Ági öröklés, Mi számít ági vagyonnak az öröklési jog szempontjából? Hogyan kaphatom meg az ági vagyont?
Az ági öröklés intézménye több mint 150 éve része a magyar öröklési jognak. Az így öröklődő vagyontárgyak jellege a társadalmi és tulajdoni viszonyok változásával időről időre módosult (például a 19. században az ősiség megszűnésével a nagybirtokok egyben tartását és a családi tulajdon folytonosságát biztosította). Az ági öröklés célja, hogy olyan vagyontárgy, amelyet az örökhagyó valamelyik felmenőjétől vagy oldalrokonától örökölt vagy ajándékba kapott, a családjában maradjon. Ha az örökhagyónak nem volt végintézkedése és leszármazója sem volt, aki örökölhetne utána. Így a vagyon nem kerül át másik családhoz. Ennek indoklásaként gyakran a rövid ideig tartó gyermektelen házasságok, illetve a kiskorú örökhagyó utáni öröklés méltánytalanságát hozzák fel.
Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) is fenntartja az ági öröklés intézményét, beleértve annak kivételes jellegét is. Ha az, aki ági öröklésre hivatkozik, nem bizonyítja jogosultságát, a törvényes öröklés általános szabályai lépnek érvénybe.
A törvényes öröklés rendje
A törvényes öröklés rendje Magyarországon az örökhagyó hozzátartozói között meghatározott sorrendben osztja fel a hagyatékot. Elsődlegesen az örökhagyó leszármazói örökölnek, mégpedig egyenlő arányban. Ha a leszármazók közül valaki már nem él, helyettük azok utódai lépnek öröklési jogba. Az örökhagyó házastársa haszonélvezeti jogot kap az örökölt vagyonon, és egy gyermekrészt örököl, ha vannak közös leszármazók. Ha nincs leszármazó, a házastárs örökli a teljes hagyatékot, ha vannak élő szülők, akkor ők az öröklés részesei.
Amennyiben nincsenek leszármazók, a törvény az örökhagyó szüleit és azok leszármazóit sorolja előre, vagyis a szülők, nagyszülők és oldalági rokonok kerülhetnek sorra. Ha egyikük sem él, akkor az öröklés végső soron az államra száll. A törvényes öröklési szabályok alapvető célja, hogy az örökhagyó vagyonát elsősorban családtagjai között ossza fel, az öröklési sorrend és az örökrész arányainak betartásával.
Mi is az ági vagyon? Mi minősülhet ági vagyonnak?
Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. Ági öröklésnek van helye testvértől vagy testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra is. Mikor? Akkor ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta. Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándék tárgyára. Az ági öröklést csak akkor lehet érvényesíteni, ha az örökös igazolja a vagyontárgy ági jellegét. Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra a vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg. De kiterjednek az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyra. Ha a természetbeni öröklés nem lehetséges, bíróság pénzbeli kiegyenlítést rendelhet el.
Az új szabályozás lehetővé teszi a helyettesítés elvét (szurrogáció), amely szerint az ági jelleg átszállhat egy másik, a helyébe lépett vagyontárgyra. Az örökhagyó házastársa szempontjából jelentős változás, hogy a szokásos berendezési tárgyakra nem lehet ági igényt érvényesíteni. Ha a vagyontárgy természetben való átadása lehetetlen, a bíróság pénzbeli kiegyenlítést rendelhet el az érintettek kérelmére.
Hogyan néz ki az ági öröklés? Ki az ági örökös, ki örökölhet ági vagyont?
Ági örökös az a szülő, akinek ági ágon (tehát róla vagy felmenőjéről) az örökhagyóra áthárult vagyontárgy jutott. A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint. Ha mindkét szülő közösen ajándékozta az ági vagyontárgyat, akkor mindkét szülő örökösként tekinthető. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint. Ha az ági vagyontárgy öröklésére jogosult szülő vagy annak leszármazója kiesik, akkor az öröklés a törvényes öröklés általános szabályai szerint történik. Ha az ági öröklésre jogosult szülő és leszármazója is kiesett, akkor a nagyszülő örököl. Ha a nagyszülő is kiesett, akkor az örökhagyó távolabbi felmenője örökli a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra.
Az ági öröklés szabályai szerint a nagyszülői szinten nincs helyettesítés: a nagyszülők nem cserélhetők fel a nagyszülők leszármazóival. Ezen kívül, ha egy közelebbi felmenő jogosult az öröklésre, kizárja a távolabbi felmenő öröklési jogát, még akkor is, ha a vagyontárgy egy távolabbi felmenőről származott. Az ági vagyontárgy legfeljebb addig a felmenőig száll vissza, akitől eredetileg származott. Ha nincs ági örökös, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával együtt kezelendő.
A Polgári Törvénykönyv szerint „A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki ezt az ági öröklés alapján igényli.”
Ezért az ági öröklési igényt a hagyatéki eljárás során elő kell terjeszteni, mert anélkül a közjegyző nem foglalkozik vele.
Házastárs, ági öröklés esetén
A házastársnak (vagy bejegyzett élettársnak) holtig tartó haszonélvezeti jog jár az ági vagyonon. Ő és az ági örökös bármikor kérhetik ennek megváltását, kivéve az örökhagyóval közösen lakott ingatlanra és annak berendezési tárgyaira. A megváltáskor a házastársnak az ági vagyon egyharmada jár. A megváltás során a haszonélvezeti és az állagörökös érdekeit is figyelembe kell venni, hogy az eljárás mindkettőjük számára méltányos legyen.
Az örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklési igényt nem lehet támasztani.