A napokban rengeteget hallhattunk a hírhedt óvszermentes gólyatáborról, amelyben a diákok többek között – sajtóértesülések szerint – arról panaszkodtak, hogy
- tűző napon egy órán keresztül kellett gyalogolniuk,
- a „gurulós” bőrönd tilos volt, aki azt vitt, az is csak kézben cipelhette,
- érkezéskor az összes táskát kipakoltatták és minden egyes ruhát kirázattak (beleértve az alsóneműket is), az ételeket/italokat kidobatták (annak ellenére, hogy az első este csak későn kaptak enni) és a gyógyszereket elkobozták,
- stopperórával mérték a mosdószünetet (mosdóba naponta háromszor, egy-egy percre mehettek a diákok).
Tekintettel arra, hogy a szervezett esemény kapcsán Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa vizsgálatot indított, indokolt, hogy a történteket jogi szempontból is alaposan áttekintsük. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy a rendezvény során hozott intézkedések sértik-e, vagy veszélyeztetik-e a hallgatók méltóságát, valamint emberi jogait. A helyzet jogi megítélése különösen fontos, hiszen az ilyen események hatással lehetnek az érintett személyek alapvető jogaira, és a jogsértések elkerülése érdekében elengedhetetlen a részletek pontos megismerése és értelmezése. Ebből a megfontolásból érdemes tehát mélyebben is elemezni, hogy az intézkedések összhangban vannak-e a jogszabályokkal, és hogy történt-e olyan jogsértés, amely miatt a hallgatók emberi méltósága sérülhetett.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) Második Könyve szabályozza a személyiségi jogokat, mely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy személyiségét, különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. A törvény által nevesített személyiségi jogok közé tartozik:
- az élet, testi épség és az egészség megsértése,
- a személyes szabadság, a magánélet megsértése,
- a személy hátrányos megkülönböztetése,
- a becsület és jóhírnév megsértése,
- a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése.
(Ptk. 2:42-43.§)
Sőt, nem is kell a Ptk.-ig elmennünk, hogy szabályozást találjunk, ugyanis az Alaptörvény is kimondja többek között, hogy minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, és senkit sem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.
(Alaptörvény II-III. cikk)
Az imént említett jogszabályhelyek azért relevánsak, mert példának okáért:
- a gyógyszerek elvétele sérti az élet, testi épség és az egészséghez való jogot. Gondoljunk bele, hogy megállja-e a helyét az, hogy egy cukorbetegtől elveszik az inzulint vagy egy asztmástól az inhalátort…
- a táskák kipakolása és a ruhaneműk átvizsgálása sérti a magánélet tiszteletben tartásához való jogot és a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jogot. Az, hogy ki mit visz magával, milyen ruha- és alsóneműt hord, minden embernek saját döntése, ezeket felfedni csak saját akaratából vagy törvényben meghatározott esetben köteles (például repülőtéri átvilágításon).
- a stopperórával mért mosdószünet és a tűző napon, kánikulában történő gyalogoltatás, késői étkeztetés minden további nélkül tekinthető embertelen, megalázó bánásmódnak.
A fentiek alapján világosan megállapítható, hogy az említett gólyatábor során olyan események és intézkedések történtek, amelyek egyértelműen sértették a hallgatók emberi és személyiségi jogait.
A tábor során tapasztalt visszaélések, a hallgatók méltóságának figyelmen kívül hagyása, valamint az alapvető jogok megsértése mind olyan tényezők, amelyek komoly aggodalomra adnak okot. Az ilyen helyzetek nem csupán az egyének jogait és méltóságát sértik, hanem az egyetemi közösség egészére is káros hatással lehetnek, aláásva a bizalmat és a biztonságérzetet. Ennek fényében tehát elkerülhetetlen a jogsértések szigorú vizsgálata és az érintettek megfelelő védelme.
Alapvetően biztató és helyes lépés, hogy az ügy kapcsán vizsgálat indult, és az érintett egyetem vezetése egy munkacsoportot hozott létre az atrocitások alapos kivizsgálására. Ezek a lépések azt mutatják, hogy a felelősök és az érintettek is komolyan veszik a történteket, és törekednek arra, hogy feltárják az esetleges visszaéléseket, valamint biztosítsák, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló esetek.
A gólyatábor lényege a kapcsolat- és közösségépítés, nem pedig a diákok megalázása kellene, hogy legyen. Egy ilyen eseménynek a pozitív élmények miatt kellene életre szóló élménynek lennie, nem pedig a megszégyenülés miatt.
Amennyiben neked is hasonló élményben volt részed, tanácsoljuk, hogy fordulj az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához az alábbi elérhetőségen keresztül:
https://www.oktbiztos.hu/hogyan/index.html
