Mit jelent a veszélyhelyzet és mivel jár?
2020. március 11-én megjelent a Magyar Közlönyben a Kormány 40/2020 (III.11.) számú rendelete a veszélyhelyzet kihirdetéséről, amelyben a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében kihirdette a veszélyhelyzetet Magyarország egész területére annak érdekében, hogy a koronavírus járvány terjedésének megállítása, és a tömeges megbetegedések megelőzése érdekében minden szükséges intézkedést megtegyen. Ugyanezen a napon megjelent a 41/2020 (III.11.) Korm. rendelet is, ami az elrendelet intézkedések részleteit tartalmazza. Elsőre talán érthetetlennek tűnik, hogy miért rendeltek el veszélyhelyzetet akkor, amikor még csak néhány megbetegedésről lehet tudni, azonban a Kormány a „jobb félni, mint megijedni” elv alapján előre gondolkodott, és igyekszik kézben tartani a helyzetet már a kezdetektől.
De mit jelent pontosan a veszélyhelyzet kihirdetése, és milyen hatással van ez a mindennapi életünkre? Ennek áttekintéséhez az alábbiakban ismertetjük a veszélyhelyzetre vonatkozó legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket.
A Kormány veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020 (III.11.) számú rendelete
A Kormány rendelete a Magyar Közlöny 39. számában jelent meg 2020. március 11-én, és röviden az alábbiakról rendelkezik:
- a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki
- a Kormány a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelöli ki, akinek munkáját a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs segíti
- a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendeletek szükségességét a Kormány folyamatosan felülvizsgálja, illetve az állampolgárok együttműködését kéri a különleges jogrenddel járó intézkedések végrehajtásában
A veszélyhelyzet mint rendkívüli jogrend
A veszélyhelyzet fogalmát az Alaptörvény határozza meg. Ennek értelmében „a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.” Az Alaptörvény tehát arra ad lehetőséget, hogy amennyiben az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség következne be, a Kormány jogosult kormányrendelettel olyan rendkívüli intézkedéseket is megtenni, amelyeket általában csak az Országgyűlés által hozott törvénnyel lehetne elrendelni.
Annak, hogy a Kormány hatásköre veszélyhelyzet esetén lényegében kibővül, egyetlen célja van: a gyors intézkedés. A törvényalkotás ugyanis hosszú folyamat, számos ember vehet részt a véleményezés, javaslattétel során, és a törvény szövegéről való döntés is csak meghatározott eljárásrend szerint történhet. Veszélyhelyzet esetén azonban erre nincs idő: gyorsan kell cselekedni.
A Kormány azonban természetesen hosszú távon nem veheti át a törvényhozó szerepét az országgyűléstől, így a veszélyhelyzetek idején hozott rendeletek az Alaptörvény szerint csak 15 napig maradnak hatályban, kivéve ha az országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja, tehát lényegében törvényi szintű jóváhagyást biztosít a rendeletnek. A veszélyhelyzet megszűnésekor azonban a Kormány által hozott rendeletek mindenképpen hatályukat vesztik.
Milyen rendeleteket hozhat a Kormány?
A veszélyhelyzetről és a veszélyhelyzet során hozható intézkedésekről részletesen a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény rendelkezik. A törvény megfogalmazása szerint a katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.
Veszélyhelyzetben tehát fontos, hogy az ország valamennyi kármegelőzésre, kárelhárításra létrejött szerve összefogjon, hiszen a megtett intézkedések általában túlnyúlnak az egyes hatóságok illetékességi területén.
A katasztrófavédelmi törvény szabályai szerint az alábbi területeken hozhat rendeletet a Kormány veszélyhelyzet elrendelése esetén:
- a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettséget írhat elő. A szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körét rendelet határozza meg. Ezen szabály alapján tehát például nem fordulhat elő olyan eset, hogy míg egyesek tudnak maguknak élelmiszert venni, mások nem tudják majd megfizetni, mert annyira felmegy az ára. Veszélyhelyzet esetén a lakosság ellátásáról a Kormány gondoskodik, akár úgy is, hogy a szükséges termékek eladására (szerződéskötésre) kényszeríti a kereskedőket.
- veszélyhelyzetben a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható. Előfordulhat tehát, hogy amennyiben elterjed a járvány, a nagyobb tömegek összeverődését és az emberek mozgását akár azáltal is korlátozni kell, hogy a tömegközlekedési eszközök csak meghatározott napszakban és járatsűrűséggel fognak közlekedni, hiszen járvány esetén az a legbiztonságosabb, ha mindenki otthon marad.
- veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. A korlátozást és időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni. Ilyenre láthatunk példát Olaszországban, ahol például kávézókban csak este 6 óráig lehet tartózkodni, a bevásárlóközpontok hétvégékre bezárnak, a boltban és más nyilvános helyeken pedig szigorúan ügyelnek arra, hogy az emberek legalább 1 méterre tartózkodjanak egymástól
- veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa. Nem véletlenül került sor a március 15-i rendezvények törlésére sem: nagy tömegben ugyanis mindig nagyobb a veszélye annak, hogy terjed a fertőzés, ráadásul a tömegrendezvényeken résztvevők általában elég közel is vannak egymáshoz ahhoz, hogy könnyen átadható legyen a betegség
- veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia (kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye. A lakosság elszállításáról a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével gondoskodik. Emellett veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy
-
- az ország meghatározott területére történő belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése,
- az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad,
- az ország meghatározott területéről történő kilépés csak a mentesítést követően engedélyezhető.
- veszélyhelyzetben elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása
- veszélyhelyzetben a védekezési munkák helyszínén megtiltható a szeszes italok fogyasztása, árusítása, tárolása
- a veszélyeztetett területekről a nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását biztonságba helyezésük érdekében el lehet rendelni (kiürítés).
- veszélyhelyzetben elrendelhető az ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása.
- veszélyhelyzetben élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki eszköz és földmunkagép igénybevétele.
- veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben – kártalanítás mellett – elrendelhető az ingatlan igénybevétele, illetve az építmény részleges vagy teljes bontása, amennyiben az a veszély elhárítása vagy további veszély megelőzése érdekében feltétlenül szükséges
- veszélyhelyzetben egyedi határozatban határozhatja meg az oktatásért felelős miniszter a köznevelési intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével, a szakképzésért felelős miniszter a szakképző intézmények működésével, működtetésével, a tanítási év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. Ez röviden annyit jelent, hogy dönteni lehet az iskolák bezárásáról, és ezzel párhuzamosan arról is, hogy a kiesett tanítási időt mikor és milyen módon kell pótolni.
Melyek a már bevezetett korlátozások?
A fent ismertetett jogkörök alapján tehát a Kormánynak jogában áll a járvány terjedésének megállítása érdekében az élet különböző területén azonnali hatállyal korlátozó szabályokat hozni, amelyek közül néhány rendelkezés már hatályba is lépett 2020. március 11-én.
- Megtiltják a 100 főnél nagyobb beltéri és 500 főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását. Így színház- és mozielőadások sem lesznek. Ez a szabály a gyárakra, munkahelyekre, éttermekre és bevásárlóközpontokra nem vonatkozik. A focimeccseket azonban zárt kapuk mellett tartják meg.
- Magyarország lezárja határait az Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból érkezők előtt. Kivételt az ezen országokból érkező magyar állampolgárok jelentenek, esetükben azonnali hatósági karantént rendelnek el. Hatósági határozat írja elő, hogy a lakóhelyét az illető két hétig nem hagyhatja el. A szlovén, valamint az osztrák schengeni határon ehhez határellenőrzést fognak bevezetni. A vonatokat, buszokat, repülőket ezen országokból leállítják, csak a magyar állampolgároknak biztosított a bejutás.
- Intézménylátogatási tilalmat vezet be a kormány az egyetemeken, csak távoktatás keretében vehető igénybe az egyetemi oktatás a koronavírus elleni védekezés érdekében.
- A lejáró okiratokat a veszélyhelyzet fennálltáig nem kell megújítani.
- Megtiltják az iskoláknak a külföldi kirándulásokat, a Határtalanul program is felfüggesztésre kerül.
- Szankcióval jár, ha valaki valótlan nyilatkozatot tesz (tehát rémhíreket, valótlan információkat terjeszt a koronavírussal kapcsolatban) és az is, ha a karanténhatározatra vonatkozó kötelezettséget megszegi.
***
A szabályokból tehát látható, hogy a Kormány igyekszik a mindennapi életnek csak azokat a területeit korlátozni, melyek a nagy tömegek összeverődése, illetve az ellenőrizhetetlen fertőző betegek országba jutása okán jelenleg a legnagyobb veszélyt jelentik. Minthogy azonban minden korlátozás szükségszerűen jelentős terhet ró az állampolgárokra, illetve a gazdaságnak sem tesz jót, ezért jelenleg csak olyan korlátozások léptek életbe, melyek feltétlenül szükségesek. A legfontosabb cél azonban mindig a megelőzés és a védekezés, így azt kell észben tartanunk, hogy egy kis kellemetlenség nem nagy ár, ha ezzel megvédhetjük a magunk és más emberek életét és egészségét. Ezért kísérjük figyelemmel a Kormány által kiadott tájékoztatókat, és működjünk együtt, mindannyiunk érdekében.