Öröklési szerződés elkészítése
Mindannyiunk életében eljön az a pillanat, amikor végig gondoljuk, mi legyen vagyonunk sorsa halálunk esetén. Vannak, akik a törvényes öröklés rendjére bízzák ezt a kérdést, mások végintézkedés formájában kívánnak rendelkezni róla. Kevésbé elterjedt megoldás azonban az, hogy öröklési szerződés formájában határozzuk meg, hogy ki örököljön utánunk.
Ha a végrendelkezni, vagy öröklési szerződés kívánna kötni keresse fel Ügyvédi Irodánkat annak érdekében, hogy a legtökéletesebb választást, valamint a szerződés megkötésekor megfelelő eljárást tudjuk az szerződés alanya részére biztosítani.
Az öröklési szerződés a végrendelkezés egyik formája, amely tartalmát tekintve tartási és életjáradéki szerződésnek felel meg, azonban – ahogyan azt majd a későbbiekben láthatjuk – szigorú tartalmi és formai követelmények vonatkoznak rá, így az öröklési szerződés kettős jelleggel bír.
Az öröklési szerződés célja, hogy az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél pedig kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére. Tulajdonképpen ez az öröklési szerződésnek a lényege. A végrendelet és az öröklési szerződés közötti különbség, hogy míg az előző egy egyoldalú jognyilatkozat, addig az utóbbi egy visszterhes, kétoldalú szerződés, amely a felek egyező akaratával jön létre.
Sokak számára felmerülhet kérdésként, hogy mi a különbség a tartási- életjáradéki szerződés, és az öröklési szerződés között, hiszen azok tartalmukban majdnem, hogy megegyeznek. Tartási szerződés esetén az annak tárgyát képező vagyontárgy tulajdonjoga a szerződés megkötésével száll át a másik félre, míg öröklési szerződés esetén a tulajdonjog az örökhagyó halálával száll át a szerződéses örökösre.
Kik a szerződéses szereplők?
Az alanyai az örökhagyó, valamint az örökhagyóval szerződő fél. (eltartó)
A Fél az örökhagyó halálával szerzi meg az öröklési szerződésben rögzített vagyontárgyat.
Az öröklési szerződés tartalma, szerződés célja
Az öröklési szerződéssel az örökhagyó tehát arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Ezek alapján az öröklési szerződés egyik legfontosabb kötelező tartalmi eleme az örökösnevezés, amely azt jelenti, hogy az örökhagyónak pontosan meg kell jelölnie az örökös személyét. Figyelemmel arra, hogy visszterhes szerződés, az örökös részéről is meghatároz kötelező tartalmi elemet a Ptk., amely nem más, mint az örökhagyónak, vagy a szerződésben megjelölt harmadik személynek a tartására, gondozására, járadék fizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás.
Tehát az örökhagyó nem csak a maga, hanem általa meghatározott harmadik személy tartására, gondozására is köthet öröklési szerződést, amely által a harmadik személy tartását mind életében, mind a halálát követő időszakra is biztosíthatja. Abban az esetben, ha a harmadik személy tartása kiterjed az örökhagyó halálát követő időszakra is, a hagyatéki eljárás során az ingatlan hagyatékot a harmadik személy javára feljegyzett tartási joggal terhelten kell átadni, és a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, amelyre a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző megkeresése alapján kerül sor.
A fent leírtakon túlmenően az öröklési szerződés további feltétele – amely szintén vonatkozik a végrendeleti öröklés szabályaira is – hogy a szerződéses örökös az örökhagyót túlélje.
Mi szükséges az öröklési szerződés érvényességéhez?
Az öröklési szerződés megkötésére és érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Eltérés azonban, hogy a saját kézzel írt, és aláírt öröklési szerződés nem érvényes, ezt a Ptk. külön kiemeli, hogy azt minden esetben két tanú együttes jelenlétében szükséges aláírni, vagy pedig, ha az aláírás nem a két tanú együttes jelenlétében történt, abban az esetben a Ptk. megköveteli, hogy aláírásukat a két tanú előtt saját kezű aláírásuknak ismerjék el.
Az előbbieken túl több okból is kétségbe vonhatják a „juttatás”, vagy az öröklési szerződés érvényességét kétségbe vonják vagy megtámadják.
Lehet az öröklési szerződést biztosítani?
Az örökhagyó arról a vagyontárgyáról, amelyet az öröklési szerződésben lekötött sem élők között, sem halála esetére nem rendelkezhet. Abban az esetben, ha az öröklési szerződés tárgya ingatlan, a szerződéses örökös akként biztosíthatja, hogy a szerződés tárgyát képező vagyontárgyon elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztethet fel az ingatlan-nyilvántartásba. Fontos megjegyezni, hogy a törvény nem írja elő kötelezően az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzését, azonban ennek elmaradása esetén a jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző személy megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. Így amennyiben az öröklési szerződés tárgyát képező ingatlanra az elidegenítési és terhelési tilalom nem kerül feljegyzésre, és egy harmadik személy nem tud az öröklési szerződés létezéséről, és ekként köt visszterhes adásvételi szerződést az örökhagyóval, ezt a szerződést a szerződéses örökös nem támadhatja meg, figyelemmel arra, hogy a vevő jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg az ingatlant. Ez esetben az örökös az örökhagyóval szemben léphet fel szerződésszegés miatt. Javasolt tehát a fenti eset elkerülése érdekében minden esetben az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzése az ingatlan-nyilvántartásba.
Örökhagyó szerződése halála esetén
Az öröklési szerződés egyfajta szerencseszerződés jelleget is magán hordoz, hiszen egy olyan szerződésről van szó, amelynek megkötésekor a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás aránya nem állapítható meg, mivel a szerződéses örökös nem tudhatja előre, hogy mennyi ideig köteles gondoskodni az örökhagyó tartásáról, gondozásáról, ennélfogva az sem látható előre, hogy ennek a tartásnak az aránya hogyan viszonyul majd az örökség értékéhez az örökhagyó halálakor. Előfordulhat, hogy a tartás nagyon hosszú ideig elnyúlik, így a tartás értéke meghaladja az örökség értékét, viszont az az eset is előállhat, hogy az örökhagyó a szerződés megkötését követően korán elhalálozik, így a tartás értékének összege jelentősen alacsonyabb lesz az örökség értékéhez képest.
Fontos megemlíteni, hogy az öröklési szerződés teljes mértékben a megkötését követő 2 (kettő) év elteltével érvényesül maradéktalanul, amely szintén a szerződés szerencse jellegét mutatja, mégpedig a következő szabályok miatt. Amennyiben az öröklés a szerződés megkötését követő 2 éven belül nyílik meg, a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési szerződéssel elidegenített vagyon értékének és a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék vagy gondozás értékének a különbözetét. A Ptk. ezzel a szabályozással a kötelesrészre jogosult legközelebbi hozzátartozókat kívánja védeni, hogy bizonyos ideig az öröklési szerződés megkötése ellenére is igényt tarthassanak a törvény alapján járó minimum vagyonrészesedésre.
Amennyiben egyidejűleg szeretnénk biztosítani tartásunkat és ezért cserébe örökséget juttatni egy általunk megbízható személy részére, az öröklési szerződés egy jó megoldás lehet, hiszen ezzel a juttatni kívánt vagyon is a tulajdonunkban marad halálunkig, így nem következhet be az az eset, hogy elesünk mind a tartástól, mind vagyontárgyunktól.
Ügyvéd fontossága:
Figyelemmel azonban arra, hogy a törvény szigorú alaki feltételeket szab az öröklési szerződésre, javasolt az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda szolgáltatásait igénybe venni a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében!