Sajnos előre látható, hogy a koronavírus miatt az ország leállása jelentős veszteségeket fog okozni a gazdaság legtöbb szektorának, így mind a munkáltatók, mind a munkavállalók nehéz helyzetbe kerülnek. A munkáltatóknak sem könnyű átszervezni a termelést, csökkenteni a kapacitást, teljesíteni a szerződéses kötelezettségeket és helyt állni az esetleges kártérítési követelésekért, míg a legtöbb munkavállalónak az állása került veszélybe azzal, hogy csökkent a kereslet és csökkent a termelés. A Kormány a rendkívüli helyzetben igyekszik megadni minden segítséget ahhoz, hogy a lehető legkevesebb ember veszítse el a munkáját és a megélhetését, ezért 2020. március 18-án kihirdették a 47/2020 (III.18.) számú kormányrendeletet, amely a legégetőbb problémákat igyekszik orvosolni.
Fizetési moratórium
A lakosság egyik legégetőbb problémája a fennálló hitelek törlesztése, hiszen ha valakinek a mindennapi megélhetése kerül veszélybe, nem biztos, hogy lesz elegendő anyagi tartaléka arra, hogy törlessze a hiteleit. A Kormány ezért a tömeges késedelmes fizetések, szerződésfelmondások elkerülése érdekében fizetési moratóriumot hirdetett, amelynek lényege, hogy a hiteltörlesztéseket felfüggesztik, a felfüggesztett idővel pedig a hitelszerződések futamideje értelemszerűen meghosszabbodik.
A Kormányrendelet az alábbiakat írja elő:
Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap. A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.
A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.
A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja.
A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.
A rendeletet a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.
E rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.
Összefoglalóan tehát azt lehet mondani, hogy 2020. december 31. napjáig nem kell törleszteni a hiteleket, azonban nincs akadálya annak, hogy valaki önkéntesen mégis törlesszen, ha ez számára az egyszerűbb megoldás. Ezt általában külön jelezni kell az érintett banknál, mivel automatikusan lépett életbe a fizetési moratórium minden szerződés esetén.
A fizetési moratórium fenti szabályai érintik az újonnan igényelni kívánt fedezet nélküli fogyasztási hiteleket is, és mivel ezek feltételei a bankok számára kedvezőtlenek (a THM nem lehet több mint a jegybanki alapkamat + 5%) felmerülhet a kérdés, hogy nem fog-e csökkenni a banki hitelezés amiatt, mivel a bankoknak ez pénzügyileg nem éri meg. Sajnos ezt a lehetőséget nem lehet kizárni, azonban jó hír, hogy a Kormány mindenképpen igyekszik biztosítani a babaváró hitelek (amelyek szintén fedezet nélküli hitelek) további zavartalan folyósítását, ezért bírsággal fenyegették meg azokat a bankokat, akik esetleg hátráltatni akarnák ennek felvételét.
A válsággal kiemelten sújtott ágazatok megsegítése
Vannak olyan gazdasági ágazatok, amelyeket kiemelten sújt a válság: a turizmus, vendéglátás például ilyen, hiszen a koronavírus miatt mindenki igyekszik a lehető legkevesebbet kimozdulni otthonról, így sorra mondják le az utazásokat, foglalásokat. Ezért különösen fontos, hogy az itt dolgozók ne veszítsék el megélhetésüket, ezért a Kormány igyekszik támogatni a munkáltatókat a munkahelyek megtartásában. Ennek értelmében 2020 március, április, május és június hónapokra a munkáltatók mentesülnek a munkabérek utáni közterhek megfizetése alól, továbbá a munkavállalók munkabérét terhelő járulékok közül csak a természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, amelynek összege pedig nem haladhatja meg munkavállalónként a havi 7.710,- Ft-ot.
A kormányrendelet a következő gazdasági ágazatokat jelölte meg, ahol a fenti kedvezmény igénybe vehető: turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok.
A járulékfizetés alóli mentesség mellett további támogatást jelent, hogy a fenti ágazatokban a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A felmondási tilalom a Kormány rendeletével a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbítható. Emellett a bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, abban az esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi.
Fontos tudni, hogy a fenti szabály nem az érintett szektorban dolgozó magánszemélyek lakásbérleti szerződéseire vonatkozik, hanem a cégek által bérelt egyéb helyiségek szerződéseire (melyek nem lakások, hanem pl. raktárak, irodák stb.).
A KATA-s adózást választó, személyszolgáltatást végző kisadózók számára további kedvezmény, hogy a KATA-t 2020 március, április, május és június hónapokra nem kell maguk után megfizetniük.
Eltérés a Munka Törvénykönyvétől
A koronavírus járvány terjedése a munkaviszonyokban is számos változást hozott: sokan kényszerülnek távmunkára, van, ahol a munkáltató kénytelen hosszabb-rövidebb időre bezárni, és sokszor egyik fél sem tudja, hogy hogyan is járjon el jogszerűen ebben a helyzetben, tehát mi az, ami a Munka Törvénykönyve szerint még jogszerűen megtehető, és mindkét fél számára elfogadható. Mivel a mostanihoz hasonló helyzet soha korábban nem fordult még elő, ezért természetesen a Munka Törvénykönyve sem tartalmaz szabályt minden probléma megoldására, ezért volt szükség arra, hogy a Kormány egyes rendelkezéseket a megváltozott helyzethez alkalmazkodva módosítson.
A fenti célok elérése érdekében a kormányrendelet az alábbiakat rögzíti:
Az Mt.-t a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
- a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,
- a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,
- a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.
A fenti szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.
A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.
A fenti rendelkezések alapján tehát a munkáltató nem köteles legalább 96 órával korábban módosítani a már korábban közölt munkaidő-beosztást, illetve az otthoni munkavégzést egyoldalúan is elrendelheti – nem szükséges ehhez a munkaszerződés módosítása. A munkáltató továbbá, amennyiben szükségesnek ítéli, jogosult ellenőrizni a munkavállalói egészségi állapotát. A rendelet nem szól arról, hogy ezt milyen módon és milyen gyakran lehet megtenni.
A rendelet legfontosabb szabálya az a rendelkezés, mely szerint a munkavállaló és a munkáltató közös megállapodással a Munka Törvénykönyvének bármely rendelkezésétől eltérhetnek. Ez a szabály azt próbálja szorgalmazni, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók legyenek kreatívak annak érdekében, hogy a munkaviszony fennmaradjon, a munkáltató azonban mérsékelni tudja a veszteségeit. A felek tehát bármiben megállapodhatnak: néhány hónapos fizetés nélküli szabadságban, részmunkaidős foglalkoztatásban, egy csökkentett fizetés biztosításában munkavégzési kötelezettség nélkül stb. Amennyiben tehát mindkét félben megvan az együttműködés szándéka, számtalan megoldás áll rendelkezésre, amely csökkentheti a felek veszteségeit – a Kormány pedig ennek az együttműködésnek kívánta a jogszabályi alapját megteremteni.
***
A rendkívüli helyzetben bevezetett új szabályokkal a Kormány tehát a gazdaságban felmerült legégetőbb problémákra igyekezett megoldást találni, mivel azonban senki sem tudhatja még, meddig tart a járvány, és ez milyen problémákat fog magával hozni, így várhatóan további intézkedésekre is szükség lesz a Kormány részéről. A válsághelyzet kezelése és a gazdaság működésének helyreállítása azonban mindannyiunk közös érdeke, így legjobb, ha akár munkavállalóként, akár munkáltatóként mi is a kompromisszumra törekszünk, hogy minél több munkahely megmaradhasson.
