Ügyvédi Irodánk az alábbiakban a nemrég benyújtott Átláthatósági törvény jogi vonatkozásait kívánja bemutatni. Célunk, hogy tárgyilagos tájékoztatást nyújtsunk a jogszabály potenciális hatásairól, kockázatairól és a vele kapcsolatos jogi megfontolásokról. Az elemzés során elsősorban a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és az érintett szervezetek működésének jogi hátterét vizsgáljuk.
A hazai és a nemzetközi jogszabályi környezet összeütközése
A nemrég benyújtott Átláthatósági törvény több ponton ütközhet az európai uniós joggal. Ha Ön civil szervezet, alapítvány vagy akár média területén tevékenykedik, fontos tudnia, hogy ez a törvény alapvető feszültséget teremt a hazai és nemzetközi jog között. Az EU alapjogi chartája védi az egyesülés szabadságát és a véleménynyilvánítás jogát, amelyeket az új szabályozás korlátozhat.
A nemzetközi szervezetek már jelezték aggályaikat a törvénnyel kapcsolatban. Gondoljon arra, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, ami akár az Európai Unió Bíróságáig is eljuthat. Ez nem csupán elméleti lehetőség – korábbi magyar jogszabályok esetében már volt példa hasonló eljárásra. A Velencei Bizottság és más nemzetközi jogvédő szervezetek is várhatóan állást foglalnak majd. Ez a jogi konfliktus bizonytalanságot teremt minden érintett szervezet számára. Az ellentmondások feloldása hosszadalmas folyamat lehet, ami alatt az Ön szervezete nehéz helyzetbe kerülhet.
A törvény által érintett szervezetek jogi helyzete
A törvény potenciálisan széles kört érinthet: civil szervezeteket, független médiát, kutatóintézeteket, sőt akár gazdasági társaságokat is. Ha az Ön szervezete bármilyen külföldi támogatást kap – legyen az pályázati forrás, adomány vagy más jellegű finanszírozás – a törvény hatálya alá kerülhet. Ez akkor is igaz lehet, ha az Ön szervezete évek óta átláthatóan működik és minden adatot nyilvánosan kezel.
A jogszabály homályos megfogalmazása miatt nehéz előre megmondani, mely szervezetek kerülnek jegyzékbe. A „közéletet befolyásoló tevékenység” rendkívül tág fogalom. Ide tartozhat az oktatás, a kultúra, a környezetvédelem, az egészségügy vagy akár a szociális munka is. Gondolja végig, szervezete foglalkozik-e olyan témákkal, amelyek hatással lehetnek a közbeszédre vagy társadalmi kérdésekre. Ha igen, akkor potenciálisan érintett lehet. A jogi bizonytalanság önmagában is visszatartó erővel bír, hiszen a szervezetek igyekeznek majd elkerülni minden olyan tevékenységet, ami miatt listára kerülhetnek.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jogkörei és a jegyzékbevétel jogi következményei
A Szuverenitásvédelmi Hivatal kulcsszerepet kap a törvény végrehajtásában. Ez a szerv javasolhatja a kormánynak, hogy mely szervezetek kerüljenek fel a jegyzékre. Gondoljon bele, milyen komoly következményekkel járhat, ha az Ön szervezete felkerül erre a listára. A jegyzékbe vett szervezetek nem gyűjthetnek adó 1%-ot, ami jelentős bevételkiesést jelenthet.
A jegyzékbe vétel után a szervezet vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelőbizottsági tagjai kiemelt közszereplővé válnak. Ez azt jelenti, hogy évente vagyonnyilatkozatot kell tenniük, amit nyilvánosan közzétesznek. Külföldi támogatást csak külön engedéllyel fogadhatnak el. Minden támogatójuktól hivatalos nyilatkozatot kell kérniük, hogy a pénz nem külföldről származik. Ezek a követelmények jelentős adminisztratív terhet rónak a szervezetre és annak vezetőire. A megnövekedett bürokrácia és a pénzügyi források korlátozása akár a működőképesség határára is sodorhatja az érintett szervezeteket.
A szankciós rendszer arányossági kérdései
A törvényben foglalt szankciók rendkívül súlyosak és aránytalannak tűnhetnek a feltételezett szabálysértésekhez képest. Ha az Ön szervezete engedély nélkül fogad el külföldi támogatást, az elfogadott összeg huszonötszöröséig terjedő bírságot kaphat. Képzelje el, hogy egy millió forintos támogatás esetén akár 25 millió forint büntetést kellene fizetni mindössze 15 napon belül.
Ha a szervezet nem képes határidőre kifizetni a bírságot, vagy másodszor is elfogad külföldi támogatást, eltilthatják a közéletet befolyásoló tevékenységtől. A hatóság helyszíni ellenőrzést végezhet, iratokat, számítógépeket, adathordozókat vizsgálhat át, és ehhez a rendőrség segítségét is igénybe veheti. A vagyonnyilatkozat elmulasztása is súlyos következményekkel jár: először szüneteltetik a képviseleti jogot és bírságot szabnak ki, majd 30 nap után a szervezetet eltilthatják tevékenysége folytatásától. Végezetül a bíróság akár fel is oszlathatja a szervezetet, és vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. Ezek a szankciók együttesen olyan nyomást helyezhetnek az érintett szervezetekre, amely a gyakorlatban ellehetetlenítheti működésüket.
Jogorvoslati lehetőségek korlátozottsága a listázott szervezetek esetében
A törvény jelentősen korlátozza a jogorvoslati lehetőségeket. Ha az Ön szervezete felkerül a jegyzékre, fontos tudnia, hogy a kormány listázási döntése ellen nincs jogorvoslati lehetőség. Csak a NAV konkrét határozataival szemben lehet bírósághoz fordulni, és akkor is közvetlenül a Kúriához.
Ez a korlátozott jogorvoslati rendszer problémás lehet az Ön számára, mert az alapvető listázási döntést nem tudja megtámadni. Gondoljon bele, hogy egy ilyen fontos döntés ellen nem tud fellebbezni vagy más módon jogorvoslattal élni. A NAV határozataival szembeni jogorvoslat esetén pedig a Kúria csak helybenhagyhatja vagy hatályon kívül helyezheti a döntést, de nem változtathatja meg. Ez azt jelenti, hogy a döntés megváltoztatására nincs lehetőség, csak az eljárás újraindítására. Az ilyen korlátozások jelentősen csökkentik az érintett szervezetek jogi védelmének hatékonyságát és alááshatják a jogbiztonságot.
A Kúria kizárólagos hatáskörének problematikája
A törvény szerint a NAV határozataival szembeni jogorvoslatot közvetlenül a Kúria bírálja el. Ez szokatlan megoldás a magyar jogrendszerben, hiszen kimarad az alsóbb fokú bíróságok szerepe. Amikor az Ön szervezete jogorvoslatot keres, közvetlenül a legfelsőbb bírói fórumhoz kell fordulnia.
Ez több szempontból is problémás lehet. Egyrészt a Kúria általában felülvizsgálati fórumként működik, nem pedig első fokú bíróságként. Elveszik a többfokú jogorvoslat lehetősége, ami a jogállamiság fontos eleme. Másrészt a Kúria nem változtathatja meg a határozatot, csak helybenhagyhatja vagy hatályon kívül helyezheti. Ez tovább korlátozza a hatékony jogorvoslatot. Harmadrészt az alsóbb fokú bíróságok kizárásával esetleg csökken az Európai Unió Bíróságához fordulás lehetősége is, hiszen tipikusan az alsóbb fokú bíróságok kezdeményeznek előzetes döntéshozatali eljárást. Ezek a korlátozások összességében gyengíthetik az Ön szervezetének jogvédelmét, és nem biztosítanak megfelelő garanciákat a hatósági túlkapásokkal szemben.
Az uniós jog és a szervezetek finanszírozási lehetőségeinek jogi összefüggései
A törvény különösen problémás lehet az európai uniós finanszírozás szempontjából. Ha az Ön szervezete uniós forrásokat kap, ezt a törvény „külföldi támogatásnak” minősítheti, annak ellenére, hogy Magyarország az EU tagja. Ez jogi szempontból ellentmondásos, hiszen az uniós források nem tekinthetők klasszikus értelemben „külföldinek”.
Gondolja végig, milyen következményekkel járhat ez a gyakorlatban. Az európai uniós pályázatok, támogatások engedélyeztetése, vagy akár elutasítása bizonytalanságot okozhat a tervezésben. Az EU-s forrásokból megvalósuló projektek veszélybe kerülhetnek. A törvény nem tesz egyértelmű különbséget az EU-s és más külföldi források között, ami jogértelmezési nehézségeket okozhat. Ez a bizonytalanság arra kényszerítheti az érintett szervezeteket, hogy inkább lemondjanak az uniós forrásokról, ami pénzügyi fenntarthatóságukat veszélyeztetheti. Az Európai Unió válaszlépéseket tehet, ha úgy ítéli meg, hogy a törvény sérti a források szabad áramlásának elvét vagy más uniós alapelveket. Ez akár további uniós forrásokhoz való hozzáférést is befolyásolhatja, nem csak a civil szervezetek, hanem az egész ország szintjén.
A Törvény kockázatai
Összefoglalva, a törvényjavaslat számos jelentős jogi kockázatot rejt magában. Elsőként említendő a jogbiztonság gyengülése a homályos fogalmak és a széles mérlegelési jogkör miatt. Másodszor, a szankciók aránytalansága (25-szörös bírság) és a jogorvoslati lehetőségek korlátozottsága alapjogi aggályokat vet fel. Harmadik kockázatként a nemzetközi és uniós joggal való összeütközés jelentkezik, ami kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet. Negyedik szempontként a civil szervezetek működésének ellehetetlenülése, különösen a forrásbevonás területén okozhat problémákat. Végül a kiemelt közszereplői státusz és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség indokolatlan beavatkozást jelenthet a személyiségi jogokba. Ezek a kockázatok együttesen komoly jogi bizonytalanságot teremthetnek az érintett szervezetek számára.
