Új év, új szabályok – Mi változik 2018-ban?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

 

Minden év elején számos új jogszabály lép hatályba, amelyek változást hoznak mindennapi életünkben. A 2018-as évben még a szokásosnál is több újdonsággal kell számolnunk, hiszen olyan hosszú ideje hatályban lévő, jelentős törvények változtak meg, mint a Polgári Perrendtartás, vagy a büntetőeljárást szabályozó törvény. Jogászként számos változásra kell felkészülnünk, az alábbiakban azonban csak azokat az újításokat ismertetjük röviden, amelyek mindannyiunk életére hatással lehetnek.

 

Anyasági, gyermekgondozási támogatások

 

Az anyasági támogatás kapcsán a legjelentősebb változás, hogy 2018. január 1-jétől bővül a támogatásra jogosultak köre. Azaz anyasági támogatást kaphat a nem Magyarország területén élő, külföldön született, magyar állampolgárságú gyerek anyja vagy gyámja is, és a határon túli magyaroknak is járhat, ha van magyar igazolványuk. Az anyasági támogatás egy egyszeri összeg, amelyet a szülést követő hat hónapon belül kell igényelni. 2018-tól kibővül a csecsemőgondozási díjra jogosultak köre is, a csecsemőt gondozó vér szerinti apa is megkaphatja ezt a támogatást, ha a vér szerinti anya szülői felügyeleti joga megszűnt.

 

Megváltoznak a diplomás gyermekgondozási díj szabályai is, ez a gyerek születésének napjától az eddigi egy év helyett a második születésnapig jár. A gyed maximális összege 2018-ban eléri a bruttó 193.200,- Ft-ot míg a diplomás gyed az alapképzésben résztvevő hallgatóknál 96.600,- Ft-ra, a mesterképzésben résztvevőknél 126.350,- Ft-ra emelkedik.

 

Adózás

 

A személyi jövedelemadó szempontjából a legfontosabb változás, hogy 2018-ban megszűnik a munkáltatói adómegállapítás lehetősége, de a munkáltatók már a 2017-es évre vonatkozóan sem készíthetik el a munkavállalóik adóelszámolását. Ezentúl magánszemélyként két lehetőségünk van: vagy magunk állapítjuk meg a személyi jövedelemadónkat, önadózással, vagy pedig az adóhatóság által adott adóbevallási tervezetet használjuk. Mivel ez utóbbi lehetőség minimálisra csökkenti a hibázás esélyét, ezért várhatóan a legtöbben ezt választják majd.

 

 

Egyes szolgáltatások után fizetendő áfa is csökkenni fog, tehát ezeket a szolgáltatásokat olcsóbban vehetjük majd igénybe. Az internet áfája például 2018-ban már csak 5% lesz, de csökken az éttermi szolgáltatások áfája is, szintén 5%-ra, így olcsóbban ehetünk majd étteremben is.

 

A munkáltató által adható adómentes juttatások között új elemként megjelenik a diákhitel-törlesztési támogatás, amely a törlesztőrészlet erejéig, de legfeljebb havi 27.600,- Ft-ig adható adómentesen, és a munkavállalónak igazolnia kell mind a hitel fennállását, mind a havi törlesztések teljesítését.

 

A hosszú távra ingatlant bérbeadók jobban járnak 2018-ban, ugyanis már senkinek nem kell ingatlan-bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni.

 

Munkajogi változások

 

Ebben az évben is emelkedik a kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér összege. 2018. január 1-től a minimálbér bruttó 138.000,- Ft-ra, a szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak részére fizetendő minimálbér (szakmunkás minimálbér) pedig bruttó 180.500,- Ft-ra emelkedik. Nettóban ez 91.770,- Ft-ot, illetve 123.643,- Ft-ot jelent majd.

 

A megváltozott munkaképességű vagy várandós munkavállalók számára a korábbi szabályok szerint elsősorban más, az egészségi állapotuknak megfelelő munkakört kellett felajánlani, ha pedig ilyen nem volt, fel kellett őket menteni a munkavégzés alól. A 2018-tól hatályos módosítás szerint azonban először azt kell megvizsgálni, hogy az általuk korábban betöltött munkakör nem alakítható-e át az egészségi állapotuknak megfelelően, és ha ez nem lehetséges, csak akkor lehet részükre új pozíciót felajánlani.

 

A minimálbér emelkedésével a táppénz összege is módosul 2018-ban. A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a. Azonban létezik egy meghatározott napi maximuma: nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét. Vagyis ebben az esetben a táppénz napi összege 2018-ban legfeljebb 9.180,- Ft lesz.

 

Cégkapu

 

2018. január 1-től a cégek számára kötelező a cégkapu használata, amely hasonló funkciójú, mint az ügyfélkapu, csak cégek számára készült. A cégkapu lényegében egy elektronikus elérhetőséget és egy elektronikus tárhelyet jelent a regisztrált cégek számára – a cégek a cégkapun keresztül fogadhatják hivatalos leveleiket, illetve levelezhetnek azokkal a hatóságokkal, amelyek szintén már átálltak az elektronikus kommunikációra (például az adóhatóság). Emellett a cégkapu ügyintézésre is alkalmas, a cégek ugyanis ezen keresztül intézhetik például bírósági, adó-, vagy ingatlan-nyilvántartási ügyeiket. Tekintettel azonban arra, hogy a cégkapu rendszere még új, és egyes esetekben problémás lehet annak használata, egyes hatóságok átmenetileg felmentést adtak a cégeknek a cégkapu használata alól – erre vonatkozóan érdemes folyamatosan nyomon követni a híradásokat.

 

A polgári perek változásai

 

Mint ahogyan arra fentebb már utaltunk, jelentős változást hoz az új év azáltal, hogy a több, mint 50 éve hatályban lévő polgári eljárási törvény helyett idéntől már új eljárási szabályokat kell alkalmazni. Az új törvény legfontosabb változása, hogy az eljárásokat két részre bontja: lesz egy per előkészítő, és egy tárgyalási szakasz. Az előkészítő szakaszban kell benyújtani a keresetlevelet, és minden bizonyítékot, amelyre a perben hivatkozni akarunk majd. A tárgyaláson már hiába jut eszünkbe egy új tanú, vagy egy új irat, amit becsatolnánk, erre nem lesz lehetőségünk. Ez pedig azt jelenti, hogy alaposan fel kell készülnünk akkor, ha valakivel szemben pert akarunk indítani, és előre össze kell szednünk minden bizonyítékot, illetve ki kell találnunk a taktikát.

 

Ha ellenünk pereskednek, akkor sem szabad a helyzetet félvállról vennünk. Ugyanis amennyiben nem teszünk semmit, nem nyújtunk be ellenkérelmet, a bíróság kötelezően bírósági meghagyást fog kibocsátani velünk szemben. Ez azt jelenti, hogy a bíróság mindenfajta vizsgálat nélkül megítéli a felperesnek azt, amit a keresetében kért, hiszen ha mi nem nyilatkozunk arról, hogy ez jogtalan, tehát nem adtunk be ellenkérelmet, ezt úgy kell tekinteni, mintha a felperessel egyetértenénk. Emellett alperesként is kötnek minket az új, szigorúbb szabályok és határidők. A kereset kézbesítésétől számított 45 napunk van arra, hogy ellenkérelmet nyújtsunk be, és ugyanúgy csak a per előkészítő szakaszában jelölhetünk meg bizonyítékokat, mintha felperesek lennénk.

 

A per előkészítő szakasza azt a célt szolgálja, hogy a bíró tisztába kerüljön azzal, hogy ki mit állít, és ki mit kér. Az előkészítés írásban zajlik, azonban ez sem tarthat a végtelenségig: csupán két iratot adhat be a felperes és kettőt az alperes, meghatározott határidőben, ennél többet pedig csak akkor, ha azt a bíróság elrendeli. Az előkészítés után jön a tárgyalás, ami továbbra is szóban, személyesen a bíróság előtt zajlik, ekkor azonban újdonságokat már nem lehet előhozni. Ha például az előkészítő szakaszban indítványozott szakértő nem arra az eredményre jutott, amit mi szerettünk volna, nem kérhetünk másikat, és ha a másik fél olyan érvet hoz fel, amelyre nem voltunk előre felkészülve, akkor sem gondolkodhatunk új bizonyíték beadásán. A tárgyaláson tehát a bíró csupán megvizsgálja és mérlegeli az előkészítő szakaszban előadottakat, és ennek alapján hoz ítéletet.

 

A két részre osztott eljárás célja, hogy lerövidítse a pereket – sokszor látunk ugyanis olyat, hogy az egyik fél egy évek óta húzódó perben például a második év vége felé indítványozza új tanú meghallgatását, amellyel csak tovább húzódik az eljárás. A szigorúbb szabályok ugyanakkor azzal a következménnyel járnak, hogy jogi szakértelem nélkül a pereskedés nagyon megnehezül.

 

Habár az új törvény maga is megnöveli azoknak az eljárásoknak a számát, ahol kötelező lesz az ügyvéd, nem lehet önállóan eljárni, de mi magunk is azt javasoljuk, hogy az új eljárás bonyolultsága és összetettsége érdekében perindítás előtt mindenképpen kérjék ki jogi képviselő véleményét, illetve segítségét. Számos olyan szabály van ugyanis, amelynek megszegése rendbírságot vonhat maga után, illetve ha megfelelő időben nem nyilatkozunk valamiről vagy nem nyújtunk be valamilyen iratot, akkor ezt később már nem tehetjük meg, amely a per elvesztésének következményével járhat. Ezért hasznos, ha az ügyvédünk tanácsot tud adni ezekben a kérdésekben. A törvény szerint egyébként törvényszéken csak jogi képviselővel lehet eljárni, a helyi bíróságokon azonban ügyvéd nélkül is pereskedhetünk. Fontos tudni, hogy az új szabályokat csak a 2018. január 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni.

 

A büntetőeljárások változásai

 

Az új büntetőeljárási törvény nem hoz olyan alapvető, az eljárások egészét érintő változásokat, mint amelyek a polgári perekben lesznek, csupán úgy foglalhatjuk össze, hogy új lehetőségek kerültek bele a törvénybe, mint például a gyanúsított egyezségkötési lehetősége az ügyésszel a vádemelés előtt, illetve már meglévő dolgok változnak, például az ülnöki rendszer lényegében megszűnik. Ülnökök ezentúl csak a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban, valamint a katonai büntetőeljárásban vesznek részt. Az elsőfokú eljárásban általában csak egy bíró jár el, akinek azonban megvan a lehetősége arra, hogy ha indokoltnak tartja, meghatározott szempontok alapján tanácsot alakítson.

 

Lényeges újítás a gyanúsított egyezségkötési lehetősége. Ez azt jelenti, hogy mind a gyanúsított vagy védője, mind az ügyész kezdeményezheti az egyezségkötést a bűnösség beismeréséről és ennek következményeiről még a vádemelés előtt. Maga a cselekmény tényállása, illetve annak büntetőjogi minősítése nem lehet az egyezség tárgya, csupán a következményekről lehet egyeztetést folytatni. Tehát ha valaki rablást követett el, akkor nem alkudozhat arról, hogy csupán lopást állapítsanak meg (a rablás többlet eleme, amely miatt súlyosabban büntetik, a dolog elvétele érdekében tanúsított erőszakos fellépés). Arról azonban, hogy a gyanúsított milyen büntetést kapjon, már lehet egyeztetni. Ha létrejön az egyezség, a bíróság csaj egyezség törvényességét vizsgálhatja, annak tartalmát nem változtathatja meg, az egyezséget csupán jóváhagyhatja, vagy elutasíthatja.

 

 

A fentiekben tehát igyekeztünk röviden összefoglalni a legjelentősebb változásokat, de emellett természetesen még számos speciális jogszabály tartalmaz újítást (különösen az adótörvények). Sajnos a törvényalkotók minden igyekezetük mellett sem mindig tudják úgy megfogalmazni a szabályokat, hogy az a hétköznapi ember számára is érhető legyen, ezért ha kétségünk támad, mindenképpen kérjük ki hozzáértő jogi szakember véleményét.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest