A törlesztési moratórium részletszabályai

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

A koronavírus okozta válsághelyzetben sokan veszítették el a munkájukat már szinte az első hetekben, és mindaddig, míg nem indul újra az ország, sok embernek a mindennapi létszükségleti termékek beszerzése is nehézséget okoz. Egy ilyen helyzetben természetes, hogy sokan másodlagos prioritásnak tekintik a fennálló hitelek, lízing díjak törlesztését, hiszen a legfontosabb, hogy élelmiszerre elegendő pénz maradjon. A családok terheinek könnyítése, a mindennapi megélhetés elősegítése érdekében döntött a Kormány arról, hogy a korábban felvett hitelek esetében törlesztési moratóriumot biztosít, oly módon, hogy a moratórium időszakának lejártával sem emelkedik majd a törlesztőrészlet. Az alábbiakban a törlesztési moratóriumra vonatkozó legfontosabb kérdéseket és válaszokat foglaltuk össze.

 

Mit jelent pontosan a törlesztési moratórium?

 

A Kormány a 47/2020 (III.18.) számú rendeletével döntött arról, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatt „az  adósnak a  hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a  továbbiakban: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az  adós a  szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium).” A rendelet szövegéből tehát az következik, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt sem fennálló hitelünkből sem tőkét, sem kamatot, sem díjakat (pl. kezelési költség) nem kell fizetnünk. Nem vonatkozik ugyanakkor a moratórium a hitelező által felszámítható egyéb költségekre.

 

Ki veheti igénybe a törlesztési moratórium lehetőségét?

 

A törlesztési moratórium a rendelet megfogalmazása szerint a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésekre, illetve pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik. A törlesztési moratórium mind a lakossági ügyfeleket, mind a vállalati ügyfeleket megilleti. 

A kedvezmény ugyanakkor nem vonatkozik a már felmondott kölcsönszerződésekre, mivel a jogalkotó célja az volt, hogy a járvány miatt nehéz helyzetbe került személyeket és vállalkozásokat támogassa.

 

Hogyan vehető igénybe a törlesztési moratórium?

 

A törlesztési moratórium a 2020. március 18. napján 24 órakor fennálló – tehát nem felmondott – szerződések alapján már folyósított kölcsönökre vonatkozik, és 2020. december 31. napjáig tart, ezen időpont azonban a kormány rendeletével később meghosszabbítható. Mivel kötelező érvényű jogszabályról, tehát rendeletről van szó, ezért minden szerződésre alkalmazni kell, anélkül, hogy azt valaki külön kérné. Annak érdekében tehát, hogy részesülhessünk a törlesztési moratórium kedvezményéből, nem kell külön kérelmet benyújtanunk a bankunkhoz, senki nem fog fizetési felszólítást küldeni, felmondással és végrehajtással fenyegetni, ha pár hónapig egyszerűen nem fizetünk.

 

Mi történik a törlesztési moratórium alatt felhalmozott tartozással?

 

A törlesztési moratórium lényege nem csupán az, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfelek esetén ne kerüljön sor a szerződések tömeges felmondására, mint ahogyan az a devizahitel válság idején történt, hanem az is, hogy a moratórium lejártát követően az adósok ne kerüljenek nehezebb helyzetbe azáltal, hogy az eredetileg megállapított törlesztőrészletek mellett a moratórium időszaka alatt felszámított tartozást is fizetniük kell. Ezért van néhány szigorú szabály, amelyet a bankoknak be kell tartaniuk azután, ha lejár a törlesztési moratórium:

 

  1. A moratórium időszaka nem késedelmi időszak. Tehát amiatt, hogy valaki ez idő alatt nem fizet, nem számítható fel késedelmi kamat.
  2. A moratórium lejártát követően a törlesztőrészlet nem emelkedhet a korábbi törlesztőrészlethez képest. Ezért a szerződések futamideje a hiteltörlesztési moratórium lejárata (2020. december 31.) után úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a hiteltörlesztési moratórium alatt felhalmozódott, részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. A futamidő a hiteltörlesztési moratórium időszakához képest hosszabb időtartamban is meghosszabbításra kerülhet. Ez tehát azt jelenti, hogy elképzelhető, hogy valaki csak 10 hónapra vette igénybe a moratórium lehetőségét, azonban a bank – annak érdekében, hogy a törlesztőrészletei ne emelkedjenek – a szerződés futamidejét nem 10 hónappal, hanem mondjuk 1 évvel vagy annál hosszabb idővel hosszabbítja meg.

