Koronavírus járvány – Munkáltatói és munkavállalói jogok a rendkívüli helyzetben

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Munkáltatói és munkavállalói jogok a rendkívüli helyzetben

A koronavírus járvány terjedésével egyre több munkahelyen kötelezik otthoni munkavégzésre a dolgozókat, az iskolák bezárásával pedig szintén rengeteg ember fog kiesni időlegesen a munkából, hiszen a kicsi gyerekekre, akik nem járhatnak óvodába, iskolába, valakinek vigyáznia kell. Mivel azonban hazánkban a távmunkavégzés nem gyakori, ezért sok emberben merül fel a kérdés, hogy hogyan történik a munkavégzés ilyen esetben, mi lesz a fizetéssel, el lehet-e menni önkéntes karanténba, illetve mi történik, ha valaki tényleg karanténba kerül? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni.

 

Munkavégzés otthonról

 

Bár egyre több munkáltató maga is szorgalmazza, hogy a munkatársak dolgozzanak otthonról, nem mindenhol vannak meg ennek a technikai lehetőségei és feltételei – ennek ellenére sok munkavállaló is úgy érzi, hogy biztonságosabb lenne otthonról dolgoznia. Mivel azonban a munkavégzés helyét alapvetően a munkáltató jogosult meghatározni, ezért meg kell különböztetnünk két esetet: az egyik, ha az otthoni munkavégzést a munkáltató rendeli el, a másik pedig, ha a munkavállaló kezdeményezi a változtatást.

 

Amennyiben a munkáltató úgy ítéli meg, hogy a munka otthonról is ellátható, akkor a munkavállalót ugyanúgy megilleti az alapbére, mint a rendes munkahelyén történő munkavégzése esetén. A home office elrendelése történhet a munkáltató egyedi döntése alapján, mivel a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen, vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (és az otthoni munkavégzés elrendelése is ilyennek minősül) naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot, vagy a háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ha tehát a járványügyi veszélyhelyzet miatt elrendelt otthoni munkavégzés esetleg hetekig eltart, a munkáltatónak figyelembe kell vennie, hogy ebben az évben már csak korlátozottan élhet a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lehetőségével. Természetesen ha szükséges, a munkavállaló beleegyezésével lehet módosítani a munkaszerződést, és ebben az esetben már nem kell figyelembe venni ezt a törvényi időkorlátozást.

 

Az otthoni munkavégzés tehát az a lehetőség, amely mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára a legkedvezőbb ebben a helyzetben, sok esetben előfordul azonban, hogy a munka jellege nem teszi lehetővé az otthonról történő munkavégzést. Ilyen esetben a munkáltatónak több lehetősége is van: ha nagyon gáláns, akkor felmenti a munkavállalót egy időre a munkavégzési kötelezettség alól úgy, hogy ennek ellenére a munkavállaló ugyanúgy megkapja az alapbérét, mintha dolgozna – valószínű azonban, hogy a legtöbb helyen a dolgozók nem számíthatnak ilyen kedvezményre, hiszen a járvány miatti korlátozások a gazdasági termelést amúgy is kedvezőtlenül érintik, így a munkáltatók emiatt már eleve veszteséget szenvednek el. A másik lehetőség, hogy ha valaki munkaidőkeretben végez munkát, akkor a munkáltató úgy módosítja a beosztást, hogy a munkaidőkereten belül a munkavégzésre később kerüljön sor. A harmadik lehetőség pedig, hogy a munkáltató alkalmazottait fizetett szabadságra küldi – amely azonban az éves szabadságkeret terhére történik.

 

Habár a kényszerszabadság nem a legkellemesebb a munkavállalók számára, hiszen a legtöbben nyárra, illetve a karácsonyi ünnepek idejére tartogatják a szabadságukat, nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Munka Törvénykönyve szerinti évente csak hét nap szabadságot kell kiadnia a munkáltatónak a munkavállaló kérése szerint, a többi nap esetében maga döntheti el, hogy azt mikor adja ki. Tehát ha a munkáltató a járvány miatt szabadságra küld bennünket, nincs ellenvetés, menni kell. Tény, hogy a munkáltatónak a szabadság kiadását, illetve a munkavállalónak a szabadság kivétele iránti igényét legalább 15 nappal korábban be kell jelentenie – ettől a szabálytól azonban a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

 

Mit tehet a munkavállaló?

 

Amennyiben a főnök nem hajlik az együttműködésre, és úgy gondolja, hogy mindaddig ki kell tartani a munkahelyen, míg le nem áll az ország, munkavállalóként nem sok lehetőségünk marad. Az egyik, amit tehetünk, hogy szabadságra megyünk – viszont, ahogyan ezt fentebb jeleztük, csak 7 nap áll rendelkezésünkre, amelynek kivételét mi kezdeményezhetjük. Ha a munkáltató ragaszkodik hozzánk ezt követően, akkor be kell mennünk dolgozni.

 

A másik lehetőség, amely szintén igényli a munkáltató beleegyezését, a fizetés nélküli szabadság igénybe vétele. Ez természetesen nem a legkellemesebb megoldás, de azt a problémát mégiscsak megoldja, hogy ne tartózkodjunk potenciálisan fertőző személyek közelében. Fontos tudni azonban, hogy önmagunktól nem dönthetünk úgy, hogy otthon maradunk: félelemből senki sem tagadhatja meg a munkát. Ahhoz tehát, hogy ne veszítsük el a munkahelyünket arra tekintettel, hogy munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségünknek nem tettünk eleget, mindenképpen érdemes megállapodni a főnökkel a fizetés nélküli szabadság igénybe vételének lehetőségéről.

 

Mikor jár a táppénz?

 

Akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, az keresőképtelennek minősül, és a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénzre jogosult. Ez az úgynevezett 7-es táppénzkód, és ilyen esetben nincs betegszabadság az első 14 napban, azonnal táppénzre leszünk jogosultak, a munkáltatónak pedig nincs 1/3-ad hozzájárulási kötelezettsége, ami azt jelenti, hogy a részünkre járó teljes összeget a társadalombiztosítási alap terhére folyósítják, a munkáltatónak ez semmibe sem kerül. 

 

Sajnos azonban nem számíthatunk táppénzre abban az esetben, ha a gyermekünk miatt kényszerülünk az otthonmaradásra, arra tekintettel, hogy bezárták az iskolákat. A gyermekre tekintettel igénybe vehető táppénz ugyanis csak a gyermek betegsége esetén jár, olyankor azonban nem, ha más okból kénytelen távol maradni az iskolától.

 

Nem jár ugyanakkor sem a táppénz, sem az alapbér, ha a veszélyhelyzetre tekintettel olyan – eddig csak „fakenews”-ként felmerült – intézkedéseket hoznak, ami ellehetetleníti a munkahely megközelítését. Ebben az esetben a munkavégzés elháríthatatlan külső ok miatt hiúsul meg és a munkavállalót semmilyen juttatás nem illeti meg.

 

Mi a kötelessége a munkáltatónak?

 

Bár a munkáltatók nem kötelesek biztosítani dolgozóik számára az otthoni munkavégzés lehetőségét, ugyanakkor a munkahelyen mindent meg kell tenniük a munkavégzés biztonsága érdekében. A munkavédelemről szóló törvény ugyanis kimondja, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

 

A munkavédelmi törvény a fenti követelmények megvalósítása érdekében az alábbi kötelezettségeket írja elő:

 

Minden munkavállaló részére biztosítani kell

  • megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet;
  • a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget.

 

A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák.

 

A fenti rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár egyetlen munkahely sem tudja 100%-ban garantálni azt, hogy a dolgozói ne fertőződjenek meg, de mindent meg kell tenni ennek elkerülése érdekében. Ezért biztosítani kell a munkahelyi tisztaságot, szükség esetén kézfertőtlenítőket kell kihelyezni, illetve ami a legfontosabb: a munkavállalókat tájékoztatni kell a higiéniás szabályokról és azok megtartását ellenőrizni kell.

 

Amennyiben a munkáltató nem tesz eleget a kötelezettségének, a törvény lehetőséget biztosít a munkavállalóknak arra, hogy munkakörülményeiket kifogásolják, és a hatóságoknál ezzel kapcsolatosan bejelentést tegyenek. A munkavédelmi törvény előírja, hogy a munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. 

 

Végezetül, amennyiben munkavállalóként úgy látjuk, hogy a munkáltató nem törekszik az egészségügyi követelmények betartására, és ezzel már az egészségünk kerül közvetlen beszélybe, lehetőség van a munkavégzés megtagadására. A munkavédelmi törvény szerint ugyanis a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia.

 

Nem egyszerű azonban munkavállalóként eldönteni, hogy valóban olyan helyzet áll-e fenn, amely alapot adhat a munka megtagadására, ezért mielőtt emellett a végső megoldás mellett döntenénk, a későbbi kártérítési követelések elkerülése érdekében mindenképpen konzultáljunk egy munkajogi szabályokban jártas ügyvéddel. A legjobb megoldás azonban, ha akár munkáltatóként, akár munkavállalóként a megegyezésre törekszünk, és igyekszünk megteremteni a munkavégzés feltételeit a rendkívüli helyzet ellenére is. A Kormány tájékoztatása szerint ugyanis akár több hónapig is tarthat a járványügyi veszélyhelyzet, ez pedig olyan hosszú idő, hogy ennek átvészelése csak valamennyi érintett fél együttműködésével történhet meg.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest