#8 Koronavírus járvány – Mit jelent a kijárási korlátozás?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Régóta lehetett sejteni, hogy nálunk is be fogják vezetni a kijárási korlátozást – hiszen a legtöbb szomszédos országban már bevezettek valamilyen, a szabad mozgás jogát korlátozó intézkedést a járványügyi védekezés érdekében. A kijárási korlátozás ugyanakkor nem egyenlő a köznyelvben már sokat hangoztatott kijárási tilalommal, amely azt jelentené, hogy senki nem megy sehová. Erről azonban szó sincs, hiszen munkát végezni ezután is lehet, boltba is el lehet majd menni, a Kormány mindössze azt szeretné elérni, hogy feleslegesen ne tartózkodjunk az utcán, és ezzel is csökkentsük a fertőződés lehetőségét. Lássuk tehát, mint is jelent pontosan a kijárási korlátozás, kiket érint, és mire terjed ki.

 

A kijárási korlátozás célja

 

Ahogyan arra a bevezetőben utaltunk, a kijárási korlátozás célja, hogy az idegen, nem egy háztartásban élő emberek közötti érintkezést a szükséges mértékűre, minimálisra csökkentsük, hiszen kizárólag ezzel lehet hatékonyan megakadályozni a járvány terjedését. Ennek érdekében a kijárási korlátozásról szóló 71/2020 (III.27.) Korm. rendelet azt az alapszabályt fogalmazza meg, hogy mindenki köteles más emberekkel a szociális érintkezést – a közös háztartásban élők kivételével – a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani. Ezt a szabályt a tömegközlekedés során is alkalmazni kell. A lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására csak a rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor. A rendelet emellett előírja, hogy vendéglátó üzletben csak az alkalmazottak tartózkodhatnak, kivétel ez alól, ha az előre rendelt és házhozszállításra összekészített ételt vesszük át.

 

A rendelet lényege tehát, hogy a lakásunkat csak akkor hagyjuk el, ha az feltétlenül szükséges. Ezeket a feltétlenül szükséges helyzeteket a rendelet alapos indokként jelöli meg.

 

Alapos indokok

 

  1. Munkavégzés, hivatásbeli kötelezettség, gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység. Ez tehát a legfontosabb: munkát végezni ezután is lehet. Sok munkáltató gondoskodott arról is, hogy a munkavállalói kapjanak egy olyan igazolást, mely rögzíti a munkáltató nevét és a munkavégzés helyét, hiszen ha útközben megállít a rendőr, ezzel tudjuk majd igazolni, hogy munkaidő van, és munkába megyünk, vagy onnan jövünk. Fontos továbbá, hogy a munkavégzéshez szükséges anyagokat is megvehetjük (pl. műszaki cikkek vagy építőanyagok).

 

  1. Napközbeni kiscsoportos felügyelet okán kiskorú gyermek kísérése. Jó hír tehát, hogy akinek lakóhelyéhez közel sikerült találnia olyan intézményt, ahol gyermekek kisebb csoportjára vállalnak felügyeletet addig, míg az óvoda zárva, a szülő viszont kénytelen dolgozni, annak továbbra sem kell lemondania erről a lehetőségről.

 

  1. Egészségügyi ellátás és szolgáltatás igénybevétele. Ez azt jelenti tehát, hogy akinek szüksége van rá, továbbra is igénybe veheti az orvosi ellátásokat. Érdemes ugyanakkor tájékozódni a lakóhelyünk szerinti háziorvosi rendelőkben és szakrendelőkben, hiszen sok helyen a sürgősségi eseteket kivéve szünetel az ellátás, illetve csak előzetes telefonos bejelentkezés után fogadnak.

 

  1. Egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés. Sportolás vagy sétálás külterületen, vagy a települések belterületén lehetőség szerint zöldterületi részen folytatható vagy egyedül, vagy azokkal, akikkel az ember egy háztartásban él, továbbá csak úgy, hogy közben másoktól legalább 1,5 méter távolságot tartunk. 

 

  1. Házasságkötés és temetés szűk családi körben. Akinek tehát már fix időpontja van az esküvőre, annak valószínűleg nem kell lemondania – ebben az esetben is érdemes azonban tájékozódni az illetékes önkormányzatoknál, hogy milyen korlátozó szabályokat vezettek be a házasságkötésekre vonatkozóan: a legtöbb helyen ugyanis csak az anyakönyvvezető, a házasulók és a tanúk lehetnek jelen.

 

  1. Vásárlás: élelmiszerüzletben, drogériában, piacokon, gyógyszertárban, állateledel és takarmányboltban, mezőgazdasági üzletben, dohányboltban, továbbá üzemanyagtöltő állomáson. Az üzletek felkeresésének ugyanakkor korlátja az üzletek által saját hatáskörben sok helyen bevezetett nyitvatartási idő csökkentés, illetve az idősek vásárlóideje is, melyről az alábbiakban részletesen is szólunk.

 

  1. Különböző szolgáltatások igénybevétele: fodrász, manikűrös, szállítási, tisztítási és higiéniás szolgáltatások, gépjármű és kerékpárszerviz, hulladékgazdálkodással összefüggő szolgáltatások, továbbá a legszükségesebb esetben a személyes megjelenést igénylő ügyintézés (pl. hatósági, banki, pénzügyi, biztosítási és postai szolgáltatások). Fontos figyelembe venni ugyanakkor, hogy a legtöbb szolgáltató már korlátozta a nyitvatartási idejét, vagy teljesen be is zárt (például a legtöbb fodrász), így érdemes tájékozódni telefonon vagy interneten, mielőtt útnak indulnánk.

