Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal
Az elmúlt hónapokban sokat lehetett hallani arról az ellenzéki kezdeményezésről, melynek célja egy esetleges kormányalakítás során a korábban jogellenesen megszerzett óriási vagyonok visszaszármaztatása.
Álláspontunk szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása kifejezetten jó és támogatandó kezdeményezés. Ugyanakkor fontos rögzíteni, hogy a magyar jogrendszer már jelenleg is tartalmazza azokat a büntetőjogi és polgári jogi eszközöket, amelyek a bűncselekményből származó vagyon felkutatására, biztosítására és elvonására alkalmasak. A valódi kérdés ezért nem az eszközrendszer megléte, hanem annak hatékony, gyors és integrált alkalmazása.
A Hivatal optimális felépítése
Egy hatékony Vagyonvisszaszerzési Hivatal nem kizárólag hatósági szervezet lehet, hanem több szakterület integrációjára kellene majd épülnie.
A szervezet gerincét mindenképpen a már meglévő állami rendszerből érkező szakembereknek kell alkotniuk: rendőröknek, NAV nyomozóknak és ügyészeknek. Tehát olyan személyeknek, akik gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a büntetőeljárási rendszerekben.
A Hivatal személyi állományát elengedhetetlen kiegészíteni a piaci szférából érkező szakértőkkel: könyvvizsgálókkal, forenzikus pénzügyi elemzőkkel, vállalatátvilágításban jártas szakemberekkel és ügyvédekkel. A komplex céges struktúrák feltárása ugyanis tipikusan nem klasszikus nyomozati feladat, hanem pénzügyi, jogi és strukturális elemzést is igényel.
A nemzetközi együttműködések kulcsszerepe
A jelentős vagyonelemek túlnyomó része nem marad(t) országhatáron belül. Offshore struktúrák, magántőkealapok, külföldi bankszámlák, nemzetközi céghálók jelennek meg, amelyek határokon átnyúló jellegükre tekintettel csak nemzetközi jogsegély és bűnügyi együttműködés útján érhetők el.
Az előbbiek alapján elengedhetetlen, hogy a Hivatal olyan szakemberekkel dolgozzon együtt, akik gyakorlattal rendelkeznek nemzetközi jogsegélyben, külföldi hatóságokkal való együttműködésben és határon átnyúló pénzügyi tranzakciók feltárásában.
Büntetőeljárási eszközök részletesen
A vagyonvisszaszerzés alapját a büntetőeljárás során alkalmazott kényszer- és biztosítási intézkedések adják.
A lefoglalás elsősorban bizonyítási és biztosítási célt szolgál, amely során az adott vagyonelem kikerül az érintett rendelkezése alól, így a lefoglalás maga a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza.
A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében kötelezően el kell rendelni a lefoglalást abban az esetben, ha lefoglalás bizonyítási eszközt vagy éppen elkobozható dolgot érint, illetve ha az adott dolog vagyonelkobzás alá esik. Így a lefoglalás célja elsősorban az, hogy a bizonyítási eszközöket, illetve azokat a dolgokat, amelyek elkobzás vagy vagyonelkobzás alá esnek, mérlegelést nem tűrően tudják biztosítani és így a büntetőeljárás eredményességét elősegíteni.
A lefoglalás tárgya nem pusztán ingó dolog, hanem számlapénz, elektronikus pénz vagy elektronikus adat is lehet.
A zár alá vétel ezzel szemben kifejezetten a vagyon megőrzésére irányul: az adott vagyonelem nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, így megakadályozható annak eltüntetése. Ez a vagyonvisszaszerzés egyik legkritikusabb pontja.
Zár alá vétel esetében a dolog feletti rendelkezési jog kerül felfüggesztésre, azonban a birtoklás, a használat, illetve hasznosítás, valamint a hasznok szedésének jogát nem fogja érinteni.
A zár alá vétel a lefoglalás szabályaival ellentétben bizonyos esetben lehetőséget ad a mérlegelésre. Abban az esetben, ha a zár alá vétel annak érdekében kerülne elrendelésre, mert megalapozottan lehet tartani attól, hogy a vagyonelkobzás vagy a polgár jogi igény kielégítését meghiúsítják, a hatósának több szempontot kell mérlegelnie, amely körébe vonható akár a terhelt korábbi magatartása is.
A mérlegelés alá vonható eseteken kívül a zár alá vételnél is találhatunk kötelező elrendelést megalapozó esetkört, mégpedig azt, amikor az ügyben ingatlan elkobzásának van helye.
Az elkobzás és vagyonelkobzás a folyamat végén jelenik meg, amikor a Bíróság már jogerősen dönt a vagyon elvonásáról. Az elkobzás a fentebb részletezettekkel ellentétben a tulajdon elvonását szolgáló intézkedés.
Az elkobzás esetében is beszélhetünk olyan dolgokról, amelyek tekintetében a törvény a mérlegelést elvonva, kötelezővé teszi az elkobzás elrendelését, így például el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szánták, illetve amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, de az a dolog is a kötelező elkobzás alá esik, amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak, illetve amely dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik. Tekintettel arra, hogy ezen dolgok elkobzása kötelező, a bíróság mérlegelési jogköre ezen esetekben nem érvényesül.
A vagyonelkobzás esetében a cél abban áll, hogy a bűncselekmény elkövetéséből származó javakat elvonják és így a bűncselekmény elkövetése előtti vagyoni helyzetet visszaállítsák.Ezen intézkedés rendeltetése tehát az, hogy azt a vagyont vonják el, amely maga bűncselekményből ered, vagy ha éppen nem is törvénytelen eredetű, de azzal a bűncselekmény elkövetését támogatták.
Így a vagyonelkobzást kell rendelni például a bűncselekményből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összegfüggésben szerzett, de arra a vagyonra is amely az előbb körülírt vagyon helyébe lépett, vagy amellyel átruházás folytán más gazdagodott.
Bűnszervezet – stratégiai jelentőség
A Hivatalnak mindenképp foglalkoznia kell azzal a kérdéssel, hogy a feltételezett elkövetők milyen összehangoltan és formában működtek együtt.
A nagyobb volumenű gazdasági bűncselekmények jellemzően nem egyedi módon, hanem szervezett struktúrákban valósulnak meg, amelyeknél jellemzően egy hierarchikus viszony is megállapítható.
A bűnszervezet legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése;
A bűnszervezeti minősítés jelentős jogkövetkezményekkel jár: hosszabb elévülési idő, szigorúbb büntetési tételek, és szélesebb körű vagyonelkobzási lehetőségek alkalmazhatók.
Polgári jogi dimenzió – semmisség
A vagyonvisszaszerzés nem kizárólag büntetőjogi kérdés. A mögöttes szerződéses struktúrák vizsgálata is kulcsfontosságú.
A magyar jog szerint a semmis szerződésekre az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít, azonban erre a törvény időkorlátot nem szab. Ez azt jelenti, hogy egy jogellenes vagy színlelt konstrukció akár évekkel később is visszabontható, semmisségi ok miatt pedig a szerződés a törvény erejénél fogva a megkötésének időpontjától érvénytelen. Így például semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz, de semmis az a szerződés is, amely nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik.
A semmisség következménye lehet az eredeti állapot helyreállítása, vagy ha a szerződéskötés előtti helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, akkor ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítése lehet a megoldás, amely a gyakorlatban a vagyon visszaszolgáltatását is jelentheti.
Összegzés
A Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozása jó irány, de önmagában nem biztos, hogy elégséges. A siker kulcsa a gyors reagálás, a komplex szakértelem és a nemzetközi együttműködések .