Kötelesrész rejtelmei
Azzal a velős jogkérdéssel fordult hozzánk ügyfelünk, hogy örökségéből kötelese-e kielégíteni örökhagyó férjének addig még sosem látott gyermekeit?
A tények a következők: férj és feleség életük utolsó szakaszába házasodtak össze, közös gyermekük nincs, viszont férjének két gyermeke van előző házasságából, akivel azonban nem tartotta a kapcsolatot.
Feleség vagyonát végrendeletben legjobb barátnőjére hagyta, majd halála után három hónappal az özvegy férj is elhunyt. A hagyatéki tárgyalásukat az illetékes közjegyző egyesítette, ugyanis a feleség végrendeleti örökösétől a férj gyermekei, elhunyt apjuk kötelesrészi igényét érvényesíteni kívánták volna. Hogy is van ez?
Mi az a kötelesrész? Ki tarthat rá igényt?
Az öröklésnek két fajtáját különböztethetjük meg: az egyik a törvényes öröklés, a másik a végrenedelti. A törvényes öröklés értelmében főszabályként a leszármazók és a túlélő házastárs örököl. A végrendeleti öröklés esetén pedig az örököl, akit örökösként megnevez a végrendelet. Kötelesrészre tarthat azonban igényt az, akit a végrendeletben nem neveztek örökösnek, viszont a törvényes öröklés értelmében egyébként az lenne. Tehát a törvényes örökösök tarthatnak rá igényt, a leszármazók és a túlélő házastárs.
Az esetre levetítve, a feleség végrendeleti örökösének kellett volna a férj akaratnyilatkozatára kiadni a kötelesrészét. Ez azonban nem történt meg, ugyanis férj rövid időn belül elhunyt, viszont a kötelesrészi igénye tovább szállt az örököseire.
Mivel a kötelesrész kötelmi jellegű igény, és ez azt jelenti, hogy a kötelesrész jogosultja nem automatikusan kapja meg ezt a részt az örökségből, nyilatkozatot kell tennie, hogy kívánja-e kötelesrészét megkapni.
Erre a hagyaték megnyílásától, tehát az örökhagyó halálának időpontjától 5 évig van lehetősége, ugyanis ezen idő letelte után ez az igény elévül. A kötelesrész kiadására az örökösök jogosultak.
Ez a jogkérdés már 1990-es évektől foglalkoztatja a jogalkalmazó bírókat. Ugyanis a 1996.426 számú Bírósági határozatban a Legfelsőbb Bíróság kimondta:
„…a kötelesrészre jogosult akaratelhatározásától függ, hogy kötelesrészét érvényesíteni kívánja-e, vagy olyan mértékben tiszteletben tartja az örökhagyó végakaratát, hogy kötelesrészére nem tart igény…”
Ennek értelmében jelen esetben a férj után az örökösei nem érvényesíthették volna apjuk kötelesrész iránti igényüket.
Azonban ez az elmélet megdőlt, amikor 2019.8.229 számú Bírósági határozatban a korábbi ’96 os döntést a Kúria fölülírta:
„…A kötelesrész iránti követelés a hagyaték részeként átszáll a kötelesrészre jogosult örökösére, mint általános jogutódra…”
Így ügyfelünk köteles volt kiadnia a kötelesrészt a jelentkező jogosultaknak.
