és függőben tartás: változások 2025-től

Ingatlan tulajdonjog-fenntartás és függőben tartás: változások 2025-től

2025.01.27.
Villamos biztonsági felülvizsgálat adásvétel esetén

Villamos biztonsági felülvizsgálat adásvétel esetén

2024.11.29.
A visszavásárlási jog ingatlanpiaci jelentősége, hogy lehetőséget ad eladónak és vevőnek, hogy rugalmasan kezeljék az ingatlanok adásvételét.

A visszavásárlási jog ingatlanpiaci jelentősége

2024.11.21.
Termőföld öröklése, termőföld öröklésének szabályai

Termőföld öröklése, öröklésének új szabályai

2024.10.02.
Facebook-f

Facebook oldalunk

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.

Adatkezelési tájékoztató

© 2022 – Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda

A jobb felhasználói élmény érdekében az oldalon cookie-kat használunk. Oldalunk használatával, Ön elfogadja a cookie-k használatát.OK