 

  1. Állatok ellátása, háziállatok sétáltatása közterületen, illetve állatorvos, állatkórház felkeresése. Jó hír tehát, hogy ha van otthon kutyánk, mindig lesz lehetőségünk elvinni sétálni, és közben nem fog minket megkérdezni a rendőr arról, hogy mit keresünk az utcán.

 

  1. Szülői jogok és kötelezettségek. Ide a gyermekekkel való kapcsolattartás tartozik – elvált szülőként tehát lehetőségünk van arra, hogy különélő gyermekünkhöz elmenjünk, őt elhozzuk és visszavigyük.

 

  1. Hitéleti tevékenység. Ez azt jelenti tehát, hogy mehetünk templomba, itt is be kell azonban tartani a járványügyi korlátozásokat, azaz nem mehetünk egymáshoz másfél méternél közelebb, illetve nem tarthatunk nagyobb tömeggel járó rendezvényt.

 

  1. Segítségnyújtás magáról gondoskodni nem tudó vagy segítségre szoruló személy részére (pl. kiskorúak, idősek, betegek). Ezen kivétel alapján tehát például az önkormányzatok továbbra is zavartalanul el tudják látni azokat az időseket, akik önként vállalták, hogy otthon maradnak.

 

Védelem az időseknek

 

A járvány kezdete óta hangsúlyozza a Kormány minden fórumon, hogy a betegség az idősekre a leginkább veszélyes, és az idősebb korosztályból került mindeddig a legtöbb halálos áldozat. Ezért a járványt minden idős embernek nagyon komolyan kell vennie, nem hiába kérik őket arra folyamatosan, hogy ha csak lehet, maradjanak otthon. A kijárást azonban az időseknek sem lehet megtiltani; egyrészről azért, mert sokan közülük egyedül élnek, és nincs lehetőségük arra, hogy segítséget kérjenek a bevásárláshoz, másrészről pedig azt is figyelembe kell venni, hogy az egyedül élő időseknek az otthonukból való kimozdulás és ezáltal a más emberekkel való interakció nélkülözhetetlen a bezártság és a magány elviseléséhez. Az időseket azonban mindenképpen védeni kell, így a rendelet igyekezett egy köztes megoldást találni a problémára:

A 65 év felettiek az élelmiszerüzleteket, drogériákat, piacokat és gyógyszertárakat minden nap csak 9:00 és 12:00 között látogathatják, ezen időpontban pedig a boltok alkalmazottain kívül senki más nem tartózkodhat ezekben az üzletekben rajtuk kívül. Így az idősek nem esnek el a vásárlás lehetőségétől – igaz, a koránkelést és a korai piacra járást most egy darabig el kell felejteniük – viszont talán megakadályozható, hogy vásárlás közben a sokszor tünetmentes fiatalok fertőzzék meg őket. Ennek a szabálynak a betartása az egyes üzletek üzemeltetőinek felelőssége a rendelet előírásai szerint, tehát várhatóan az üzletek ajtajában álló alkalmazottak fogják ellenőrizni a belépést. 

 

Mi jár a szabályszegőknek?

 

Mivel a koronavírus járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet és az ezzel kapcsolatos intézkedések olyan új helyzetet teremtettek, amelyre korábban nem volt példa, így a kijárási korlátozás kapcsán is nagyon nehéz elképzelni, hogy pontosan hogyan fog történni ennek ellenőrzése, és milyen szigorúsággal fog eljárni a hatóság. A Kormány hangsúlyozta, hogy az ellenőrzés célja nem az állampolgárok szükségtelen vegzálása lesz, hanem az együttműködés és a szabályok értelmezése és betartatása, hiszen valószínűsíthető, hogy a legtöbb ember nem szándékosan fogja megszegni a szabályokat, hanem azért, mert nem tudta őket pontosan értelmezni.

 

A kijárási korlátozásról szóló kormányrendelet szabálysértésként nevesít minden olyan cselekményt, melyek a korlátozásokat megszegik, szabálysértési büntetésként pedig 5000 forinttól 500.000 forintig terjedhet a kiszabható büntetés. A korlátozások betartását a rendőrség ellenőrzi a katonai rendészet illetve bármely rendvédelmi feladatot ellátó szerv bevonásával. 

 

***

A kijárási korlátozással tehát a járványügyi védekezés új szintre lépett, bízzunk azonban abban, hogy a korlátokhoz való alkalmazkodás nem lesz hiábavaló, és a járvány terjedésének megállításával mielőbb visszatérhetünk a rendes életünkhöz. Végezetül pedig egy jó hír azoknak, akik a korlátozás ideje alatt halaszthatatlan jogi ügyet szeretnének intézni ügyvédjükkel: a kijárási korlátozásról szóló kormányrendelet megjelenését követően dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke állásfoglalást kért a Kormánytól arra vonatkozóan, hogy a személyes megjelenést igénylő halaszthatatlan ügyintézés körébe tartozik-e az, ha valaki kénytelen ügyvédi közreműködést igénylő ügyet intézni. A kérdésre igenlő válasz érkezett: a kijárási korlátozás idején sem kell tehát lemondanunk arról, hogy adásvételi szerződést kössünk, végrendeletet tegyünk, céget alapítsunk, vagy bármely más, ügyvédi ellenjegyzést igénylő szerződést írjunk alá.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest