Az ingatlan vásárlás buktatói – Mi kerüljön az adásvételi szerződésbe?
2017-12-02
Kirúgtak a munkahelyemről – jogos volt vagy pereljek?
2017-12-14

Hogyan írjunk érvényes végrendeletet?

Sokan szeretnék haláluk esetére biztosítani, hogy vagyonuk olyan személyhez kerüljön, akinek azt életükben is szánták. A mozaikcsaládok elterjedésével, illetve a családi kapcsolatok fellazulásával a végrendeletnek még inkább megnőtt a jelentősége. Gyakran előfordul, hogy egyes családtagjainkkal közelebbi kapcsolatot ápolunk, míg másokkal – legtöbbször a földrajzi távolság miatt – évtizedekig akár nem is találkozunk. Végrendelkezéskor a rokonsági fok helyett a rokoni kapcsolatot részesítjük előnyben – tehát akivel szoros viszonyt ápolunk, annak a javára végrendelkezhetünk. Ilyenkor fontos, hogy úgy tegyük meg ezt, hogy később a rokonok között ne merülhessenek fel viták, a végrendelet érvényessége pedig ne legyen támadható.

Hogyan kell végrendelkezni?

Először is, végrendeletet tipikusan írásban kell, bizonyos esetekben azonban a szóbeli végrendelet is érvényes lehet. Mivel a szóbeli végrendelkezésre a törvény csupán kivételes esetekben ad lehetőséget, így a továbbiakban csak az írásbeli végrendeletekkel foglalkozunk.

A végrendelkezés legegyszerűbb módja, ha azt maga a végrendelkező írja kézzel, majd a végén aláírja. Ebben az esetben tanúkra sincs szükség, csupán dátumot kell írni rá, illetve minden oldalt be kell számozni. Ha azonban valaki jobban szeret gépelni, mint kézzel írni, a gépelt formában írt végrendelet is érvényes, csak ekkor már szükség van két tanúra is, akik a végrendeletet minden oldalon aláírják. A tanúknak csak a végrendelkező személyazonosságát kell tanúsítaniuk. Ez azt jelenti, hogy ismerniük kell név szerint a végrendelkezőt, illetve jelen kell lenniük akkor, amikor a végrendelkező aláírja a végrendeletet. Ha az aláírás már korábban megtörtént, a végrendelkezőnek ki kell jelentenie a tanúk előtt, hogy az az ő aláírása. A tanúknak azonban nem kell ismerniük a végrendelet tartalmát, sőt, azt sem kell tudniuk, hogy végrendelet tételénél működtek közre. (A tanúzás szabályai)

Annak érdekében, hogy a végrendelet biztosan érvényes legyen, és jogilag mindenben megfeleljen a vonatkozó szabályoknak, a legtöbben ügyvédet vagy közjegyzőt kérnek fel a végrendelet megfogalmazásához. Ez szintén szabályos, ha az iratot a végrendelkező aláírja (több oldal esetén minden oldalon), illetve két tanú hitelesíti az aláírást.

A közjegyző által megszerkesztett végrendeletet a jog közvégrendeletnek nevezi. Vannak személyek, akiknek csak közjegyző előtt lesz érvényes a végrendelete, mivel a közjegyző “közhiteles személynek” számít. Ilyenek például a korlátozottan cselekvőképes személyek, továbbá a vak, vagy írástudatlan személyek, illetve akik olvasásra vagy nevük aláírására képtelen állapotban vannak.

Mi kerülhet a végrendeletbe?

A törvény a végrendelkezés szabadságát garantálja, tehát lényegében bármi. A végrendelet a végrendelkező vagyonára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, ha meghalna az illető. Végrendelkezni nemcsak a teljes vagyonról, hanem annak egy részéről is lehet. Tehát, ha valaki a lakását szeretné például az unokájára hagyni, de a többi vagyontárggyal kapcsolatban nincs szándéka, rendelkezhet csak a lakásról is érvényesen, nem kell ehhez a teljes vagyonról rendelkeznie.

A végrendeletbe nemcsak juttatásokat lehet belefogalmazni, kötelességeket is előírhatunk egyes személyek részére. Megszabhatjuk például, hogy milyen legyen a temetésünk, és ennek költségeit kinek kell viselnie, vagy ki gondozza halálunk után a kutyánkat. De arról is rendelkezhetünk, hogy a lakásunk örököse a szomszédnak kell adja az általa kiválasztott könyveket, stb.

A törvény szerint bárkit lehet az örökösünk, nem kell, hogy rokoni kapcsolatban álljunk egymással. Fontos azonban tudni, hogy az a személy, aki a végrendelet alapján valamit is örököl tőlünk, nem vehet részt a végrendelet megfogalmazásában vagy leírásában, és nem is lehet végrendeleti tanú. Ha egyik közeli rokonunk véletlenül közjegyző, akkor lehetőleg ne hozzá menjünk közvégrendeletet tenni.

A végrendelet általában egy személy nyilatkozatát tartalmazza arról, mi legyen a vagyonával halála után. A törvény szerint azonban a házastársak tehetnek közös végrendeletet is, az alatt az idő alatt, amíg együtt élnek.

Végrendeletben nemcsak arról rendelkezhetünk, hogy ki legyen az örökösünk, hanem arról is, hogy ki ne legyen. Bárkit kizárhatunk az öröklésből, még akkor is, ha egyébként a törbény szerint örökölnének végrendelet hiányában. A kizárást még csak indokolni sem kell. Fontos azonban, hogy a kizárás nem jelenti azt, hogy az illető nem kap semmit. Aki ugyanis a törvény szerint jogosult a kötelesrészre, azt akkor is megkapja, ha az örökhagyó kizárta az öröklésből.

Mi a kötelesrész?

A legegyszerűbben úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóinak az örökség egy része mindenképpen jár, akkor is, ha végrendelet alapján nem örökölnének. Ezt a részt nevezi a törvény kötelesrésznek. Kötelesrészre az örökhagyó gyermeke, házastársa és szülője lehet jogosult – de csak akkor, ha a törvényes öröklés rendje szerint is örökölnének. Tehát, ha van gyermek, akkor a szülő biztosan nem örököl a törvény szerint – így semmiképpen nem lehet igénye kötelesrészre sem.

A kötelesrész mértéke egyharmada annak az örökrésznek, ami egyébként a törvény szerint járna. A kötelesrészt attól a személytől lehet követelni, aki örökölt – tehát ha nem adja ki önként, akár pert is indíthatunk vele szemben. A kötelesrészt elsősorban pénzben kell kifizetni.

Kitagadás

Ahhoy, hogy az örökösünk még kötelesrészt se kapja meg, ki kell tagadni – erre azonban a törvény csak szigorú feltételek esetén ad lehetőséget, például, ha a kitagadott személy valamilyen súlyos vétséget követett el. (A kitagadás menete) Ha mindenképpen ki szeretnénk tagadni valakit az örökségből, kérjük ügyvédünk segítségét, aki tanácsot tud adni abban, hogy mikor lehet kitagadni valakit, és mikor nem.

Hol tartsuk a végrendeletet?

Tulajdonképpen bárhol tarthatjuk, nem lesz kevésbé érvényes, ha az ügyvédünktől kerül elő, vagy egy titokzatos helyről, ahová elrejtettük. Az más kérdés, hogy jellemzően azért írunk végrendeletet, hogy azt meg is találják, így célszerű olyan helyen tartani, ahol biztonságban van. Vannak egyébként kifejezetten végrendelet őrzésére létrehozott helyek,   ahol az elvesztés vagy megsemmisülés lehetősége minimális.

Mind a közjegyzőknél, mind az ügyvédeknél lehetőség van a végrendelet letétbe helyezésére. Közjegyzőknél a végrendeletünket letétbe helyezhetjük úgy is, hogy azt nem a közjegyző szerkesztette. Ebben az esetben a közjegyző előtt ki kell jelentenünk, hogy az általunk átadott okirat a mi végrendeletünk – ekkor a közjegyző azt letétbe veszi, és beregisztrálja a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.

Ha ügyvédet kérünk fel arra, hogy segítsen megfogalmazni a végrendeletünket, tőle is kérhetjük, hogy intézkedjen a letétbe helyezésről is. Az ügyvédek által szerkesztett végrendeleteket a Magyar Ügyvédi Kamara őrzi, a Végrendeletek Országos Központi Nyilvántartásában.

A végrendelet letétbe helyezése mindenképpen hasznos, hiszen halálunk esetén a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző automatikusan le tudja kérdezni ezekből a nyilvántartásokból, hogy maradt-e utánunk végrendelet. Míg, ha az iratot otthon őrizzük a fiókunkban, akkor csak a hozzátartozóink jóindulatában bízhatunk, hogy az iratot valóban előveszik, és annak megfelelően fognak eljárni.

Hogyan lehet visszavonni a végrendeletet?

Végrendeletet bárki bármikor tehet, akár 20 évesen vagy életének utolsó óráiban. Ahogy telik az idő, a családi viszonyok is változhatnak, tehát előfordulhat, hogy szükség van új végrendeletre.

A végrendeletet vissza lehet vonni egy kifejezetten erről szóló nyilatkozattal, vagy például úgy is, hogy új végrendeletet készítünk. Ha újat készítünk, akkor a korábbi végrendeletnek azon részei maradnak csak érvényben, amik az új végrendelettel nem ellentétesek.

Ha a végrendeletet otthon tartjuk, a legegyszerűbb, ha összetépjük és újat készítünk. Természetesen a letétbe helyezett végrendeleteket is vissza lehet kérni, és ha szeretnénk, egyúttal egy újat is letétbe helyezhetünk. Ehhez fel kell keresnünk a korábban eljárt közjegyzőt vagy ügyvédet, aki intézkedik a végrendelet visszavételéről.

A végrendelet készítése tehát a legegyszerűbb és legbiztosabb módja annak, hogy halálunk esetére annak juttassuk a vagyonunkat, akinek szeretnénk. Annak érdekében azonban, hogy akaratunk biztosan érvényesüljön, érdemes jogi segítséget igénybe venni, nehogy valamilyen apró alaki hiba miatt végrendeletünk érvénytelen legyen. Emellett ügyvédünk gondoskodik arról is, hogy a végrendelet biztos helyre kerüljön, így évtizedek múltán sem kell attól tartanunk, hogy végakaratunk semmissé válik.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest