#6 Koronavírus járvány – Kormányzati gyorssegély a gazdaságnak

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Sajnos előre látható, hogy a koronavírus miatt az ország leállása jelentős veszteségeket fog okozni a gazdaság legtöbb szektorának, így mind a munkáltatók, mind a munkavállalók nehéz helyzetbe kerülnek. A munkáltatóknak sem könnyű átszervezni a termelést, csökkenteni a kapacitást, teljesíteni a szerződéses kötelezettségeket és helyt állni az esetleges kártérítési követelésekért, míg a legtöbb munkavállalónak az állása került veszélybe azzal, hogy csökkent a kereslet és csökkent a termelés. A Kormány a rendkívüli helyzetben igyekszik megadni minden segítséget ahhoz, hogy a lehető legkevesebb ember veszítse el a munkáját és a megélhetését, ezért 2020. március 18-án kihirdették a 47/2020 (III.18.) számú kormányrendeletet, amely a legégetőbb problémákat igyekszik orvosolni.

 

Fizetési moratórium

 

A lakosság egyik legégetőbb problémája a fennálló hitelek törlesztése, hiszen ha valakinek a mindennapi megélhetése kerül veszélybe, nem biztos, hogy lesz elegendő anyagi tartaléka arra, hogy törlessze a hiteleit. A Kormány ezért a tömeges késedelmes fizetések, szerződésfelmondások elkerülése érdekében fizetési moratóriumot hirdetett, amelynek lényege, hogy a hiteltörlesztéseket felfüggesztik, a felfüggesztett idővel pedig a hitelszerződések futamideje értelemszerűen meghosszabbodik.

 

A Kormányrendelet az alábbiakat írja elő:

 

Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap. A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

 

A  szerződések teljesítési határidejének módosulása a  szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek. 

 

A  fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a  Kormány rendeletével meghosszabbíthatja. 

 

A  szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a  kötelezettségvállalás időtartama a  fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A  veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik. 

 

A rendeletet a  2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

 

E rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

 

Összefoglalóan tehát azt lehet mondani, hogy 2020. december 31. napjáig nem kell törleszteni a hiteleket, azonban nincs akadálya annak, hogy valaki önkéntesen mégis törlesszen, ha ez számára az egyszerűbb megoldás. Ezt általában külön jelezni kell az érintett banknál, mivel automatikusan lépett életbe a fizetési moratórium minden szerződés esetén. 

 

A fizetési moratórium fenti szabályai érintik az újonnan igényelni kívánt fedezet nélküli fogyasztási hiteleket is, és mivel ezek feltételei a bankok számára kedvezőtlenek (a THM nem lehet több mint a jegybanki alapkamat + 5%) felmerülhet a kérdés, hogy nem fog-e csökkenni a banki hitelezés amiatt, mivel a bankoknak ez pénzügyileg nem éri meg. Sajnos ezt a lehetőséget nem lehet kizárni, azonban jó hír, hogy a Kormány mindenképpen igyekszik biztosítani a babaváró hitelek (amelyek szintén fedezet nélküli hitelek) további zavartalan folyósítását, ezért bírsággal fenyegették meg azokat a bankokat, akik esetleg hátráltatni akarnák ennek felvételét.

 

A válsággal kiemelten sújtott ágazatok megsegítése

 

Vannak olyan gazdasági ágazatok, amelyeket kiemelten sújt a válság: a turizmus, vendéglátás például ilyen, hiszen a koronavírus miatt mindenki igyekszik a lehető legkevesebbet kimozdulni otthonról, így sorra mondják le az utazásokat, foglalásokat. Ezért különösen fontos, hogy az itt dolgozók ne veszítsék el megélhetésüket, ezért a Kormány igyekszik támogatni a munkáltatókat a munkahelyek megtartásában. Ennek értelmében 2020 március, április, május és június hónapokra a munkáltatók mentesülnek a munkabérek utáni közterhek megfizetése alól, továbbá a munkavállalók munkabérét terhelő járulékok közül csak a természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, amelynek összege pedig nem haladhatja meg munkavállalónként a havi 7.710,- Ft-ot.

