Az ingatlan adásvételek biztosítékai – mire ügyeljünk szerződéskötés során
2018-08-01
Ki vigyáz az értékeinkre, ha nyaralunk? A szállodák kártérítési felelőssége
2018-08-13

Késik a gép, törlik a járatot – milyen segítséget kaphatnak a légi utasok

Sokan vagyunk, akik az otthonunktól távol töltjük a szabadságunkat, és repülővel indulunk útnak. Egy utazás már önmagában is izgalommal jár, hiszen kiszakadunk a megszokott környezetből, ha azonban gondok akadnak a járatunkkal, ez rányomhatja a bélyegét a nyaralásunk hangulatára. A repüléssel kapcsolatos kellemetlenségeket azonban uniós szinten igyekeztek szabályozni, és megszületett a 261/2004/EK rendelet, amely az uniós állampolgárok jogait védi, ha késik a gépük, törlik a járatot, vagy más kellemetlenségek adódnak.

 

Mikor kell alkalmazni a rendeletet?

 

Az Európai Unió rendeletei minden uniós országban közvetlenül alkalmazandók, tehát kötelező érvényűek valamennyi uniós állampolgár számára. A 261/2004/EK rendeletet két esetben kell alkalmazni: 1. ha az EU-n belüli bármely tagországból indul a gépünk valahová – az úti cél lehet az EU-n kívüli ország is; 2. ha az úti cél az EU valamely országa, és a járművet is az EU valamely országában üzemeltetik. Tehát: ha Budapestről bárhová repülünk, véd minket a rendelet, és akkor is, ha például Dubai-ból érkezünk haza, Wizz Air-el. Ha azonban az Emirates légitársaságot választjuk, már kikerülünk a rendelet hatálya alól. Fontos tudni, hogy nem senki nem élvez kevesebb jogot azáltal, ha fapados légitársasággal utazott, a rendelet a hagyományos, a fapados és a charter járatokra is vonatkozik.

 

Kikre vonatkoznak a rendeletben biztosított jogok?

 

Nem csupán az uniós állampolgárok jogait védi a rendelet, hanem minden utasra alkalmazni kell. Utasnak az minősül, aki

  • megerősített helyfoglalással rendelkezik az érintett légijáraton és utasfelvételre jelentkezik (azaz becsekkol) az előírt időpontban, vagy ha ilyen nincs, legalább 45 perccel indulás előtt
  • egy másik járatról irányították át az érintett légijáratra.

 

A fenti feltételeket azért érdemes szem előtt tartani, mert ha például azért nem engednek már felszállni a gépre, mert az indulás előtt 15 perccel érkezünk a repülőtérre, akkor a visszautasított beszállás miatt nem élhetünk kártérítési igénnyel.

 

Milyen esetekre biztosít kártérítést a rendelet?

 

Az uniós rendelet az alábbi eseteket szabályozza:

  • beszállás visszautasítása
  • járat törlése
  • késés

 

Milyen jogok illetnek meg, ha késik a gép?

 

A rendelet úgy fogalmaz, hogy csak akkor jár bármilyen kompenzáció az utasok részére, ha a késés jelentősnek minősül, tehát ha csupán negyed órával később indul a gépünk, ne számítsunk semmilyen juttatásra. Jelentős késésnek az alábbiak minősülnek:

  • 0-1500 km járatok – 2 óra vagy annál több késés
  • 1500 km feletti, EU-s tagállamok közötti járatok – 3 óra vagy annál több késés
  • 1500 km és 3500 km közötti utak esetén EU tagállam és harmadik ország között – 3 óra vagy annál több késés
  • 3500 km feletti távolság esetén EU tagállam és harmadik ország között – 4 óra vagy annál több késés

Ha a légitársaság számára ésszerűen valószínűsíthető az, hogy sokat fog késlekedni az indulással (legalább 2 órát), akkor köteles segítséget nyújtani az érintetteknek. Ilyenek a következők: étkezés, frissítők biztosítása a várakozási időhöz igazodva; telefon, fax, email küldési lehetőség biztosítása díjmentesen. Szállás (és díjmentes fuvarozás a reptér és a szállás között) kizárólag akkor jár a késéssel érintett utasoknak, ha ésszerűen az látható előre, hogy a célállomás felé aznap már nem fog elindulni a járat.

 

Ez azt jelenti, hogy ha egy gép 110 perces késéssel indul, nem tarthatunk igényt még frissítő italra sem; ha viszont Párizsból utazunk Londonba és 130 perccel később indul a gép, akkor járnak a megfelelő segítségek. Amennyiben a járatunk tervezett indulási ideje 23:15 és másnap 0:55-kor indul a gép, akkor nem jár szállás, hiszen hiába „másnap” indul el a gép, a késés még a 2 órát sem éri el. Mindazonáltal a késésben lévő járatra várakozó utasok ellátásáról való gondoskodás korlátozható vagy elutasítható, ha az ellátás biztosítása önmagában további késedelmet okozna. Erre alapozva nem kell szállást biztosítani és persze oda-vissza szállítani az utast, ha az eredeti indulás 21:00 volt, és végül hajnali 1:00-kor felszáll a repülő.

 

Ha a késés már olyan jelentős, hogy már az utazástól is elment a kedvünk, meg is gondolhatjuk magunkat. A rendelet 5 óra vagy azt meghaladó késés esetén biztosítja a jogot az utasoknak arra, hogy inkább visszakérjék a pénzüket. Ilyen esetben a légitársaságnak az utas választása szerint 7 napon belül vissza kell fizetnie a jegy árát, és ha utazás közben érte a késés, az eredeti kiindulási állomásra is díjmentesen kell visszaszállítani.

 

Mi történik, ha a késés nem a légitársaság hibája?

 

Az Európai Bíróság értelmezése szerint a légitársaság a járatkésések esetén is mentesül a kártalanítás megfizetése alól a rendkívüli körülmények miatt. Ilyenek különösen a különböző időjárási körülmények és bizonyos esetekben a sztrájkok is. A légi jármű műszaki meghibásodása nem sorolható a rendkívüli körülmények közé, ez tehát önmagában nem alapozza meg, hogy a cég kibújhasson fizetési kötelezettsége alól. A rendkívüli körülményeket mindig esetről esetre kell megvizsgálni, hogy valóban rendkívüliek voltak-e.

 

Mit jelent a beszállás visszautasítása, és milyen kártalanítás jár?

 

Ha egy utasnak megerősített helyfoglalása volt, tehát a légitársaság elfogadta a helyfoglalását és visszaigazolást adott ki róla, továbbá az utas kellő időben jelent meg a beszállásra, azaz legalább 45 perccel korábban, és a légitársaság mégis megtagadta a beszállást, a beszállás visszautasításáról beszélünk.

 

Ilyen esetben a légitársaságnak kötelessége önként jelentkezőket keresni, akik ugyan már sikeresen beszálltak a gépre (azaz felfértek), de bizonyos előnyökért cserébe hajlandóak a foglalásukról lemondani, azaz egy későbbi járattal utazni. Ha a cég ezt meg sem kísérli, jogsértést követ el. Ha van ilyen önként jelentkező, akkor mindenki jól jár – a nagylelkű utas kap valami bónuszt, a pórul járt utas mégiscsak el tud utazni, a cégnek pedig nem kell kártérítést fizetnie.

 

Ha nem sikerül önként jelentkezőt találni, akkor a cégnek kártalanítást kell fizetnie a pórul járt utasnak, amelynek mértéke az út hosszától függ:

  • 0-1500 km járatok – 250 EUR
  • 1500 km feletti, EU-s tagállamok közötti járatok – 400 EUR
  • 1500 km és 3500 km közötti utak esetén EU tagállam és harmadik ország között – 400 EUR
  • 3500 km feletti távolság esetén EU tagállam és harmadik ország között – 600 EUR

 

Természetesen ha ezen összegeknél nagyobb a kárunk, nincs akadálya annak, hogy további kártérítésért pereskedjünk. A rendelet által meghatározott fenti kárösszegek úgynevezett átalány kártalanítások, tehát nem kell igazolnunk a tényleges kárunk összegét, ha a kártalanítási feltételek megvalósultak, automatikusan megillet minket a meghatározott összeg.

 

 

Milyen kártalanítás jár, ha törlik a járatot?

 

A járattörlés azt jelenti, hogy a gépünk nem csupán késik, hanem nem is fog elindulni, annak ellenére, hogy érkezett a légitársasághoz helyfoglalás az adott járatra. Olykor nehéz megállapítani, hogy járattörlésről, vagy csupán jelentős késésről beszélhetünk. Amennyiben a járatunk az eredeti járatszámhoz képest új számot kap, biztosak lehetünk benne, hogy járattörlés történt.