 

Mi tehetek, ha mégis inkább törlesztenék?

 

Mivel a törlesztési moratórium mindenkit automatikusan megillet, ezért arról, ha ezzel a lehetőséggel inkább mégsem szeretnénk élni, a bankok általában külön nyilatkozatot kérnek. Van olyan bank, amelyik a törlesztés folytatását a havonta esedékes időpontokban automatikusan akként értelmezi, hogy az adós nem kíván élni a törlesztés felfüggesztésének lehetőségével, van azonban olyan bank is, amely az általa közzétett nyilatkozat formanyomtatvány kitöltését és benyújtását követően biztosítja csak a hiteltörlesztés további fizetésének lehetőségét. Az MNB értelmezése alapján, ahol a befizetés közvetlenül egy hitel elszámolási számlára történik, azt ráutaló magatartásnak kell tekinteni és hónapról hónapra ezzel jelezheti az ügyfél, hogy nem kíván élni a moratóriummal. Ahol azonban a kölcsön fizetése csoportos beszedéssel történik, vagy az ügyfél bakszámlájáról szedi be a hitelező a kölcsönt, ott elvárt a külön nyilatkozat, mivel a pénz bankszámlán történő elhelyezését nem lehet automatikusan a kölcsön törlesztésére irányuló szándéknak tekinteni.

Szintén MNB-s elvárás, hogy késedelmes teljesítés esetén – tehát, ha az ügyfél teljesít, de nem az esedékességi napon – a hitelező határidőben teljesítettnek tekintse a befizetést.

 

Mi történik, ha később mégsem tudok fizetni?

 

Előfordulhat, hogy valaki a válság kezdetén úgy látta, hogy van még annyi tartaléka a családnak, hogy a mindennapi kiadások fedezése mellett a hitel törlesztésére is jut fedezet, de a több hónapja tartó munkanélküliség, és a munkába való visszatérés időpontjának bizonytalansága azt eredményezte, hogy mára már inkább szabadulna a törlesztési kötelezettség alól. Jó hír, hogy van megoldás, hiszen a moratórium időszaka alatt, azaz 2020. december 31-ig bármikor meggondolhatjuk magunkat: ha egyszer úgy nyilatkoztunk, hogy folytatjuk a törlesztést, később dönthetünk úgy is, hogy mégis felfüggesztjük, vagy ha pár hónapra felfüggesztettük a törlesztést, később is tehetünk nyilatkozatot arról, hogy a fizetést folytatni kívánjuk. 

 

A törlesztés későbbi felfüggesztése akár úgy is történhet, hogy az esedékesség időpontjában nem áll rendelkezésre megfelelő fedezet a hiteltörlesztési számlán: ebben az esetben a bank nyilvánvalóan nem fogja tudni levonni azt. Ez azonban – ha a moratórium időszaka alatt történik – nem minősül majd szerződésszegésnek.

 

Több hitelem van, az egyiket fizetném, a másikat nem

 

Jó hír azoknak, akiknek többféle hitele is van (pl. lakáshitel, autóhitel stb.), hogy nem kötelező ezeket egyféle módon kezelni. Dönthetünk tehát arról, hogy például a lakáshitelt inkább tovább fizetjük, míg az autóhitelt felfüggesztjük, vagy fordítva. Ez a szabály független attól, hogy ugyanannál a banknál vagy több különböző banknál vannak a hiteleink.

 

Lakás előtakarékossági szerződéssel kombinált hiteltörlesztés esetén szintén lehetőség van a hitel továbbfizetésére, illetve arra is, hogy az ügyfelek csak a megtakarítási részt (lakáskassza) fizessék tovább, a kamatok és egyéb díjak tekintetében pedig éljenek a moratórium lehetőségével. Lehetőség van arra 

 

Mi történik a hitelszerződések fedezetével?

 

A törlesztési moratóriumról szóló rendelet szerint a  szerződések teljesítési határidejének módosulása a  szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a hitelem törlesztési ideje meghosszabbodik, akkor például a hitelt biztosító kezesség is hosszabb ideig fog fennállni, hogy az igazodjon a törlesztés idejéhez.

 

Milyen szabályok vonatkoznak a hitelkártyákra?

 

Hitelkártyák esetén, mivel ebben az esetben is hitelszerződésről és hitelnyújtásról van szó, szintén lehet élni a törlesztési moratórium lehetőségével. Ha tehát a moratórium időszaka alatt egy adott hónapban kimerítettük a hitelkeretünket, de nem tudjuk visszafizetni, akkor bár kamatozik, de a kamatot nem kell megfizetnünk és a tőkét sem kell visszatörlesztenünk, ha nem tudjuk, továbbá a visszafizetési határidő elmulasztása miatt velünk szemben késedelmi kamat sem érvényesíthető. 

 

Néhány dolgot azonban fontos tudnunk: 

 

A hitelkártya használata csak akkor kamatmentes, ha a hitelkeretből elhasznált részt minden hónap X. napjáig (amelyet a szerződés határoz meg) maradéktalanul visszafizetjük a banknak. Ha ez nem történik meg, akkor a felhasznált összeg után kamatot kell fizetnünk, ha pedig egy adott hónapban a szerződés szerint elvárt minimális törlesztési összeget sem fizetjük vissza (ez nem a ténylegesen az adott hónapban felhasznált összeg, hanem annak csak bizonyos százaléka), akkor a bank már késedelmi kamatot is fel fog számítani. 

 

A fenti szabályt a törlesztési moratórium úgy módosítja, hogy késedelembe semmiképpen sem kerülhetünk, tehát késedelmi kamatot a bank nem fog felszámítani. A felhasznált, de vissza nem fizetett hitelkeret összege után azonban a bank minden hónapban felszámítja a kamatot, amely hitelkártyák esetében nem kevés – ezt a kamatot pedig a törlesztési moratórium lejárta után meg kell majd fizetnünk. 

 

És végezetül még egy fontos dolog, mellyel jó, ha tisztában vagyunk: ha egyszer elhasználtuk a hitelkártya keretünket, akkor a moratórium időszaka alatt ugyan a bank nem fog velünk szemben fellépni, a felhasznált hitelkeretet azonban nem tölti vissza, hogy azt minden hónapban újra használjuk, hiába van moratórium. Emellett ha most szeretnénk hitelkártyát vagy folyószámla hitelt igényelni, ne lepődjünk meg, ha lesz olyan bank, amelyik ezt a kérést most visszautasítja, hiszen a törlesztési moratórium bevezetése azzal a hátrányos következménnyel is járt, hogy egyes fedezet nélküli hitelek folyósítását a bankok. Amelyik bank viszont továbbra is értékesíti ezeket a termékeket, annak új, kedvezményes THM-mel kell ezt megtennie 2020. december 3-ig.

 

***

 

A törlesztési moratórium tehát nagy segítséget jelent azoknak a családoknak, akik szinte teljesen jövedelem nélkül maradtak a válság idején, azok számára azonban, akik csak kisebb jövedelmi veszteségeket szenvedtek, érdemes megfontolni, hogy pénzügyileg mikor járnak jobban: ha felfüggesztik, vagy ha tovább folytatják hiteleik törlesztését. Ehhez segítséget nyújthat például a https://bankmonitor.hu/hitel-moratorium/ oldalon található kalkulátor, illetve érdemes saját bankunknál is rendszeresen nyomon követni a törlesztőrészletek, a kamatok és a hitel futamidejének változását. 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest