Irodánk egyik peres ügye a „Dugó, vagy kupak problematika”, amely egy komoly kártérítési jogeset, amely egy icipici ténybeli kérdésen alapul és amely azt mutatja, hogy a jogszabályok gyakorlati alkalmazása igen sok esetben szül érdekes szituációkat, amelynek eredménye sokszor a váratlan és kedvező fordulat…
Ügyfelünk egy nap az alábbi problémát adta elő: egy nagyobb esőzés következtében a társasházi garázsban levált egy dugó és emiatt a helyiség beázott és fél méter mély vízben történő úsztatásra késztette az Ügyfelünk gépjárművét, amely gazdasági totálkáros lett. A vízelvezető kialakítása nem rendelkezett visszacsapó szeleppel, melyre hivatkozással indított Ügyfelünk peres eljárást – amely azonban, mint kiderült irreleváns tény volt.
Ügyfelünk első fokon elvesztette az ügyet – ekkor jött Irodánkhoz, hogy az ítélettel szemben szeretne fellebbezni figyelemmel arra, hogy az Ítélet kihirdetését követően megszerezte a kiviteli terveket és mérnök barátja segítségével rádöbbentek arra, hogy a tervekkel szemben nem kupak, hanem dugó került beépítésre ott, ahol víz beömlött. Akármilyen egyszerűen is hangzik a probléma gondoljunk bele: egy kupaknak, amelyet fel kell csavarni a helyére jóval nagyobb a nyomástűrő képessége, mint egy dugóé – amely még egy pezsgős üvegből is könnyen kirobban.
Irodánk az ügyet elvállalta, de már itt nehézségbe ütközött az eljárásjogi szabályok folytán, mivel új tényeket és bizonyítékokat kívánt előadni a fellebbezésben, amelyet csak kivételes esetekben lehet – ezért is kérjük az ügyfeleinket, hogy lehetőleg az ügy kezdetekor mindent bocsássanak a rendelkezésre. Ügyfelünk szerencséjére az eljárási törvényünk lehetőséget biztosít arra, hogy új tényt adjon elő a fellebbező fél, ha önhibájából az adott tényről nem volt tudomása és ránézve az kedvezőbb döntést eredményez. Az előzőekben leírtak, valamint az elsőfokú bíróság helytelen bizonyítási eljárása folytán a másodfokú bíróság helyt adott a fellebbezésünknek és utasította az elsőfokon eljáró bíróságot, hogy tárgyalja tovább az ügyet.
Az ügyben egy kérdés állt fenn immáron: ha és amennyiben dugó (lsd. pezsgős dugó) került beszerelésre kupak (lsd. pl. az ásványvizes flakon csavaros teteje) helyett, úgy ez kiviteli hibának tekinthető-e és felelősségre vonható-e emiatt a társasház?
Irodánk és Ügyfelünk szerint igen, mivel a Ptk. egy rendelkezése kimondja, hogy az épület hiányosságaiért és részeinek lehullásaiért a tulajdonos – jelen esetben tehát a társasház – felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy megfelelően járt el az építés és karbantartás kapcsán, vagy neki nem felróható módon járt el a károk megelőzése érdekében. Jelen jogszabályi hivatkozás még kiegészítendő azzal, hogy a tulajdonos akkor is felel, ha nem ő maga építette, vagy mást bízott meg a karbantartással. Tehát úgy tűnt minden adott a pernyertességhez.
Sajnos amilyen egyszerűnek látszik a fenti jogszabályhely annak ellenére igen nehézkes volt a tárgyalások sora az alábbiak folytán:
- a bíróság nem tulajdonított relevanciát annak az általános fizikai ténynek, hogy egy kupak nyomástűrő képessége nagyobb, mint egy dugóé, tehát egy kupak nem eshetett volna ki a helyéről – ahogy cseppet sem törődött azzal a ténnyel sem, hogy nem megfelelő volt a kivitelezés;
- az eljáró szakértő nemcsak a tényeket adta elő, hanem jogszabályi értelmezésre is kitért és részéről rejtett hibának (tehát olyan hibának, amelyet nem lehet gondosság mellett észrevenni) minősítette;
- a társasház jogi képviselője kemény csatát vívott annak érdekében, hogy bizonyítsa, hogy a társasház az egész helyzetről nem tehet mivel karbantartási kötelezettsége alapvetően nincs és nem tudott a kivitelezési hibáról.
A hosszas elsőfokú eljárás végére az elsőfokú bíróság – annak ellenére, hogy minden tény és jogi háttér ellene szólt – ismét a társasháznak adott igazat. Ügyfelünk és Irodánk is felháborodva fogadta az ítéletet, melyre tekintettel újabb fellebbezést nyújtott be.
Hosszas jogi felkészülés végére elérkezett a közelmúltban a másodfokú tárgyalás, amely végre meghozta az ügyben a nagy áttörést: a másodfokú bíróság nemcsak, hogy igazat adott Ügyfelünknek és Irodánknak, de egyúttal meg is állapította, hogy a társasház a felelős azért, ha kiviteli hiba történt és ily módon a gépjárműben keletkezett károkat köteles megtéríteni – és nem számít az, hogy az adott hibáról tudott-e vagy nem.
A fenti történet nem tartalmaz hosszas jogi bemutatást inkább arra szántuk, hogy megmutassuk, hogy addig érdemes harcolni, amíg csak lehet és ha csaknem a jogi képviselő nem ajánl mást, úgy nem szabad feladni mindaddig, amíg az eljárás során élhetünk a jogainkkal. Mert sok esetben apró tények és a jogszabályok alapos ismeretének együttese megfordíthat egy többmilliós peres eljárást – mert valljuk be egy dugó és egy kupak között tényleg nincs nagyon nagy különbség első látszatra…