 

A járattörléssel érintett utasoknak szintén jár a jegyár visszatérítés, illetve a díjmentes átfoglalási lehetőségek biztosítása, továbbá az étkezés, frissítők és kommunikációs lehetőségek. Szállás (és díjmentes fuvarozás a reptér és a szállás között) csak akkor illeti meg azt, akinek a járatát törölték, ha olyan átfoglalási lehetőséggel élt, hogy az új járat előrelátható indulási időpontja legalább a törölt járat tervezett indulását követő nap lesz. Tehát ha ésszerűen előrelátható az, hogy a célállomás felé aznap már nem fog elindulni járat, amire át lehetne foglalni, akkor kötelező szállást biztosítani az érintetteknek. A józan ész azonban ennek is határt szab, hiszen ha a legkorábbi járat, amit a törölt (pl. 21:30-as) járat helyett indítanak pár óra múlva, – de mégis másnap – 1:00-kor indul, akkor ésszerűtlen lenne szállást biztosítani, mivel az további késedelmet okozna.

 

Mikor jár pénzbeli kártalanítás?

 

A pénzbeli kártalanítás járattörlés és a beszállás visszautasítása esetén is jár, továbbá bizonyos esetekben késés miatt is, habár a rendelet ezt konkrétan nem írja elő. Az Európai Közösségek Bírósága a C-402/07 és C-432/07 számú egyesített ügyekben kimondta, hogy az érkezési késéssel érintett járatok utasai a járattörlésre vonatkozó szabályokkal azonos feltételekkel követelhetik a kártalanítást, amennyiben a késés következtében háromórás vagy még hosszabb időveszteséget szenvednek és végső célállomásukat az eredetileg tervezetthez képest legalább három órával később érik el.

 

Hogyan tehetünk panaszt?

 

Mivel a légiutasok jogairól szóló rendelet az érintett légitársaságok számára kötelező, tehát a légitársaságoknak automatikusan alkalmazniuk kell azt. Normális esetben tehát nem kellene panaszt tennünk, hogy megkapjuk azt, ami jár, sajnos azonban előfordul, hogy a légitársaságok bizonyos kártalanítási kötelezettségeikről megfeledkeznek. Ilyenkor panasszal fordulhatunk ahhoz a légi hatósághoz, amely országból az érintett járat indult.

 

Ha ilyen esetben egy külföldi EU állam hatóságához kell panaszt írnunk, az alábbi link segítséget nyújt az illetékes hatóságok kiválasztásához:

 

https://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/2004_261_national_enforcement_bodies.pdf

 

Panaszunkat egy formanyomtatványon tudjuk előterjeszteni, amely magyarul az alábbi címről tölthető le:

https://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/themes/passengers/air/doc/complain_form/eu_complaint_form_hu.pdf

 

A nyomtatvány az EU-s tagállamok valamennyi nyelvén egységes, ezáltal megvan az az előnye, hogy ha például a máltai hatósághoz kell fordulni, a panaszt a máltai hatóság egyszerűbben, gyorsabban és rugalmasabban fogja tudni kezelni még akkor is, ha az utas a magyar nyelvű nyomtatványt töltötte is ki. Mindazonáltal a nyomtatvány rubrikáit, ha meg tudjuk oldani az angol nyelvű kitöltést, célszerű angolul kitölteni.

 

Milyen internetes oldalak lehetnek segítségünkre?

 

A fenti cikkben igyekeztünk összefoglalni a legfontosabb információkat a légi utasok jogairól, azonban természetesen még számos kérdés merülhet fel, amelyekre választ kereshetünk. Ebben nyújt segítséget elsősorban az Európai Fogyasztói Központ honlapja az alábbi linken:

 

http://magyarefk.hu/hu/hasznos-tudnivalok/legi-utasok-jogai/jarat-indulasi-es-erkezesi-kesese.html

Ha a kártalanítási összeg és más juttatások szempontjából meg akarjuk állapítani, pontosan milyen hosszú az érintett repülőutunk, az alábbi honlap lehet segítségünkre

 

www.airportcitycodes.com/calcform.aspx

Természetesen számos társaság, illetve a kártérítési jogban jártas ügyvédek is segítséget tudnak nyújtani a kártérítési igényünk érvényesítésében. Ha külföldi ország hatósága előtt kell eljárni, és úgy érezzük, egyedül nem boldogulunk, kérjük kártérítési ügyekben tapasztalt ügyvéd közreműködését.

 

 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest