Tartalomjegyzék
A rövid válasz: igen, de nem automatikusan és nem feltétlenül a teljes összeget. A magyar jogrendszer (Polgári Törvénykönyv) a hibás teljesítés fogalmára épít, amely meghatározza a lépcsőzetes igényérvényesítést.
Íme a folyamat és a lehetőségek pontról pontra:
- Hibás teljesítés megállapítása
Ahhoz, hogy az ügyfél bármit visszakérhessen, bizonyítania kell, hogy a szolgáltatás nem felelt meg a szerződésben vállaltaknak vagy a jogszabályi előírásoknak a teljesítés időpontjában.
- Fontos: Ha a szolgáltató bizonyítja, hogy a hiba az ügyfél utasításaiból vagy az általa átadott anyagokból eredt, mentesülhet a felelősség alól.
- Elsődleges igények: Javítás vagy Újra teljesítés
A jog nem engedi, hogy az ügyfél rögtön a pénz után nyúljon. Első körben a szolgáltatónak lehetőséget kell adni a hiba korrigálására:
- Kijavítás: A meglévő munka hibáinak orvoslása.
- Kicserélés (Újra teljesítés): Ha a javítás nem lehetséges, a szolgáltatást újra el kell végezni.
- Kivétel: Ha a javítás lehetetlen, vagy a szolgáltatónak aránytalan többletköltséget okozna, átugorhatunk a következő szintre.
- Másodlagos igények: Árleszállítás
Ha a szolgáltató nem vállalja a javítást, vagy nem tudja azt ésszerű határidőn belül elvégezni, az ügyfél igényelhet arányos árleszállítást.
- Ez azt jelenti, hogy az ügyfél megtartja a „hibás” eredményt, de a hiba mértékével csökkentett díjat fizeti meg (vagy kapja vissza).
- Példa: Egy nem tökéletesen sikerült festés esetén a megrendelő alkut kérhet a munkadíjból a esztétikai hiba miatt.
- A végső megoldás: Szerződés felbontása (Elállás)
A teljes vételár visszakérése csak akkor lehetséges, ha az ügyfél eláll a szerződéstől. Ennek szigorú feltételei vannak:
- Csak akkor alkalmazható, ha a hiba jelentős. Jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak.
- Elállás esetén a szerződés megszűnik, és a már kifizetett díj visszajár, de az ügyfélnek is vissza kell adnia azt, amit kapott (ha a szolgáltatás jellege ezt lehetővé teszi).
