Hogyan válik egy cég fizetésképtelenné?
2018-11-06
Eljárás a bíróság előtt – hasznos tanácsok tapasztalatlan pereskedőknek
2018-11-20

Végrehajtás – de nem mindegy, hogyan? Adósi jogok a végrehajtási eljárásban

Előfordul, hogy valaki nehéz helyzetbe kerül, és nem tudja megfizetni esedékes tartozását, a hitelező pedig nem vár, hanem megindítja a végrehajtást. Adósként egy végrehajtási eljárás nagyon kellemetlen, és sokszor kilátástalan helyzetnek is tűnik, fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az adósokat is számos jog illeti meg a végrehajtási eljárás során. A végrehajtási törvény ugyanis sok olyan rendelkezést is tartalmaz, amely az adósok érdekeit védi, illetve helyzetüket igyekszik könnyebbé tenni.

 

Tájékoztatáshoz való jog

 

Az első lépés, hogy az adós tisztában legyen azzal, hogy végrehajtási eljárás folyik ellene. A végrehajtó köteles postán kézbesíteni az adósok részére a végrehajtási lapot, amely tartalmaz a végrehajtással kapcsolatosan minden fontosabb adatot: ki és miért kezdeményezett velük szemben végrehajtást, és milyen összegre. A követelés összegénél az érvényesíteni kívánt kamatot és egyéb költségeket is meg kell jelölni. Amennyiben a végrehajtást kérő kéri, arra is van lehetőség, hogy a végrehajtó személyesen vigye ki az adós címére a végrehajtási lapot, és úgy adja át.

 

Amennyiben végrehajtási lapot kapunk kézhez, adósként az elsődleges teendőnk, hogy kiderítsük, milyen követelést igyekeznek tőlünk behajtani. Ha ugyanis a végrehajtási eljárást fizetési meghagyásos eljárás előzte meg, de erről nekünk nem volt tudomásunk, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül is élhetünk ellentmondással. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha biztosak vagyunk benne, hogy még „véletlenül sem” vettük át korábban a fizetési meghagyást tartalmazó levelet.

 

A végrehajtást kérő személyéről és a követelés összegéről az eljáró végrehajtó is tájékoztatást tud adni. Minden végrehajtónak van telefonos, illetve személyes ügyfélfogadási ideje, így ne féljünk felkeresni a végrehajtót, ha tisztázni szeretnénk, milyen összeget követelnek tőlünk és milyen lépések várhatók az eljárásban.

 

Behajtási sorrend

 

Fontos tudni, hogy végrehajtási eljárásban a tartozást elsősorban az adós munkabéréből való letiltással, illetve a bankszámláján lévő pénz lefoglalásával kell behajtani. Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.

 

Fontos szabály tehát, hogy az adós ingatlanának árverésére csak úgymond végső esetben kerülhet sor. Különösen igaz ez akkor, ha a követelés összege, amely miatt a végrehajtás indult, viszonylag alacsonyabb, nem éri el az 1 millió forintot. Ha az adóssal szemben indított végrehajtás során behajtandó tőkekövetelés – több követelés esetén az összes tőkekövetelés – összege nem haladja meg az 500.000 Ft-ot vagy pedig nem haladja meg az 1 millió Ft-ot és egyéb követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára, csak akkor lehet elárverezni az ingatlant, ha az előzőleg az adós részére biztosított részletfizetés feltételeit az adós nem teljesítette.

 

 

A részletfizetés szabályai

 

Adósként tudnunk kell, hogy bármilyen esetben lehetőségünk van részletfizetést kérni, de ennek feltételei eltérőek lehetnek attól függően, hogy milyen összegű tartozásról van szó, illetve hogy magánszemélynek, vagy jogi személynek tartozunk-e. Részletfizetést kérhetünk a végrehajtótól, vagy közvetlenül a végrehajtást kérő hitelezőtől is.

 

Ha a velünk szembeni követelések összege nem haladja meg az 500.000 Ft-ot, vagy az 1 millió Ft-ot úgy, hogy az egyik követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve, a végrehajtó köteles számunkra részletfizetést adni, mielőtt ingatlan árverésre kerülne sor. Ilyen esetben ha a végrehajtást kérő magánszemély, 6 havi, ha pedig jogi személy, 12 havi részletfizetést kell biztosítania a végrehajtónak oly módon, hogy a tartozást havi egyenlő részletekben kell megfizetni. Árverésre pedig csak akkor kerülhet sor, ha a részletfizetési feltételeknek nem teszünk eleget. A részletfizetés engedélyezésével szemben ebben az esetben a végrehajtást kérő sem tehet semmit, mivel ennek biztosítása a törvény szerint kötelező.

 

Ha az adós a követelés egy részét megfizeti, a végrehajtó az adós kérelmére részletfizetést biztosíthat akkor is, ha nem a fentiek szerinti alacsonyabb összegű tartozásról van szó. Kivétel ez alól, ha valakinek adótartozása, vagy adók módjára behajtható köztartozása van – ilyen esetben ugyanis szó sem lehet részletfizetésről. A „követelés egy részének megfizetése” szófordulat bármilyen összeget takarhat, akár néhány tízezer forintot is, hiszen a részletfizetési kérelem előterjesztésekor csak a fizetési hajlandóságot kell ezzel igazolni.

 

A végrehajtó bármilyen összegben, bármilyen időtartamban megállapíthat részletfizetést, az erről szóló jegyzőkönyvet azonban meg kell küldenie a végrehajtást kérőnek úgymond „jóváhagyásra”. Ha a végrehajtást kérő 15 napon belül semmilyen észrevételt nem tesz a jegyzőkönyvre, akkor a részletfizetési feltételeket az ő részéről elfogadottnak kell tekinteni.

 

A legjobb eset tehát az, ha a végrehajtást kérő semmilyen észrevételt nem tesz, előfordul azonban, hogy kéri a részletfizetés feltételeinek megváltoztatását, vagy a részletfizetés visszavonását. A végrehajtó azonban csak akkor vonja vissza a részletfizetési kedvezményt, ha

  • tartásdíj vagy munkabér követelésről van szó (ez a végrehajtás tárgya)
  • a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy a részletfizetés a létfenntartását veszélyezteti
  • a jogi személy végrehajtást kérő felszámolás alatt áll.

 

Minden más esetben a végrehajtást kérő mindössze a részletek összegére és azok számára vonatkozóan tehet észrevételt, de nem kérheti azt, hogy a végrehajtó ne adjon az adósnak részletfizetést. A végrehajtó pedig magánszemély végrehajtást kérő esetén 6 havi időtartamra, jogi személy végrehajtást kérő esetén pedig 12 havi időtartamra csökkentheti a részletfizetés idejét.

 

Ha meghalt az adós

 

Előfordul, hogy valamelyik családtagunk ellen indítanak végrehajtást, aki már évek óta meghalt. Fontos tudni, hogy ilyen esetben csak bizonyos korlátok között vagyunk kötelesek helytállni a tartozásért, tehát ne ijedjünk meg egyből, ha megkeres minket a bank, hogy behajtsa rajtunk a nagymama több millió forintra duzzadt hitelkártya tartozását. Örökösként ugyanis csak a hagyaték erejéig felelünk az örökhagyó tartozásaiért, tehát ha a nagyi nem hagyott ránk semmit, nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk a bank követelését.

 

Adósi ügygondnok

 

Sokan bíznak abban, hogy ha elhagyják az országot, akkor megszűnik a velük szembeni végrehajtás, és megszabadulnak tartozásaiktól. Ha azonban valaki lefoglalható ingó vagy ingatlan vagyont hagy maga után, arra akkor is folytatható a végrehajtás, ha az illető adós nincs az országban, vagy holléte egyszerűen ismeretlen. Ilyenkor ugyanis a végrehajtó ügygondnokot rendel ki az adós részére – amelynek költségét a végrehajtást kérő fizeti, természetesen – és a továbbiakban ez az ügygondnok lesz az „adós”, ő gyakorolhatja az adósi jogokat, ha akarja.

 

Ha nincs lefoglalható vagyon, akkor a végrehajtási eljárás behajthatatlanság miatt szünetel, akár ismert az adós lakóhelye, akár ismeretlen helyen tartózkodik. Az eljárás szünetelése 5 évig tart – ez idő alatt csak akkor indul újra, ha alaposan feltételezhető, hogy lefoglalható vagyontárgy került elő. 5 év szünetelés után az eljárás megszűnik.

 

Végrehajtási kifogás

 

Ha úgy érezzük, hogy a végrehajtó intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása a végrehajtási eljárás szabályait, vagy adósi jogainkat lényegesen sértette, végrehajtási kifogást nyújthatunk be az illetékes bírósághoz (ez a végrehajtó székhelye szerinti járásbíróság). A végrehajtási kifogást a végrehajtónak kell elküldenünk postán (vagy átadnunk személyesen), de az iratot a bíróságnak kell címezni. A végrehajtási kifogás benyújtására a végrehajtó intézkedésétől számított 15 nap áll rendelkezésünkre. A végrehajtási kifogás benyújtásakor illetéket is kell fizetnünk, melynek mértéke 15.000 Ft.

 

Amennyiben ingatlan foglalás történt, és az ingatlan árverése várható, a végrehajtó köteles közölni, hogy milyen becsértéken fogja azt árverezni. A becsérték megállapításakor a végrehajtó a hasonló jellegű ingatlanok értékéből indul ki, de előfordulhat, hogy nagyon mellélő, és úgy gondoljuk, az ingatlanunk sokkal többet ér. Ilyenkor is érdemes végrehajtási kifogást benyújtani, és kérni a bíróságtól, hogy az ingatlan értékét ingatlanforgalmi szakértő állapítsa meg.

­­­­­­

 

***

Egy végrehajtási eljárás tehát sohasem kellemes, viszont tudnunk kell, hogy a törvény ilyenkor is számos jogot biztosít az adósok részére. Az adósi jogokról sok esetben maguk a végrehajtók is tájékoztatást adnak, nem árt azonban magunknak is tisztában lenni azzal, mit tehet a végrehajtó és mit nem, így időben benyújthatjuk a szükséges jogorvoslatot. Egy megbízható, követeléskezelési ügyekben jártas ügyvéd pedig sokat segíthet abban, hogy jogainkat megfelelően gyakorolhassuk.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest