2023. január 01. napjával a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) számos helyen módosult.
Az erről szóló cikksorozatunk első számában a munkavállalókat és munkáltatókat együttesen – talán – legjobban érdeklő apasági és szülői szabadsággal foglalkozunk.
Az apasági szabadság
Az apasági szabadság már a 2023. január 01. napjával hatályba lépett módosítások előtt is jelen volt a 2012. évi I. törvényben, azaz a Munka Törvénykönyvében.
A módosításra az uniós irányelvben foglaltaknak megfelelően került sor, amely alapján a törvény az édesapának járó apai szabadságot 5 munkanapról 10 munkanapra növelte. Fontos megjegyezni, hogy ezen szabadságot a gyermek születésétől, vagy gyermek örökbefogadása esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásától számított 2. hónap végéig kérheti, amelyet a munkáltatónak legfeljebb két részletben kell kiadnia.
Jogos kérdésként merül fel bennünk, hogy mi történik abban az esetben, ha a gyermekünk esetleg még a törvény hatályba lépése előtt, de még 2022 őszén született. Ilyen esetben is „csak” 5 munkanap szabadság jár?
A törvényalkotó gondolt ezen esetre is, és a törvénymódosítás során akként rendelkezett, hogy amennyiben a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 02. és 2022. december 31. napja között született és csak az 5 munkanap szabadságot vette igénybe, úgy a törvény hatálybalépésétől számítva további két hónapja van arra, hogy a módosított törvényben szereplő további 5 munkanapot kérje a munkáltatójától.
Ki kell emelnünk, hogy a módosított törvényben szereplő 10 munkanapot igénybe vevő apa az alábbiak szerint jogosult távolléti díjra:
- Első 5 munkanap: távolléti díj 100%-a;
- Hatodik munkanaptól: távolléti díj 40%-a.
Miből is tevődik össze a távolléti díj?
A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.
Tapasztalataink szerint a munkavállalók nagy része minden hónap legkésőbb 10. napjáig a munkaszerződésében szereplő alapbérét kapja meg, ezért amennyiben a távolléti díjának összegére kíváncsi, javasoljuk, hogy a távolléti díj összegét a szerződésében rögzített alapbérének alapulvételételével számolja ki.
További kedvező változás a munkavállaló szempontjából, hogy a munkáltató az apai szabadság kiadását – ellentétben például a rendes szabadsággal – nem halaszthatja el.
Szülői szabadság
További változást jelent, hogy 2023. január 01. napjától a munkavállaló szülőt a gyermeke három éves koráig – amennyiben erre igényt tart- 44 munkanap szabadság illetheti.
Ezen új rendelkezéstől a munkáltatók nagy része előre megijedt, hiszen a „köznyelvben” a további rendelkezések már nem terjedtek el. A 44 munkanap szabadságra igényt tartók körét minden bizonnyal csökkenti majd, hogy ebben az esetben a munkavállaló a távolléti díj csupán 10 százalékára jogosult.
További „nehezítés”, hogy a szabadság időszaka alatt kifizetett gyermekgondozási díj, valamint gyermekgondozást segítő ellátás összegével a távolléti díj összege tovább csökkenthető.
Kiemelendő továbbá, hogy nem minden munkavállaló veheti igénybe a szülői szabadságot, hiszen a törvény egyértelműen rögzíti, hogy a szülői szabadság igénybevételének a feltétele, hogy a munkaviszony legalább 1 éve fennálljon.
Jelen cikkünkben igyekeztünk közérthetően összefoglalni a munka törvényének talán legjelentősebb módosításait, amennyiben azonban akár munkáltatóként, akár munkavállalóként további kérdése lenne, forduljon hozzánk bizalommal, Ügyvédi Irodánk készséggel áll a rendelkezésére!