Késik a gép, törlik a járatot – milyen segítséget kaphatnak a légi utasok

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Sokan vagyunk, akik az otthonunktól távol töltjük a szabadságunkat, és repülővel indulunk útnak. Egy utazás már önmagában is izgalommal jár, hiszen kiszakadunk a megszokott környezetből, ha azonban gondok akadnak a járatunkkal, ez rányomhatja a bélyegét a nyaralásunk hangulatára. A repüléssel kapcsolatos kellemetlenségeket azonban uniós szinten igyekeztek szabályozni, és megszületett a 261/2004/EK rendelet, amely az uniós állampolgárok jogait védi, ha késik a gépük, törlik a járatot, vagy más kellemetlenségek adódnak.

 

Mikor kell alkalmazni a rendeletet?

 

Az Európai Unió rendeletei minden uniós országban közvetlenül alkalmazandók, tehát kötelező érvényűek valamennyi uniós állampolgár számára. A 261/2004/EK rendeletet két esetben kell alkalmazni: 1. ha az EU-n belüli bármely tagországból indul a gépünk valahová – az úti cél lehet az EU-n kívüli ország is; 2. ha az úti cél az EU valamely országa, és a járművet is az EU valamely országában üzemeltetik. Tehát: ha Budapestről bárhová repülünk, véd minket a rendelet, és akkor is, ha például Dubai-ból érkezünk haza, Wizz Air-el. Ha azonban az Emirates légitársaságot választjuk, már kikerülünk a rendelet hatálya alól. Fontos tudni, hogy nem senki nem élvez kevesebb jogot azáltal, ha fapados légitársasággal utazott, a rendelet a hagyományos, a fapados és a charter járatokra is vonatkozik.

 

Kikre vonatkoznak a rendeletben biztosított jogok?

 

Nem csupán az uniós állampolgárok jogait védi a rendelet, hanem minden utasra alkalmazni kell. Utasnak az minősül, aki

  • megerősített helyfoglalással rendelkezik az érintett légijáraton és utasfelvételre jelentkezik (azaz becsekkol) az előírt időpontban, vagy ha ilyen nincs, legalább 45 perccel indulás előtt
  • egy másik járatról irányították át az érintett légijáratra.

 

A fenti feltételeket azért érdemes szem előtt tartani, mert ha például azért nem engednek már felszállni a gépre, mert az indulás előtt 15 perccel érkezünk a repülőtérre, akkor a visszautasított beszállás miatt nem élhetünk kártérítési igénnyel.

 

Milyen esetekre biztosít kártérítést a rendelet?

 

Az uniós rendelet az alábbi eseteket szabályozza:

  • beszállás visszautasítása
  • járat törlése
  • késés

 

Milyen jogok illetnek meg, ha késik a gép?

 

A rendelet úgy fogalmaz, hogy csak akkor jár bármilyen kompenzáció az utasok részére, ha a késés jelentősnek minősül, tehát ha csupán negyed órával később indul a gépünk, ne számítsunk semmilyen juttatásra. Jelentős késésnek az alábbiak minősülnek:

  • 0-1500 km járatok – 2 óra vagy annál több késés
  • 1500 km feletti, EU-s tagállamok közötti járatok – 3 óra vagy annál több késés
  • 1500 km és 3500 km közötti utak esetén EU tagállam és harmadik ország között – 3 óra vagy annál több késés
  • 3500 km feletti távolság esetén EU tagállam és harmadik ország között – 4 óra vagy annál több késés

Ha a légitársaság számára ésszerűen valószínűsíthető az, hogy sokat fog késlekedni az indulással (legalább 2 órát), akkor köteles segítséget nyújtani az érintetteknek. Ilyenek a következők: étkezés, frissítők biztosítása a várakozási időhöz igazodva; telefon, fax, email küldési lehetőség biztosítása díjmentesen. Szállás (és díjmentes fuvarozás a reptér és a szállás között) kizárólag akkor jár a késéssel érintett utasoknak, ha ésszerűen az látható előre, hogy a célállomás felé aznap már nem fog elindulni a járat.

 

Ez azt jelenti, hogy ha egy gép 110 perces késéssel indul, nem tarthatunk igényt még frissítő italra sem; ha viszont Párizsból utazunk Londonba és 130 perccel később indul a gép, akkor járnak a megfelelő segítségek. Amennyiben a járatunk tervezett indulási ideje 23:15 és másnap 0:55-kor indul a gép, akkor nem jár szállás, hiszen hiába „másnap” indul el a gép, a késés még a 2 órát sem éri el. Mindazonáltal a késésben lévő járatra várakozó utasok ellátásáról való gondoskodás korlátozható vagy elutasítható, ha az ellátás biztosítása önmagában további késedelmet okozna. Erre alapozva nem kell szállást biztosítani és persze oda-vissza szállítani az utast, ha az eredeti indulás 21:00 volt, és végül hajnali 1:00-kor felszáll a repülő.

 

Ha a késés már olyan jelentős, hogy már az utazástól is elment a kedvünk, meg is gondolhatjuk magunkat. A rendelet 5 óra vagy azt meghaladó késés esetén biztosítja a jogot az utasoknak arra, hogy inkább visszakérjék a pénzüket. Ilyen esetben a légitársaságnak az utas választása szerint 7 napon belül vissza kell fizetnie a jegy árát, és ha utazás közben érte a késés, az eredeti kiindulási állomásra is díjmentesen kell visszaszállítani.

 

Mi történik, ha a késés nem a légitársaság hibája?

 

Az Európai Bíróság értelmezése szerint a légitársaság a járatkésések esetén is mentesül a kártalanítás megfizetése alól a rendkívüli körülmények miatt. Ilyenek különösen a különböző időjárási körülmények és bizonyos esetekben a sztrájkok is. A légi jármű műszaki meghibásodása nem sorolható a rendkívüli körülmények közé, ez tehát önmagában nem alapozza meg, hogy a cég kibújhasson fizetési kötelezettsége alól. A rendkívüli körülményeket mindig esetről esetre kell megvizsgálni, hogy valóban rendkívüliek voltak-e.

 

Mit jelent a beszállás visszautasítása, és milyen kártalanítás jár?

 

Ha egy utasnak megerősített helyfoglalása volt, tehát a légitársaság elfogadta a helyfoglalását és visszaigazolást adott ki róla, továbbá az utas kellő időben jelent meg a beszállásra, azaz legalább 45 perccel korábban, és a légitársaság mégis megtagadta a beszállást, a beszállás visszautasításáról beszélünk.

 

Ilyen esetben a légitársaságnak kötelessége önként jelentkezőket keresni, akik ugyan már sikeresen beszálltak a gépre (azaz felfértek), de bizonyos előnyökért cserébe hajlandóak a foglalásukról lemondani, azaz egy későbbi járattal utazni. Ha a cég ezt meg sem kísérli, jogsértést követ el. Ha van ilyen önként jelentkező, akkor mindenki jól jár – a nagylelkű utas kap valami bónuszt, a pórul járt utas mégiscsak el tud utazni, a cégnek pedig nem kell kártérítést fizetnie.

 

Ha nem sikerül önként jelentkezőt találni, akkor a cégnek kártalanítást kell fizetnie a pórul járt utasnak, amelynek mértéke az út hosszától függ:

  • 0-1500 km járatok – 250 EUR
  • 1500 km feletti, EU-s tagállamok közötti járatok – 400 EUR
  • 1500 km és 3500 km közötti utak esetén EU tagállam és harmadik ország között – 400 EUR
  • 3500 km feletti távolság esetén EU tagállam és harmadik ország között – 600 EUR

 

Természetesen ha ezen összegeknél nagyobb a kárunk, nincs akadálya annak, hogy további kártérítésért pereskedjünk. A rendelet által meghatározott fenti kárösszegek úgynevezett átalány kártalanítások, tehát nem kell igazolnunk a tényleges kárunk összegét, ha a kártalanítási feltételek megvalósultak, automatikusan megillet minket a meghatározott összeg.

 

 

Milyen kártalanítás jár, ha törlik a járatot?

 

A járattörlés azt jelenti, hogy a gépünk nem csupán késik, hanem nem is fog elindulni, annak ellenére, hogy érkezett a légitársasághoz helyfoglalás az adott járatra. Olykor nehéz megállapítani, hogy járattörlésről, vagy csupán jelentős késésről beszélhetünk. Amennyiben a járatunk az eredeti járatszámhoz képest új számot kap, biztosak lehetünk benne, hogy járattörlés történt.

 

A járattörléssel érintett utasoknak szintén jár a jegyár visszatérítés, illetve a díjmentes átfoglalási lehetőségek biztosítása, továbbá az étkezés, frissítők és kommunikációs lehetőségek. Szállás (és díjmentes fuvarozás a reptér és a szállás között) csak akkor illeti meg azt, akinek a járatát törölték, ha olyan átfoglalási lehetőséggel élt, hogy az új járat előrelátható indulási időpontja legalább a törölt járat tervezett indulását követő nap lesz. Tehát ha ésszerűen előrelátható az, hogy a célállomás felé aznap már nem fog elindulni járat, amire át lehetne foglalni, akkor kötelező szállást biztosítani az érintetteknek. A józan ész azonban ennek is határt szab, hiszen ha a legkorábbi járat, amit a törölt (pl. 21:30-as) járat helyett indítanak pár óra múlva, – de mégis másnap – 1:00-kor indul, akkor ésszerűtlen lenne szállást biztosítani, mivel az további késedelmet okozna.

 

Mikor jár pénzbeli kártalanítás?

 

A pénzbeli kártalanítás járattörlés és a beszállás visszautasítása esetén is jár, továbbá bizonyos esetekben késés miatt is, habár a rendelet ezt konkrétan nem írja elő. Az Európai Közösségek Bírósága a C-402/07 és C-432/07 számú egyesített ügyekben kimondta, hogy az érkezési késéssel érintett járatok utasai a járattörlésre vonatkozó szabályokkal azonos feltételekkel követelhetik a kártalanítást, amennyiben a késés következtében háromórás vagy még hosszabb időveszteséget szenvednek és végső célállomásukat az eredetileg tervezetthez képest legalább három órával később érik el.

 

Hogyan tehetünk panaszt?

 

Mivel a légiutasok jogairól szóló rendelet az érintett légitársaságok számára kötelező, tehát a légitársaságoknak automatikusan alkalmazniuk kell azt. Normális esetben tehát nem kellene panaszt tennünk, hogy megkapjuk azt, ami jár, sajnos azonban előfordul, hogy a légitársaságok bizonyos kártalanítási kötelezettségeikről megfeledkeznek. Ilyenkor panasszal fordulhatunk ahhoz a légi hatósághoz, amely országból az érintett járat indult.

 

Ha ilyen esetben egy külföldi EU állam hatóságához kell panaszt írnunk, az alábbi link segítséget nyújt az illetékes hatóságok kiválasztásához:

 

https://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/2004_261_national_enforcement_bodies.pdf

 

Panaszunkat egy formanyomtatványon tudjuk előterjeszteni, amely magyarul az alábbi címről tölthető le:

https://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/themes/passengers/air/doc/complain_form/eu_complaint_form_hu.pdf

 

A nyomtatvány az EU-s tagállamok valamennyi nyelvén egységes, ezáltal megvan az az előnye, hogy ha például a máltai hatósághoz kell fordulni, a panaszt a máltai hatóság egyszerűbben, gyorsabban és rugalmasabban fogja tudni kezelni még akkor is, ha az utas a magyar nyelvű nyomtatványt töltötte is ki. Mindazonáltal a nyomtatvány rubrikáit, ha meg tudjuk oldani az angol nyelvű kitöltést, célszerű angolul kitölteni.

 

Milyen internetes oldalak lehetnek segítségünkre?

 

A fenti cikkben igyekeztünk összefoglalni a legfontosabb információkat a légi utasok jogairól, azonban természetesen még számos kérdés merülhet fel, amelyekre választ kereshetünk. Ebben nyújt segítséget elsősorban az Európai Fogyasztói Központ honlapja az alábbi linken:

 

http://magyarefk.hu/hu/hasznos-tudnivalok/legi-utasok-jogai/jarat-indulasi-es-erkezesi-kesese.html

Ha a kártalanítási összeg és más juttatások szempontjából meg akarjuk állapítani, pontosan milyen hosszú az érintett repülőutunk, az alábbi honlap lehet segítségünkre

 

www.airportcitycodes.com/calcform.aspx

Természetesen számos társaság, illetve a kártérítési jogban jártas ügyvédek is segítséget tudnak nyújtani a kártérítési igényünk érvényesítésében. Ha külföldi ország hatósága előtt kell eljárni, és úgy érezzük, egyedül nem boldogulunk, kérjük kártérítési ügyekben tapasztalt ügyvéd közreműködését.

 

 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest