#5 Koronavírus járvány – Munkajogi dilemmák – kérdések és válaszok

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Az elmúlt napokban Irodánk számtalan kérdést, megkeresést kapott a koronavírus járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetre tekintettel arról, hogy mit tehetnek a munkavállalók, ha egyik napról a másikra megszűnik a munkahelyük, mikor és hogyan mehetnek szabadságra, illetve táppénzre, jogszerű-e a munkáltató felmondása a koronavírus járvány miatt, illetve mire számíthatunk, ha karantén alá kerülünk. Irodánk célja, hogy naprakész és hiteles tájékoztatást nyújtsunk ügyfeleinknek, így összegyűjtöttük a hozzánk érkező leggyakoribb kérdéseket, amelyekre igyekeztünk kimerítően válaszolni.

 

Felmondhatnak-e nekem a koronavírus járvány miatt?

 

Tekintettel arra, hogy a koronavírus járvány miatti korlátozó intézkedések elrendelésével sok munkáltató jelentős bevételkiesést kénytelen elkönyvelni, így át kell gondolnia a munkaszervezését, emiatt pedig elbocsátásokra is sor kerülhet. A Munka Törvénykönyve szerint a felmondás indoka kizárólag a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Jelen helyzetben a munkáltató a működésével összefüggő okra hivatkozhat, tehát arra, hogy a bevételkiesés miatt átszervezéseket kell végrehajtania, emiatt pedig egyes munkakörökre, illetve egyes emberek munkájára a jövőben már nem lesz szükség.

 

Természetesen felmondás esetén be kell tartani a munkaszerződés, illetőleg a Munka Törvénykönyve szerinti felmondási időre, illetve végkielégítésre vonatkozó szabályokat. Jó, ha tudjuk továbbá, hogy az alábbi személyeket úgynevezett felmondási védelem illeti meg, tehát esetükben a munkáltató meghatározott ideig nem élhet felmondással:

 

  1. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
  2. a) a várandósság,
  3. b) a szülési szabadság,
  4. c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
  5. d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
  6. e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap

tartama alatt.

 

Kirúghatnak azonnali hatállyal?

 

Azonnali hatályú felmondásra a koronavírus járvány miatt esetleges üzletbezárás miatt nincs lehetőség. A Munka Törvénykönyve ugyanis szigorúan meghatározza, hogy mely esetekben élhet mind a munkavállaló, mind a munkáltató az azonnali felmondás jogával:

  1. §(1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
  2. a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  3. b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

 

Kivételt képez a fenti eset alól, ha a munkavállaló próbaidőn volt – mivel próbaidő alatt a munkaviszony indoklás nélkül megszüntethető

 

Ha a hatóság elrendeli a munkahelyem bezárását, jár a fizetés?

 

Ha a járvány miatti korlátozó intézkedések eredményeként a munkahelyünknek bizonytalan időre teljesen be kell zárnia (például mozik, színházak, közgyűjtemények stb.) akkor életbe lép a Munka Törvénykönyve 146. § (1) bekezdésében meghatározott kivétel, tehát az a körülmény, hogy a munkáltató rajta kívül eső elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének. Ilyen esetben részünkre a Munka Törvénykönyve szerint nem jár munkabér, tehát csak annyit tehetünk, hogy igyekszünk megállapodást kötni a munkáltatónkkal egy csökkentett összegű fizetésről.

 

A Munka Törvénykönyvéhez fűzött Kommentár szerint nem minősül állásidőnek, ha a munkavégzést valamilyen külső és elháríthatatlan ok akadályozza, és így bérfizetési kötelezettsége sincs a munkáltatónak. Ezek olyan objektív körülmények lehetnek, amelyeknek az elhárítására, befolyásolására a munkáltatónak objektíve nincs módja és lehetősége, és amelyek bekövetkezésével nem is számolhatott, azok a munkaszervezések intézkedések megtétele szempontjából előre nem voltak láthatóak, így a munkáltató elhárító intézkedéseket nem tehetett.

 

Ha a munkáltatóm nem zár be, de kevesebb a munka, így én nem tudok dolgozni, milyen fizetésre számíthatok?

 

A Munka Törvénykönyve 146. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. Amennyiben tehát a korlátozó intézkedések nem érintik oly módon a munkáltató működését, hogy kötelezően be kellene zárnia és egyáltalán nem működhet, de nincs annyi munka (például mert kevesebb a megrendelés stb.) és így a munkáltató néhány embernek átmenetileg nem tud munkát adni, akkor is kötelező a munkavállalók részére az állásidőre járó alapbér megfizetése. 

 

Mennyi időre vehetek ki szabadságot?

 

Ahogyan arról korábbi cikkünkben is írtunk, a munkavállaló évente csak 7 nap szabadság kivételéről rendelkezhet. Ha tehát a munkáltatónk ragaszkodik ahhoz, hogy a koronavírus járvány alatt is dolgozzunk – akár azért, mert megnőtt a munkateher (pl élelmiszeripari cégeknél) – akkor legfeljebb 7 nap esetén dönthetünk arról, hogy azt mikor akarjuk kivenni, és a munkáltató legfeljebb 2 részletben köteles kiadni a szabadságunkat.

 

Ha nem elég a szabadság, a Munka Törvénykönyve 146. § (2) bekezdése rögzíti annak a lehetőségét is, hogy a munkavállaló a munkáltató hozzájárulásával mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól. Ilyen esetben a munkavállalót a munkáltatóval kötött megállapodás szerint illeti meg díjazás a kiesett munkaidőre.

 

 

Elküldhetnek szabadságra? Mennyi időre?

 

A saját magunk által kezdeményezett szabadsággal ellentétben az évi 7 napot leszámítva a szabadság kiadásának idejéről a munkáltató dönt. Így munkáltatóként lehetőségünk van arra, hogy dolgozóinkat az éves szabadságkeretük terhére szabadságra küldjük, amely időre részükre a Munka Törvénykönyve szerinti távolléti díj jár.

 

Jár táppénz abban az esetben, ha nem vagyok beteg, de járványügyi megfigyelés alá helyeztek?

 

Igen, abban az esetben is jár táppénz, ha nem vagyunk betegek, de a koronavírus fertőzés gyanúja miatt járványügyi megfigyelés alá kerülünk. Az 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi-, állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható – keresőképtelennek minősül, és részére jár a táppénz.

 

Ki vesz keresőképtelen állományba és mennyi a táppénz összege?

 

Keresőképtelen állományba vételre a háziorvosunk jogosult. A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja. 

A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul a „karantén” esetén is, vagyis a táppénz:

  • 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt,
  • 60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal,
  • 50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal.

A koronavírus miatti keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor. Továbbá „7”-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.

„7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantén” a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre került.

 

Mely esetben minősül a koronavírus fertőzés foglalkozási megbetegedésnek?

 

Amennyiben a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor 100%-os táppénz jár (baleseti táppénz). Akkor kerülhet sor baleseti táppénz – 100%-os mértékű megállapítására, ha a biztosított olyan módon fertőződött meg a koronavírussal, hogy az foglalkozási megbetegedésnek minősül; vagyis az a beteg munkavégzése, foglalkozása gyakorlása során alakult ki. Életszerűen ez a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók – orvosok, ápolók, mentősök, stb. – esetében képzelhető el.

 

Mi történik akkor, ha egy egész várost vagy városrészt helyeznek karantén alá?

 

Amennyiben az országos tisztifőorvos hatósági határozattal járványügyi zárlatot rendel el, amely nem csupán konkrét személyekre, hanem akár nagyobb településrészekre is kiterjedhet, akkor szintén az 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § g) pontja lép életbe, vagyis mindenki, akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítettek, keresőképtelenné válik és táppénzre jogosult.

 

***

Bízunk abban, hogy a fenti válaszokkal sikerült néhány bonyolultabb problémát megvilágítani, azonban természetesen továbbra is várjuk megtisztelő megkereséseiket Irodánk elérhetőségein, melyekre továbbra is igyekszünk kimerítően és naprakészen válaszolni.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest