Ahogy arról biztosan Olvasóink is hallottak már, 2023. augusztus 2. napján két rendőrautó próbált megállásra kényszeríteni egy szürke, rendszám nélküli Mercedest az M2-es autóút Dunakeszihez közeli szakaszán. Az üldözést az alábbi linken található videón lehet megnézni: https://www.youtube.com/watch?v=pyu5wS1oN28
Időközben a Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra elrendelte annak a férfinak a letartóztatását, akit a 2-es főúton és az M2-es autóúton történt autós üldözéssel összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak bűntettével, továbbá közúti veszélyeztetéssel, rongálással. és eltiltás hatálya alatti járművezetéssel gyanúsítanak.
„Dolgozott bennem az adrenalin, de tudtam, higgadtnak kell maradnom” – ezekkel a szavakkal emlékezett vissza az eseményekre Gál Zsombor őrmester, a Váci Rendőrkapitányság körzeti megbízottja, aki az intézkedést foganatosította. Egy vezetéstechnikai oktató szerint, aki elemezte az esetet, a rendőrök jól végezték a dolgokat, mivel a legkisebb kockázatú helyen és pillanatban léptek fel a leghatározottabban a Mercedes sofőrjével szemben, azonban ezzel nem mindenki ért egyet:
Egy anonim rendőrségi szakértő az eset – nem hivatalos – elemzése során felfedezett a jogszabályoknak megfelelő és azt sértő intézkedéseket is. Elmondása szerint jól döntöttek a rendőrök, amikor az elöl haladó autó megpróbálta lassítani a Mercedest. Kifogásolhatónak találta azonban azt, hogy az M2-re érve a két rendőrautóhoz nem érkezett további erősítés, amellyel biztosítható lett volna a civilek visszaszorítása, hogy ne kerülhessenek veszélyes helyzetbe.
Az ORFK általános véleménye szerint a rendőrök a járművek megállítása során a KRESZ rendőri jelzésekre vonatkozó szabályai, illetve a járművek megállításának és követésének módszereiről és taktikáiról szóló módszertani útmutató szerint járnak el. Bár ebben az útmutatóban nem szerepel a szándékos ütközés, mint fogalmi elem, de a rendőrségi törvény a járművek megállításával kapcsolatos intézkedésekre felhatalmazást ad, sőt, a járművet az intézkedő rendőr akár a szolgálati jármű „felhasználásával” is megállásra kényszerítheti. Az ezzel kapcsolatos általános megfogalmazás így szól:
„A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében – ha járművel menekül – a rendőrség mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és megállásra kényszerítheti.”
Megjegyeznénk, hogy a fentek alapján a Rendőrségi törvény nem határozza meg pontosan a „megállításra kényszerítés” fogalom tartalmát, így a rendőrség által igénybe vett eszköztártárba szerintünk ugyanúgy beleérhető az üldözés, felszólítás, lassításra kényszerítés, mint akár a gépjárművek ütközésével történő megállítás.
Az ORFK kifejti továbbá, hogy az intézkedések során az állomány tagjai a szükségesség és arányosság elvét kötelesek figyelembe venni. Az állásfoglalás azzal zárul, hogy a rendőrök az intézkedések során rendkívül körültekintően, az élet, a testi épség és egészség megóvásának szem előtt tartásával az arányosság követelményeinek megfelelően járnak el.
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény tisztán tünteti fel az arányosság követelményét:
„A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem ált arányban az intézkedés törvényes céljával”
Irodánk álláspontja szerint jelen esetben a rendőrség arányosan járt el, hiszen a sofőrt lassítással nem sikerült megállítani, viselkedése agresszív volt, így a szokványosnál határozottabb és drasztikusabb rendőri intézkedésre volt szükség ahhoz, hogy a sofőrt mihamarabb megállításra kényszerítsék. Továbbá a Mercedesben menekülő személy – akinek sebessége a 200 km/óra sebességet is elérte –, menekülése során „ráhúzta” a kormányt a mellette haladó rendőrautóra ezzel azt hirtelen irányváltásra kényszerítette, jogosítvány nélkül száguldozott, továbbá a rendőrök is jól tudták, hogy korábban több szabálysértési ügye is indult vele szembe.
Tény, hogy a rendőrség a gépjármű menetirányokat elválasztó betonfalnak szorításával kárt okozott az M2-es autóútban és három gépjárműben, azonban személyi sérülés nem történt, amely lehet, hogy az intézkedés elmulasztása esetén máshogy alakul, akár egy tömegszerencsétlenség is kialakulhatott volna.
Annak vizsgálatakor, hogy a rendőri intézkedés szakszerűen történt-e, érdemes tehát figyelembe venni, hogy a hatóságtól gyors és határozott megoldásra volt szükség, és a mérlegelésnél pár másodpercnél több idő nem állt rendelkezésre. Véleményünk szerint a gyanúsított üldözés közbeni, majd a megállítást követő erőszakos magatartása tehát kellő indokul szolgált a határozott – eddig a magyar utakon nem megszokott – ütközéssel történő megállításra kényszerítéshez.
A két idézett jogszabályhely alapján meglátásunk szerint az intézkedő rendőr ütközéssel is megállításra kényszeríthette a gyanúsítottat, ezen cselekménye pedig arányos volt a gyanúsított magatartásával, így a rendőr eljárása összeségében jogszerűnek minősül.
A kritikák szerint azonban a manőverrel az intézkedő hatósági személy veszélyeztette a többi, adott útszakaszon közlekedő gépjárművet, illetve utasaikat. Feltennénk azonban a kérdést, hogy a Mercedes sofőrjének agresszív vezetési stílusa és viselkedése vajon mekkora veszéllyel járt volna, ha a gyanúsított egy újabb településre beérve már nem csak a gépjárművek, hanem a gyalogosok és biciklisek között száguldozott volna tovább..?
A választ Olvasóinkra bízzuk!
Tájékoztatjuk a kedves olvasóinkat, hogy az Ügyvédi Társulás további cikkeit az alábbi helyen olvashatja: https://drujvary.hu/cikkek/
Mindemellett tájékoztatjuk, hogy bármilyen jogi problémája lenne a Budapest XI. kerületében található Újváry és Társai Ügyvédi Társulás áll szíves rendelkezésére.
Elérhetőségeinket itt találja: KAPCSOLAT