 

A kormányrendelet a következő gazdasági ágazatokat jelölte meg, ahol a fenti kedvezmény igénybe vehető: turisztikai, a  vendéglátóipari, a  szórakoztatóipari, a  szerencsejáték, a  filmipari, az  előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok. 

 

A járulékfizetés alóli mentesség mellett további támogatást jelent, hogy a fenti ágazatokban a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A  felmondási tilalom a Kormány rendeletével a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbítható. Emellett a bérleti díj a  veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, abban az  esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi. 

 

Fontos tudni, hogy a fenti szabály nem az érintett szektorban dolgozó magánszemélyek lakásbérleti szerződéseire vonatkozik, hanem a cégek által bérelt egyéb helyiségek szerződéseire (melyek nem lakások, hanem pl. raktárak, irodák stb.). 

 

A KATA-s adózást választó, személyszolgáltatást végző kisadózók számára további kedvezmény, hogy a KATA-t 2020 március, április, május és június hónapokra nem kell maguk után megfizetniük. 

 

 

Eltérés a Munka Törvénykönyvétől

 

A koronavírus járvány terjedése a munkaviszonyokban is számos változást hozott: sokan kényszerülnek távmunkára, van, ahol a munkáltató kénytelen hosszabb-rövidebb időre bezárni, és sokszor egyik fél sem tudja, hogy hogyan is járjon el jogszerűen ebben a helyzetben, tehát mi az, ami a Munka Törvénykönyve szerint még jogszerűen megtehető, és mindkét fél számára elfogadható. Mivel a mostanihoz hasonló helyzet soha korábban nem fordult még elő, ezért természetesen a Munka Törvénykönyve sem tartalmaz szabályt minden probléma megoldására, ezért volt szükség arra, hogy a Kormány egyes rendelkezéseket a megváltozott helyzethez alkalmazkodva módosítson.

 

A fenti célok elérése érdekében a kormányrendelet az alábbiakat rögzíti:

 

Az Mt.-t a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy 

 

 

  • a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja, 
  • a  munkáltató a  munkavállaló számára az  otthoni munkavégzést és a  távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti, 
  • a  munkáltató a  munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a  szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti. 

 

 

A fenti szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.

 

A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

 

A fenti rendelkezések alapján tehát a munkáltató nem köteles legalább 96 órával korábban módosítani a már korábban közölt munkaidő-beosztást, illetve az otthoni munkavégzést egyoldalúan is elrendelheti – nem szükséges ehhez a munkaszerződés módosítása. A munkáltató továbbá, amennyiben szükségesnek ítéli, jogosult ellenőrizni a munkavállalói egészségi állapotát. A rendelet nem szól arról, hogy ezt milyen módon és milyen gyakran lehet megtenni.

 

A rendelet legfontosabb szabálya az a rendelkezés, mely szerint a munkavállaló és a munkáltató közös megállapodással a Munka Törvénykönyvének bármely rendelkezésétől eltérhetnek. Ez a szabály azt próbálja szorgalmazni, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók legyenek kreatívak annak érdekében, hogy a munkaviszony fennmaradjon, a munkáltató azonban mérsékelni tudja a veszteségeit. A felek tehát bármiben megállapodhatnak: néhány hónapos fizetés nélküli szabadságban, részmunkaidős foglalkoztatásban, egy csökkentett fizetés biztosításában munkavégzési kötelezettség nélkül stb. Amennyiben tehát mindkét félben megvan az együttműködés szándéka, számtalan megoldás áll rendelkezésre, amely csökkentheti a felek veszteségeit – a Kormány pedig ennek az együttműködésnek kívánta a jogszabályi alapját megteremteni.

 

***

A rendkívüli helyzetben bevezetett új szabályokkal a Kormány tehát a gazdaságban felmerült legégetőbb problémákra igyekezett megoldást találni, mivel azonban senki sem tudhatja még, meddig tart a járvány, és ez milyen problémákat fog magával hozni, így várhatóan további intézkedésekre is szükség lesz a Kormány részéről. A válsághelyzet kezelése és a gazdaság működésének helyreállítása azonban mindannyiunk közös érdeke, így legjobb, ha akár munkavállalóként, akár munkáltatóként mi is a kompromisszumra törekszünk, hogy minél több munkahely megmaradhasson. 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest