A Polgári Törvénykönyv kártérítési szabályozás keretében felsorol speciális tényállásokat melyek közül az egyik a veszélyes üzem felelőssége. Ezen témakört törekszik jelen cikkünk röviden fejtegetni – kiváltképp a gépjárművezetéssel kapcsolatban.
A Polgári Törvénykönyv nem határozza meg felsorolásban az összes olyan esetet, mely veszélyes üzemnek számít. Viszont a joggyakorlat és precedensek alapján három csoportot különböztethetünk, amikor megállapítható a veszélyes üzem.
- Viszonylag csekély súlyú hiba vagy rendellenesség is súlyos károkat okozhat, súlyos veszélyhelyzet alakulhat ki,
- Tevékenység okozója csekély súlyú vétséggel súlyos kárt okoz, vagy
- Több személy életét, testi épségét, egészségét, vagyonát veszélyeztető kár léphet fel.
Minden esetnél egyedileg szükséges vizsgálni a fokozott veszéllyel járó tevékenység jellemző vonásai fennállnak-e.
Ilyen esetek lehetnek pl. a villanyvezeték, villanyoszlop, orvosi eszközök, valamint jelen cikkünk megírására okot adó eszköz a gépihajtású jármű.
Jelen cikkünk célja, hogy bemutassa, hogy akár minden nap találkozunk ezzel a felelősségi rendszerrel.
A fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károkat meg kell téríteni, a veszélyes üzem felelősségi szigorúbb szabályok megalkotására adtak okot a jogalkotó részére. A mentesülés a felelősségi helyzet alól nehezebb, mint általános kártérítés rendszer esetében.
Veszélyes üzem felelőségéért az üzembentartó felel, az minősül üzembentartónak, akinek az érdekében működik a veszélyes üzem. Abban az esetben, ha több üzembentartó van, közös károkozónak kell tekinteni.
Felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ez azt jelenti, hogy nem azt kell vizsgálni, hogy a felelős személy által elháríthatatlan volt-e a kár, hanem azt, hogy létezik-e olyan megoldás, amellyel elhárítható lett volna a káresemény. A fent említettek alapján külső esemény kell, hogy legyen, amely lehet vis maior esemény, pl. természetikatasztrófák.
A veszélyes üzemi felelősség esetén is beszélhetünk kármegosztásról. A károsult is felelőséggel tartozik, ha a magatartása közrehatott a káresemény bekövetkeztében, ilyen esetben az üzembentartónak nem kell megteríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható magatartása miatt következett be.
Abban az esetben, ha ténylegesen kárt okozó személy vétőképtelen. A vétőképtelen személy, akinek belátási képessége olyan mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni. Ilyen személy lehet gyermek vagy belátási képességében korlátozott felnőtt is. Abban az esetben egy vétőképtelen személy okozza kárt, akkor az üzembentartót teljes felelősség terheli. Fontos itt kiemelni, hogy az üzembentartó a vétőképtelen személy gondozójával szemben megtérítési igénnyel élhet.
Gépjárművek veszélyes üzem jellege
A gépjárművek esetén az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a károkozó, a tulajdonos és az üzembentartó nem mindig ugyanaz. A korábban már kifejtettek alapján üzembentartó tartozik főszabály szerint felelőséggel, ennek a szabályozásnak a lényege, hogy kétséget kizáróan megállapítható legyen a bekövetkezett kárért ki a felelős, így minden esetben van felelőségre vonható személy, még akkor is, ha a ténylegesen kárt okozó személy kiléte nem állapítható meg.
Az üzembentartó személye nem változik, ha rövid ideig átengedésre kerül a gépjármű, viszont hosszabb távú átengedés esetén például bérbeadásnál már járhat ilyen következménnyel.
A fent írtak alapján a kár bekövetkezténél vizsgálni kell a közrehatás arányát. Egy baleset során bekövetkezhet kára az egyik utasnak is, viszont tegyük fel, hogy ez utas nem kötötte be a biztonságiövet, jelen esetben az utas nem tett eleget a kár megelőzésére vonatkozó szabályoknak. Ennek megfelelően a kármegosztás szabályait kell alkalmaznunk.
Olyan esetről is beszélhetünk, amikor több veszélyes üzem okoz kárt egy harmadik személynek, a veszélyes üzemek találkozásának esetét is szabályozza a törvény. Egy példa segítségével mutatjuk be a szabályozás alapját. Az egyik személygépkocsi meghibásodik, és ezért átmegy a másik sávba, amely sávban éppen vele szemben közlekedő személyautó található, ennek okán összeütköznek. Jelen cselekmény folytán egy harmadik autónak vagy személynek valamilyen kára keletkezik. Ebben az esetben a Ptk. szabályozása alapján:
- Felróhatóság vizsgálata: Először is meg vizsgáljuk a felróhatóság arányát. Az üzembentartó és a károkozó személye nem azonos, ebben az esetben az üzembentartó a károkozó felróhatósága alapján köteles viselni a kárt
- Rendellenesség vizsgálata: Amennyiben a felróhatóság nem állapítható meg, ha az egymásnak okozott kár mindkét fél rendellenességre vezethető vissza, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát – felróhatóság hiányában – mindegyik fél maga viseli.
- Harmadik lépcsőként, ha ezek alapján nem állapítható meg akkor egyenlő arányban viselik a bekövetkezett kárt.
Fontos kérdés mikor tekinthető a gépjárművet veszélyes üzemnek, erre vonatkozóan fontos megállapítás született a Legfelsőbb Bíróság határozata alapján: „A gépjármű veszélyes jellege nem szűnik meg annak folytán, hogy a forgalomban részt vevő járművet valamilyen közbejött okból – de a továbbhaladás szándékával – rövidebb időre megállítják.” Ez a helyzet pl. akkor, amikor piros lámpajelzéssel vagy forgalmi akadály miatt álló helyzetben van a gépjármű. Nem feltekinthető veszélyes üzemnek tehát a szándékosan, tovább haladás szándéka nélkül parkoló gépjármű. Ennek a határozatnak a bírói gyakorlat során fontos szerepe van az álló gépjármű ajtajának kinyitásával okozott károk, az elgurult gépjárművekkel kapcsolatos károk esetén.
Amennyiben bármilyen kérdése lenne jelen cikkünkkel kapcsolatban, vagy kártérítés egyéb szabályaival kapcsolatban keresse Irodánkat bizalommal.
