A jelenlegi gazdasági helyzetben egyre többen kerülnek egyre nehezebb helyzetbe, ezért jelen cikkünket főként azok figyelmébe ajánljuk, akik két munkahely között állnak, vagy éppen váltani szeretnének.
Az álláskeresési járadék jogszabályi hátterét a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) biztosítja.
Az Flt. 25. § (1) bekezdése rögzíti, hogy álláskeresési járadék illeti meg
- az álláskeresőt;
- azt, aki álláskeresővé válást megelőző 3 éven belül 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, mert munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban töltött ideje alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, vagy mezőgazdasági őstermelői, egyéni, illetve társas vállalkozói tevékenységet folytatott, és járulékfizetési kötelezettségének eleget tett;
- azt, aki munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Amennyiben tehát az elmúlt 3 évben legalább 360 nap jogviszonnyal rendelkezünk, jogosultak leszünk az álláskeresési járadékra.
Az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtása
A kérelem benyújtására négy módon van lehetőség: személyesen, postán, elektronikus levélben (e-mail), vagy ügyfélkapuval való rendelkezés esetén e-papír szolgáltatással. A kérelmet a lakóhely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatási osztályának kell címezni.
A nyilvántartásba vétel és álláskeresési járadék megállapítása iránti kérelemhez csatoljuk a személyes okmányaink (személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, TAJ kártya) másolatát, és az elmúlt három évben létesített összes munkaviszonyunkhoz kapcsolódó, volt munkaadó(i)nktól kapott, alább felsorolt dokumentumot:
- igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához,
- tartozásigazolás,
- egyszerűsített munkaszerződés,
- OEP igazolvány,
- munkáltatói igazolás munkaviszony megszűnése esetén,
- munkáltatói igazolás társadalombiztosítási kötelezettségek levonásáról és befizetéséről,
- jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához,
- jogviszony fennállását hitelt érdemlően bizonyító egyéb dokumentum,
- egyéni és társas vállalkozók esetén NAV igazolás a járulékok befizetéséről.
Javasoljuk, hogy amennyiben álláskeresési járadékra jogosult, mielőbb – lehetőleg elektronikus úton – nyújtsa be a kérelmét, mert az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja a kérelem állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének napja.
Ingyenes tömegközlekedés
Az Flt. 32. §-a előírja, hogy az álláskereső részére a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. A fenti rendelkezés értelmében a budapesti álláskeresési járadékra jogosult személyeknek, külön kérelemre az illetékes állami foglalkoztatási szerv ingyenes BKV bérlet igényléséhez kapcsolódó hatósági bizonyítványt állít ki. Javasoljuk, hogy a BKV bérlet iránti igényt már az álláskeresési járadék megállapítása iránti kérelemben tüntessék fel.
A járadék összege, folyósítása
A járadék-folyósítási idő meghatározására az elmúlt három év munkaviszonyban töltött idejének alapulvételével kerül sor, méghozzá úgy, hogy minden 10 munkaviszonyban töltött nap 1 napi álláskeresési járadékra jogosít. Kiemelendő, hogy az álláskeresési járadék folyósítás időtartama legfeljebb 90 nap lehet. Az ellátás összegének meghatározásakor szintén az elmúlt három év munkaviszonyban töltött idejét kell alapul venni, valamint az ezidő alatt befizetett társadalombiztosítási járulékalap havi átlagos összegét.
Amennyiben pontosan meg tudjuk határozni a jogviszony(ok) időtartamát, valamint a bruttó bér(ek) összegét, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldalán (https://nfsz.munka.hu/tart/jaradek_kalkulator) könnyen kiszámíthatjuk, hogy pontosan mekkora álláskeresési járadékra vagyunk jogosultak.
Az álláskeresési járadék összegét szintén adófizetési kötelezettség terheli, ezért amennyiben adókedvezményre vagyunk jogosultak, jelezzük az illetékes állami foglalkoztatási szervnél. Az állami foglalkoztatási szerv hetente készíti el a bérszámfejtéseket, ezért az első összeg kiutalására az ellátásra való jogosultság megállapításáról szóló döntést követő héten számíthatunk.
Tájékoztatási kötelezettség
Az Flt. 36. § (1) bekezdése előírja, hogy az ellátásban részesülő személynek a foglalkoztatási szerv felé tájékoztatási kötelezettsége áll fenn a jogosultsági feltételeket érintő lényeges változásokkal kapcsolatban.
A jogosult személynek a változásról (pl. munkaviszony létesítése) a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kötelessége értesíteni az ellátást megállapító szervet, mely kötelezettségnek elektronikus formában is eleget tehet. Miután eleget tettünk a tájékoztatási kötelezettségünknek, az álláskeresési járadék folyósítása megszűnik, azt meg kell szüntetni, vagy szüneteltetni kell.
Mi a különbség aközött, hogy a járadék folyósítása megszűnt, vagy megszüntették?
A törvény azért tesz különbséget a megszűnés és a megszüntetés között, mert a folyósítás megszüntetése esetén a jogosult személy – amennyiben munkaviszonyt létesített a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően – a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a 80% -ra igényt tarthat.
Az Flt. 28. § (2) bekezdése alapján két esetben kell megszüntetni az álláskeresési járadék folyósítását:
- az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból,
- álláskereső kereső tevékenységet folytat és nem tett eleget az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének.
Az álláskeresők nyilvántartásba vételéről és törléséről a 2/2011. (I. 14.) NGM rendelet ad iránymutatást. A rendelet 2. § (3) bekezdés 2. pontja alapján, amennyiben új munkaviszonyt létesítünk – függetlenül attól, hogy a bejelentési kötelezettségnek az első vagy a tizenötödik napon teszünk eleget – a járadék folyósítása a munkaviszony létrejöttének napjától fog megszüntetésre kerülni.
Hogyan tarthatok igényt folyósítási időmből fennmaradó juttatás 80%-ra?
Az Flt. 27. § (8) bekezdése rendelkezik arról, hogy milyen esetben és feltételekkel tarthatunk igényt az álláskeresési járadék folyósítási idejéből fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a 80%-ra. Fontos, hogy ezen összeg folyósítására minden esetben külön kérelmet kell benyújtani az illetékes foglalkoztatási szervhez.
Ezen feltételek az alábbiak:
- a folyósítási időtartam alatt jött létre a munkaviszony;
- a munkaviszony határozatlan időtartamú;
- a munkaviszony legalább napi 4 óra munkaidejű;
- a folyósítás megszüntetésének a napjától a juttatás iránti kérelem benyújtásának napjáig a munkaviszony folyamatosan fennáll;
- a munkaviszonyt a munkaadó leigazolja.
A kérelem benyújtásához kapcsolódó határidő:
A jogszabály ezen kérelem leadását a folyósítási idő lejártához köti, tehát nem a folyósítás megszüntetésének napjától számított 30 napon belül, hanem a folyósítási idő lejártát követő 30 napon belül van lehetőség benyújtani. Az illetékes szerv a kérelem benyújtásának napját követően, 2 hónapon belül köteles a fennmaradt összeg 80%-át egyösszegben kifizetni.
Érdemes tehát feljegyezni, hogy mely napon jár le az álláskeresési járadék folyósítási ideje, és az azt követő napon benyújtani a fennmaradó összeg 80%-ának kifizetésre irányuló kérelmet – a fent felsorolt feltételek alátámasztásául szolgáló munkaszerződés másolatával és a munkaadó igazolásával együtt –, mert minél előbb kerül benyújtásra a kérelem, annál előbb kerül kifizetésre a juttatás.
