A közelmúltban a rezsicsökkentés szabályai jelentős átalakuláson mentek keresztül. A korábban biztosított kedvezményt már nem mindenki tudja igénybe venni, mivel a jogalkotó meghatározott egy maximumot, mely felett már a piaci áron történik az elszámolás. Akik pedig elérik ezt az értéket, a felette történő megemelkedett rezsiárak bizonyosan hátrányosan érintik majd a mindennapjait. Jelen cikkünkben arra törekszünk rávilágítani, hogy milyen olyan lehetőségek, esetlegesen „kiskapuk” vannak, amelyekkel mentesülhetünk jelentős többletköltségek megfizetése alól.
Az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló 259/2022. (VII. 21.) Kormányrendelet (továbbiakban: „Kormányrendelet”) rögzíti az új rendelkezéseket, mely alapján 2022. augusztus 1. napjától kezdődően a lakossági ügyfelek mérési pontonként, azaz külön merő óránként vehetik igénybe a rezsicsökkentett árszabást:
- villamos energia esetében évi 2523 kWh/mérési pont,
- a földgáz esetében évi 1729 m3/mérési pont, azaz évi 59 132 MJ/mérési pont fogyasztásig.
A kedvezményes mennyiségeket időarányosan lehet igénybe venni akként, hogy az egyetemes szolgáltató (pl. MVM, E-ON) naparányos elszámolást alkalmaz, az ezt meghaladó rész számlázása történik lakossági piaci áron vagy versenypiaci költségeket tükröző áron, melyet külön rendelet rögzít. A változások miatt nem szükséges a meglévő szerződéseket módosítani, ugyanis a változások automatikusan annak részévé válnak.
A bevezetőnk elején előrevetítettük, hogy jelen írásunkban a Kormányrendelet útvesztőiben próbálunk irányt mutatni azzal, hogy alapvetően olyan többgenerációs házak esetében teszünk javaslatot, ahol egy mérőóra méri az összfogyasztást. Főszabály szerint teljesen mindegy, hogy hány lakásból áll a többgenerációs ház, a kedvezménynél ugyanúgy az évi 1729 m3/mérési pont lesz az irányadó.
Két lehetőség van mégis mentesülni ez alól, egyrészről társasházzá történő átalakulással vagy pedig önálló mérőóra kialakításával. Utóbbi esetében értelemszerűen a szolgáltatóval kell felvenni a kapcsolatot, hogy új mérőórát szeretnének kialakítani, mely esetlegesen jelentős költségeket is vonz maga után. Előbbit pedig a következő pontban kívánjuk részletezni.
Közös tulajdon és a társasházak:
Fontos tisztázni, hogy közös tulajdonnak nevezzük, ha egy meghatározott dolog felett többen rendelkeznek tulajdonjoggal. Ingatlanok esetében ez megvalósulhat abban, hogy egy különálló ingatlannak két tulajdonosa van (például férj és feleség), de előfordulhat olyan ikerházaknál is, ahol a két szomszéd nem is ismeri egymást. Mégis ilyenkor az ingatlan-nyilvántartás szerint bár egy helyrajzi számon szerepel a ház, a gyakorlatban, mégis két teljesen külön entitásról van szó.
A közös tulajdon ugyanakkor maga után vonja a közös tulajdonnal járó hátrányokat, a tulajdonosok egymástól való függését, amelyet érdemes lehet elkerülni – emellett pedig a Kormányrendelet sem kedvez a „több lakás egy tulajdon” koncepciónak.
Alapvetően két elkülönítés lehetséges.
Egyrészről a tulajdonosok közös tulajdon esetén a két vagy több lakás tulajdonosai ún. használati megállapodást írhatnak alá, amely a jogutódokra is vonatkozik majd és amely rögzíti, hogy a teljes ingatlanból ki és mekkora területet jogosult kizárólagosan használni és melyek azok a részek, amelyeket közösen használhatnak esetlegesen (például egy négylakásos épületben a folyosó és a bejárati ajtó). Korábban ezen megoldást a közművek is elfogadták, de a Kormányrendelet erre a megoldásra nem terjed ki.
Másrészről társasházat is létre lehet hozni. A Ptk. definíciója alapján a társasház akkor jön létre, ha: „az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.”
Ez azt jelenti röviden, hogy amennyiben van például egy több lakásból álló ingatlan, ahol a lakások önállóak, akkor kérhetik közösen, hogy alakuljanak át társasházzá. A közhiedelemmel ellentétben nem csak a klasszikus panellakások és több emeletes tömbök esetében beszélünk társasházról. Ahogyan már fentebb is megemlítettük, akár két önálló lakásból álló ingatlan (tehát például egy ikerház) is átalakítható társasházzá. Társasház esetén pedig egy közös mérőóra esetén is jogosultak a lakók a rezsikedvezményre, tehát nem szükséges nagy költségek árán átalakítani a korábbi rendszert és minden külön lakás részére új mérőórát kialakítani.
A Kormányrendelet értelmében a társasházak (és egyébként a lakásszövetkezetek esetén is) a földgáz vonatkozásában a rezsicsökkentett áron vehetik igénybe a szolgáltatás azzal, hogy a fent megjelölt mennyiség a műszakilag megosztott, önálló lakások számának szorzata alapján határozható meg. Ez azt jelenti, hogy például egy négylakásos társasház esetében a fenti egy lakásra vonatkozó évi 1729 m3 minimumnak a négyszeresét (6.916 m3) is elérheti az ingatlan együttesen, függetlenül attól, hogy az egyes lakások külön-külön egyébként elérik-e az évi 1729 m3 mértéket. Tehát az teljesen mindegy, hogy a négy lakásból az egyik csak 1680 m3 -t, míg a másik már 1769 m3 -t ér el, a lényeg, hogy átlagban ne érje el a maximumot a kedvezményhez.
Röviden megfogalmazva: a társasházak és lakószövetkezetek az átlagfogyasztásukat jogosultak megszorozni a lakóegységek számával és amíg ezt a felszorzott összeget nem érik el, addig a rezsicsökkentett árat fizetik.
Fontos, hogy amennyiben a társasházak mérési pontonként nyilatkoznak 2022. augusztus 15. napjáig a lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakások és az épületben lévő önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek számáról, úgy a kedvezményes mennyiséget 2022. augusztus 1. napjától kell figyelembe venni. Amennyiben ez elmarad, úgy a nyilatkozat benyújtását követő hónaptól alkalmazható a kedvezmény.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha van egy többgenerációs ház, ahol egy mérő méri több különálló lakás fogyasztását, de nem kívánnak társasházzá alakulni. Sajnos a Kormányrendelet értelmében csak a társasházakat és a szövetkezeti házakat illeti ez a kedvezmény, egyéb esetben a többgenerációs házaknál nem alkalmazható a fentebb kifejtett „felszorzás”. Így társasház hiányában, bár egy mérőóra van több lakásra, mégsem módosítja az éves 1729 m3 mennyiséget a több lakás száma. A lakásonkénti kedvezményes mennyiség elérésére akkor van mód, ha az egyes lakásokhoz önálló mérés épül ki és mint önálló felhasználási helyre szerződnek le rá.
Erre figyelemmel mindenképpen javasoljuk a társasházzá alakítást, hiszen bár ez egy költséges eljárás (ügyvédi munkadíj, földhivatalnak fizetendő igazgatási díj), de végső soron megtérül a kiadás, továbbá a társasháznak további előnyei is vannak, mint például az, hogy a külön tulajdonú részek albetétekké válnak és önálló helyrajzi számot kapnak, a közös tulajdonból pedig csak egy eszmei hányad illeti meg, a külön tulajdonnal önállóan rendelkezhetnek. A társasház demokratikus működését pedig külön törvény szabályozza.
Amennyiben a fentieket figyelembevéve társasházzá alakítással kapcsolatban kérdése lenne vagy szeretné ezen folyamat során a társasházi és földhivatali ügyekben jártas, tapasztalt ügyvéd közreműködését kérni, úgy javasoljuk, hogy forduljon Irodánkhoz bizalommal. Ügyvédjeink szakszerű tanácsokkal tudnak utat mutatni, továbbá Irodánk vállalja a társasház alapításhoz szükséges dokumentációk elkészítését, valamint azok benyújtását az illetékes földhivatal részére.