Nincs is jobb annál, mint egy jó célért másokkal együtt, egy csapatban, közösen dolgozni, és a lehető legtöbbet tenni önzetlenül, egy jó ügy szolgálatában. A közös munka keretének jogi formája pedig általában valamilyen civil szervezet, például egy egyesület vagy alapítvány, hiszen ezeknek a szervezeteknek a célja valamilyen, a tagok vagy az alapítók által meghatározott cél érdekében végzett tevékenység, oly módon, hogy ezért a tagok ellenszolgáltatásban nem részesülnek, és munkájukkal nem szerezhetnek vagyont a saját részükre. A civil szervezetek alapítása ráadásul jó alkalom arra is, hogy másokkal is megismertessük azt a célt, melyért dolgozunk, ezáltal egyre többen csatlakozhatnak a közös munkához vagy anyagilag támogathatják azt. Az alábbiakban a legnépszerűbb civil szervezeti formák – az egyesület, a sportegyesület és az alapítvány – alapításának legfontosabb szabályait ismertetjük.
Az egyesület alapításának feltételei
Egyesületet legalább 10 fő hozhat létre úgy, hogy ez a 10 alapító tag a szervezet megalakulását kimondja, alapszabályát megállapítja és ügyintéző, képviseleti szervét megválasztja. Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges. Ha tehát adott 10 olyan ember, akik meghatároznak egy általuk elérni kívánt közös célt, melyért dolgozni szeretnének, elfogadják az egyesület alapszabályát, akkor ezt követően kérhetik az egyesületnek a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzését, a bejegyzés után pedig az egyesület megkezdheti a működését.
Kik lehetnek az egyesület tagjai?
Egy egyesületnél lehetőség van többféle tagsági viszony létrehozására, attól függően, hogy ki mennyire szeretne részt venni az egyesület munkájában. Az egyes „tagsági formák” jogai és kötelezettségei különbözőek.
Az egyesület rendes tagjai azok a tagok, akik teljes mértékben részt szeretnének venni az egyesület életében, így minden olyan jog és kötelezettség megilleti, illetve terheli őket, amelyet a jogszabály és az egyesület alapszabálya a tagok számára meghatároz. Ha azonban valaki nem kíván részt venni az egyesületi munkában, hanem csak anyagi támogatást szeretne nyújtani az egyesület céljainak eléréséhez, akkor pártoló taggá válhat, ha ilyen tagsági forma létrehozását az alapszabály lehetővé teszi. Végezetül pedig egy egyesületben lehetőség van arra is, hogy olyan személyeket, akiknek korábbi tevékenysége az egyesület célja szempontjából példaértékűnek tekintendő, az egyesület tiszteletbeli tagnak válasszon meg. A pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok csak tanácskozási joggal vehetnek részt az egyesület szerveinek ülésén (de például nem szavazhatnak), továbbá vezető tisztségviselővé sem választhatók.
A tagok jogai és kötelezettségei
A tag részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, választhat és választható az egyesület szerveibe, továbbá köteles eleget tenni az alapszabályban foglalt kötelességeinek. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetőek.
A tagot szavazásra nem lehet kötelezni, mert a szavazás, mint az egyesület életében való részvétel, a tag joga, és nem kötelessége. Az egyesületi tagok egyenlő szavazati joggal rendelkeznek. A szavazati jogot nem lehet életkor szerint korlátozni, tehát a 18 év alatti tagok is szavazhatnak. A szavazati jogot nem lehet a tagdíj mértékéhez kötni, ha a tagdíj mértéke különböző, akkor is csak azonos mértékű szavazati jogok lehetnek.
A tag az egyesület szervezeteibe választható. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A tag kötelessége a tagdíj fizetése, amely az egyesület egyfajta bevételi forrása. A tag további fontos joga, hogy a szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.
Mi az a sportegyesület?
A sportegyesület olyan speciális egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye.
A sportegyesület működését nem csupán a civiltörvény, hanem a sportról szóló 2004. évi I. törvény is szabályozza, ennek megfelelően az egyesületek általános szabályaihoz képest néhány speciális előírást is figyelembe kell venni. A sportegyesületnél például az egyesületi közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalni a következő év pénzügyi tervét, illetve el kell fogadni az előző év pénzügyi tervéről szóló beszámolót. Továbbá a sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat.
Alapítvány alapítása – miben más, mint egy egyesület?
Mind az egyesület, mind az alapítvány egy civil szervezeti forma, tehát a szervezet célja nem a gazdasági tevékenység, hanem valamilyen „jó ügy” szolgálata. Különbség azonban, hogy míg egy egyesületben a tagok közösen dolgoznak az általuk meghatározott célért, addig az alapítványt akár egy személy is létrehozhatja. Amíg azonban az egyesületi tagoknak nem kell már alapításkor jelentős vagyon rendelkezésre bocsátásával biztosítaniuk az egyesület működését, a vagyon az alapítványnál elengedhetetlen.
A Polgári Törvénykönyv meghatározása szerint az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.
Alapítvány írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető. Ilyen esetben a végintézkedésnek tartalmaznia kell az alapító okirat tartalmi elemeit. Írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány esetén az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt a kuratórium tagjának kijelölt személy köteles eljárni. Ha a nyilvántartásba vétel iránt egyik kuratóriumi tagnak kijelölt személy sem intézkedik, a nyilvántartó bíróság által kijelölt ügygondnok jár el. A végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány a nyilvántartásba vétellel az alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
Alapítvány létesítését az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti. Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt alapítvány tételére irányuló kötelezettséggel terheli. A meghagyásban meg kell határozni a létesítendő alapítvány célját és vagyonát, valamint ki kell jelölni azt a személyt, aki az alapítvány létrehozását követelheti. Ha a meghagyást annak kötelezettje felszólítás ellenére nem teljesíti, az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróságtól kérheti az alapítvány alapító okiratának ítélettel történő pótlását és az örökös vagy a hagyományos kötelezését az alapítványi vagyon szolgáltatására. Az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróság határozata alapján kérheti a nyilvántartó bíróságtól az alapítvány nyilvántartásba vételét.
***
Egyszerűnek hangzik? Elsőre talán igen, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy megfelelő jogi iránymutatás hiányában nem érdemes belevágni az egyesület vagy alapítvány alapítással kapcsolatos dokumentumok elkészítésébe, ugyanis a bíróság azokat nem fogja elfogadni, és így a bejegyzés megtörténte időben jelentősen elhúzódhat.
Miben segíthet egy ügyvéd?
Az egyesület alapszabályában, illetve az alapítvány alapító okiratában nem csupán a szervezetek nevét, tagjait vagy alapítóját, és az elérendő célt kell meghatározni, hanem a cél megvalósításával, a szervezet tevékenységével és vagyonával, illetve a jogszerű működéssel kapcsolatosan számos olyan kérdést, amelyet laikusként nem könnyű jól megfogalmazni. Ezért az a legcélszerűbb, ha már alapítás előtt megkeressük azt a civil szervezetek alapításában kellő gyakorlattal rendelkező ügyvédet, aki segít nekünk formába önteni az általunk megfogalmazott célt a megfelelő szervezeti forma kiválasztásával, és az alapításhoz szükséges dokumentumok elkészítésével.
Nem árt, ha tudjuk, hogy az adminisztratív teendők nem merülnek ki az alapszabály illetve az alapító okirat megfogalmazásában, emellett számos más dokumentumot is el kell készíteni, illetve maga a nyilvántartásba vétel folyamata is rengeteg papírmunkával jár: el kell készíteni például a tisztségviselők tisztséget elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatát, a székhely használatát igazoló okiratot, illetve ki kell tölteni a bírósági bejegyzéshez szükséges formanyomtatványt is. Ahhoz, hogy mindezeknek a dokumentumoknak a kitöltése szabályszerűen történjen, szintén hasznos, ha ügyvédi segítségért folyamodunk.
