Tartozik, de nem fizet, mit tehetek? A követelésbehajtás lehetőségei
2018-10-02
Ki örököl utánam? Az öröklési jog alapszabályai
2018-10-16

A cégvezetés büntetőjogi kockázatai

Egy cég vezető tisztségviselőjének lenni nem csupán társadalmi presztízzsel és az önállóság nyújtotta szabadsággal jár, hanem jelentős felelősséggel is, hiszen a ránk bízott, sokszor általunk felépített társaság működéséért vagyunk felelősek. Sokan elfelejtik, hogy ha egy cégnél pénzügyi nehézségek lépnek fel, az nem csupán az adott cég tulajdonosainak, vagy munkavállalóinak fáj, hanem azoknak is, akik a társasággal szerződést kötöttek, és talán hiába várják a pénzüket. Ezért a jogalkotó számos kötelezettséget ír elő a társaságok vezető tisztségviselői számára, annak érdekében, hogy erősítse a vállalkozások közötti bizalmat, amely az üzleti kapcsolatok létesítésének alapfeltétele, hiszen nyilvánvalóan senki sem köt szerződést olyan céggel, amelynél gyanítható, hogy hamarosan csődbe fog menni. Egyes kötelességek pedig olyannyira fontosak, hogy azok megszegését az állam a büntetőjog eszközeivel is szankcionálja.

 

A gazdasági helyzet átláthatósága

A piac működésének egyik alapvető feltétele a résztvevők közötti bizalom, így a jogszabályok igyekeznek az egyes cégek működését minél inkább átláthatóvá tenni. Ezért rendelkezik úgy a jogszabály, hogy a gazdasági társaságokra vonatkozó legfontosabb adatok a www.e-cegjegyzek.hu oldalon bárki számára nyilvánosan elérhetők, emellett lehetőség van a cégekre vonatkozóan a Cégközlönyben közzétett közlemények letöltésére is a www.cegkozlony.hu oldalon, a gazdasági helyzet áttekintését pedig a www.e-beszamolo.im.gov.hu oldal segíti.

A cégjegyzékben ellenőrizhetjük, kik egy adott cég tulajdonosai, illetve kik a vezető tisztségviselők, akik a cég nevében aláírni jogosultak, emellett ellenőrizhetjük azt is, van-e valamilyen eljárás a társasággal szemben, például végrehajtás.

A cégközlönyből a cégekre vonatkozó közleményeket ismerhetjük meg, itt érdemes tehát rákeresni arra, nem rendeltek-e el esetleg felszámolást vagy kényszertörlést jövendőbeli üzleti partnerünkkel szemben. Ha egy társaság ellen felszámolás folyik, a cégközlönyből megismerhető a felszámoló neve és elérhetősége, továbbá az is, hogyan jelentkezhetünk be hitelezőként az eljárásba.

A cégek beszámolóinak nyilvánossá tételével lehetőségünk van arra, hogy jövendőbeli partnereink gazdasági helyzetét ellenőrizzük, hiszen erről a honlapról letölthető a társaság mérlege, eredménykimutatása, továbbá a kiegészítő melléklet, amelyekből megismerhető a társaság tőkéje, kintlévőségei és tartozásai, továbbá eszközállománya. Mivel a beszámolók lényegében a társaságok „önbevallásán” alapulnak, így ha egy cégnél kiderül, hogy ami a beszámolóban szerepel, az nem valós, a társaság vezető tisztségviselője nagyon komoly retorzióra számíthat.

 

A számvitel rendjének megsértése

A legtöbb cégvezető a társaság könyvelésének vezetésével, az adóhatóság által előírt kötelezettségek teljesítésével, továbbá a beszámoló elkészítésével szakértőt, könyvelőt bíz meg. Sajnos azonban sokan nem tudják, hogy ha a könyvelés nem stimmel, és a társaság által közzétett beszámolóból nem nyerhető valós kép a társaság vagyoni helyzetét illetően, akkor elsősorban a társaság vezető tisztségviselőjét fogják felelősségre vonni.

A Büntető Törvénykönyvben meghatározott számvitel rendjének megsértése elnevezésű bűncselekmény tényállása a következőképpen hangzik:

  1. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel
  2. a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
  3. b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

A számvitel rendjének megsértése tehát a bizonylati rend megsértésével és a könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettség megszegésével követhető el. A bizonylati rend a számviteli adatfeldolgozás során felhasznált minden bizonylat, okmány és dokumentum hitelességét, pontosságát garantáló előírások összessége. A bizonylati rend leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak olyan tételek (bevételek és kiadások) szerepeltethetők a könyvelésben, amelyeket bizonylatokkal is alá lehet támasztani (számlával, bevételi pénztárbizonylattal stb.). Nyilvánvaló, hogy ha egy társaság bizonyos számlákat nem szerepeltet a könyvelésében, a társaság vagyoni helyzete nem lesz átlátható, hiszen ez a „megbízható és valós képet lényegesen befolyásolja”, ezért az ilyen magatartást a törvény szigorúan szankcionálja.

 

A bizonylati rend mellett a beszámoló készítési kötelezettség is nagyon fontos, szintén abból a célból, hogy a társaság vagyoni helyzete átlátható legyen. A törvény minden évben meghatározza, mely időpontig kötelesek a társaságok az éves beszámolóikat közzétenni. Aki ezt elmulasztja, nem csupán adóhatósági szankcióra számíthat, de akár büntetőjogi következményekre is.

 

Mint ahogyan arra fentebb utaltunk, a számvitel rendjének megsértéséért elsősorban a vezető tisztségviselőt vonják felelősségre. A számviteli törvény ugyanis kimondja, hogy „a számviteli politika elkészítéséért, módosításáért, a számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért, a könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.” Sajnos a gyakorlatban a NAV bűnügyi nyomozóit általában nem hatja meg az a hivatkozás, hogy a vezető tisztségviselő könyvelőt bízott meg azzal, hogy a dolgok rendben menjenek. Mint ahogyan a polgári jogban is a megbízott magatartásáért harmadik személyekkel szemben a megbízó felelős, így a büntetőjog is ezt az elvet vallja: sajnos a könyvelő hibájáért is a vezető tisztségviselőnek kell helyt állni.

 

A legfontosabb tehát, hogy rendszeresen ellenőrizzük a könyvelő munkáját és a könyvelést, mert ez az egyetlen lehetőség a büntetőjogi felelősség alóli mentesülésre: ha a vezető bizonyítja, hogy a könyvelő kiválasztása, utasításokkal ellátása és folyamatos ellenőrzése során úgy járt el, ahogy ez az adott helyzetben általában elvárható, akkor a szándékos bűncselekmény miatti büntetőjogi felelősség nem terheli akkor sem, ha a megbízott magatartása tényállásszerű.

 

 

Felelősség fizetésképtelen helyzetben – a csődbűncselekmény

 

A vezető tisztségviselők legfontosabb feladata, hogy az általuk irányított társaság működőképességét, likviditását biztosítják. Természetesen megtörténhet, hogy ez minden jó szándék mellett sem sikerül, azonban ilyen helyzetben fokozottan kell ügyelni arra, hogy a társaság a lehető legtöbb hitelezői követelést kielégítse, mielőtt jogutód nélkül megszűnik. Előfordul azonban, hogy a vezető tisztségviselők ezen kötelességükről megfeledkeznek, és igyekeznek kimenteni a csődbe jutott társaság vagyonát, vagy ami még súlyosabb: a fizetésképtelen helyzetet maguk idézik elő, hogy ezzel hitelezőiket kijátszhassák. A csődbűncselekmény tényállása ezeket a tevékenységeket szankcionálja.

 

A vagyonkimentés történhet például utólag kreált hitelszerződéssel, mellyel a társaság látszólag egy másik cégnek tartozik, de megvalósulhat úgy is, ha egy cég például hirtelen egy másik, azonos tulajdonosi körrel rendelkező cégbe teszi át a tevékenységét, tehát ily módon az eredeti cég már nem végez tevékenységet, „kiüresedik”. Azok a hitelezők tehát, akik a kiüresített céggel álltak kapcsolatban, már nem tudják érvényesíteni követelésüket, hiszen az üres cégnek nincsenek megbízásai, és így nincs bevétele, a tulajdonosok viszont vígan folytatják ugyanazt a tevékenységet, immár egy másik társaságban. Jó ha tudjuk azonban, hogy ez a csődbűncselekmény tipikus példája, és ha hitelezőként elszenvedői vagyunk egy ilyen helyzetnek, mindenképpen tegyünk feljelentést. Fontos tudni, hogy egy feljelentés nem csupán arra jó, hogy a feljelentő „bosszút álljon”, sokkal inkább az a célja, hogy a feljelentett társaság és a vezető tisztségviselők vagyonára elrendelt zárlattal a vagyont megmentsük, és a bűnösség megállapításával pedig a bíróság elrendelheti annak kiadását a feljelentő sértett részére. Ez a büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igény.

 

A fedezet nélküli szerződéskötés

 

A hitelezők kijátszása nem csupán a vagyon kimentésével, hanem más módon is megvalósulhat. Például olyan hitelfelvétellel, melyről a társaság vezető tisztségviselőjének már a szerződéskötéskor tudnia kellett, hogy azt a társaság nem fogja tudni visszafizetni. A büntetőjog az ilyen magatartást csalásnak minősíti. A csalás esetében a büntető bíróság az elkövető szándékát vizsgálja, és ha megállapítják, hogy a visszafizetés a társaság képviseletében eljárt vezető tisztségviselőnek már a hitelfelvételkor sem állt szándékában, akkor a bűncselekmény megállapítható. A szándék meglétére utal, ha társaság soha egyetlen részletet sem fizetett vissza, illetve az is, ha a hitelfelvételkor a társaságot már nagy összegű adósságok terhelték.

 

***

A cégvezetés tehát nem csupán jogosultságok, hanem kötelezettségek összessége is, hiszen vezetőként a társaság működéséért teljes felelősséggel tartozunk. Természetesen mind a polgári jogi, mind a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülhető, ha tisztában vagyunk a társaságok működésére vonatkozó jogszabályokkal, és annak mentén folytatjuk tevékenységünket. Emellett kiemelkedően jelentős a társaság más munkavállalóinak, például a könyvelőnek, könyvvizsgálónak a kiválasztása is. Amennyiben úgy érezzük, hogy segítségre van szükségünk a társaság működésével kapcsolatban, mindenképpen forduljunk könyvelési, adózási kérdésben jártas szakértőhöz, vagy keressük fel ügyvédünket.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest